Sokan ódzkodnának az oltástól, ha lenne

A szükségállapot és az ezzel együtt járó kijárási tilalom ideje alatt leginkább a család és a barátok közelségét hiányolta a lakosság, 49 százalékuknak hiányoztak a számukra kedves emberek — derül ki az IRES országos közvélemény-kutató felméréséből, ugyanakkor 24 százalékuk a szabadságjogokat, 13 százalékuk az utazásokat és kirándulásokat, 10 százalékuk a szocializációt hiányolta.

Amíg otthon kellett maradni, a lakosság 41 százaléka többet internetezett, 40 százaléka többet televíziózott, 37 százalék több filmet nézett, és szintén ugyanennyien többet telefonáltak, mint korábban. Sokan vették ismét vagy többször kezükbe a fakanalat, 33 százalék ugyanis többet főzött odahaza, mint a szükségállapotot megelőző időszakban, de 28 százalék több gyümölcsöt is fogyasztott ezekben a hetekben, 23 százalék több online vásárlást végzett, mint eddig, ha pedig többet főztek, többet is ettek — 22 százalék vallotta azt, hogy gyakrabban nyitogatta a hűtőszekrény ajtaját, mint azelőtt. Ennél károsabb szenvedélyeknek is többet hódoltak a karantén ideje alatt a lakosok, 11 százalékuk például többet dohányzott, 3 százalékuk többször fogyasztott alkoholt, mint szokott, 9 százalékuk pedig többet vitatkozott, vagy több ízben került összetűzésbe a vele egy háztartásban élőkkel, mint eddig.

A bezártság ideje alatt 52 százalék gondolt arra, hogy fel kellene újítsa az otthonát, 36 százalék jött rá arra, hogy ki kellene találjon magának egy új elfoglaltságot, 24 százalék képzésen, tanfolyamon törte a fejét, 21 százalék gondolt arra, hogy életbiztosítást kössön, 16 százalék vállalkozáson törte a fejét, 16 százalék munkahelycserén, 7 százalék fogyasztói kölcsönön, 5 százalék pedig ingatlanhitelen.

Fontos a család

Arra a kérdésre, hogy mit tanultak a szükségállapotból, 18 százalék válaszolta azt, hogy a higiénia fontosságát, 10 százalék rájött, mennyire fontosak számára a hozzá közelállók, 9 százalék az egészség fontosságát, 7 százalék felelősségtudatot, a hatósági szabályok betartásának fontosságát, 6–6 százalék pedig arra jött rá, hogy jobbnak, toleránsabbnak kell lenni, felismerte a türelem fontosságát, és szintén ugyanennyien jöttek rá, mennyire fontos, hogy mértékletesek legyenek, és mekkora szükség van a takarékoskodásra. Három százalék azok aránya, akik azt a következtetést vonták le, hogy a hatóságok és a média manipulálja őket, valamint arra, hogy semmi sem biztos a mai világban, ugyanakkor egy százalék azoknak az aránya, akik elveszítették a bizalmat embertársaikban, valamint ugyanennyien hiszik azt, hogy az embereknek össze kell tartaniuk.

Az új típusú koronavírusról a megkérdezettek 20 százaléka gondolja azt, hogy veszélyesebb, mint hinnénk, 26 százalék pontosan annyira veszélyesnek találja, mint amennyire a hatóságok is mondják, 49 százalék szerint túlbecsülik a vírus súlyosságát, szerintük tehát kevésbé veszélyes, mint mondják, 4 százalék ugyanakkor nem tudta eldönteni.

Nem is bízik meg mindenki a romániai szakemberekben a krízishelyzetben: 26 százalékuk csak kis mértékben, 16 százalékuk nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem, 42 százalékuk viszont nagy mértékben bízik a hazai járványtani szakemberekben, orvosokban, 13 százalékuk pedig teljes mértékben.

Azt, hogy milyen szigorításokra van szükség, a válaszadók 35 százaléka szerint a szakemberek, 56 százaléka szerint a politikum döntötte el, és csak 5 százalék gondolja azt, hogy a szakemberek és a politikusok közös döntése volt.

A sajtó tájékoztatása 11 százalékuk szerint teljes mértékben korrekt volt a szükségállapot ideje alatt, 46 százalékuk szerint nagy mértékben, a negyedük szerint kis mértékben, 16 százalékuk szerint viszont egyáltalán nem vagy nagyon kis mértékben volt korrekt.

A román állam a lakosok 14 százaléka szerint nagyon nagy mértékben hallgatott el fontos információkat előlük, 35 százalékuk szerint nagy mértékben, 34 százalékuk szerint kis mértékben, 13 százalékuk szerint kis mértékben vagy egyáltalán nem. A lakosság fele szerint ugyanakkor az állam és a média megállapodott abban, hogy elferdíti a COVID-19-cel kapcsolatos információkat. Nem látja partnernek a román államot a lakosság 21 százaléka, 41 százaléka csak kis mértékben, míg 30 százalékuk megbízik az államban, 6 százalékuk pedig nagyon nagy mértékben. A krízis rányomja a bélyegét a lakosságra valamilyen formában: 50 százalék szerint a széthúzást, a viszályt erősítette, 42 százalék szerint viszont az összetartást.

Belemennének a korlátozásokba

Az IRES arra is rákérdezett, hogy egy hasonló krízishelyzetben, amely olyan beláthatatlan veszélyt tartogat, mint a koronavírus-járvány, feladnák-e újra a szabadságjogaikat a lakosok azért, hogy biztonságban maradjanak: erre a lakosság 80 százaléka válaszolt határozott igennel, míg 20 százalék elutasította ezt.

A krízishelyzet végeztével a lakosság 55 százaléka a biztos jövő miatt aggódik, 17 százalék az anyagiak miatt, 11 százalék a munkahelye miatt, és 9 százalékot aggaszt az egészségi állapota. Miután minden tiltás és korlátozás megszűnik, a legtöbben (31 százalék) újra összegyűlnek a családdal és a barátokkal, 21 százalékuk kirándulni megy, 15 százalékuk sétálni, 5 százalék dolgozni, 2–2 százalék fogorvoshoz, illetve templomba megy, a többiek más településre készülnek, munkát keresnek, sportolni kezdenek, illetve vásárolni mennek.

A lakosság 61 százaléka értene egyet azzal, hogy leteszteljék a koronavírusra azért, hogy úgynevezett „immunitási útlevelet” kapjon, 37 százalék viszont nem szeretné ezt. Ha pedig megjelenik a koronavírus elleni, engedélyezett vakcina, csak 44 százalék menne bele rögtön az immunizálásba, 22 százaléknak fenntartásai lennének, 33 százalék semmi szín alatt nem vállalná, hogy beoltsák, 1 százalék pedig nem tudott válaszolni erre a kérdésre.

Bumbuluţ Krisztina