×
2024. 06 26.
Szerda
János, Pál
24 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.98 RON
1USD = 4.64 RON
100HUF = 1.26 RON
Vidék

Skanzen készül Csanáloson

2023.02.07 - 18:22
Megosztás:
Skanzen készül Csanáloson
Az értékmentés mellett a fiatalok oktatását is szolgálná a tervezett falumúzeum (Fotó: mozs.com)
A mezőgazdasági múlt tárgyi emlékeit, a mezőgazdasági munkálatokhoz és a paraszti életformához kötődő régi tárgyak, szerszámok, eszközök, vagy az egykori gazdálkodókat munka közben megörökítő fotográfiák gyűjtését kezdeményezi a Partiumi Falugazdász Hálózat.

A gazdáktól kapott tárgyi emlékeket a szervezet a csanálosi skanzenjében tervezi bemutatni az érdeklődőknek. S hogy miért épp Csanáloson lesz majd a skanzen? „Mert ott rendelkezünk házzal, pontosabban egy hagyományos sváb portával: magát a házat 1942-ben építették, a hatalmas csűrt azonban jóval korábban, 1914-ben. Mindkettőt eredeti állapotában tervezzük megtartani, a legkisebb  átalakítás nélkül.” – magyarázza megkeresésünkre Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője.
A skanzen létrehozása érdekében a múltban használt mezőgazdasági eszközök, illetve a háztáji gazdálkodáshoz, az agráriumhoz, a vidéki életformához kapcsolódó tárgyi emlékek adományázására kéri a gazdálkodókat a Partiumi Falugazdász Hálózat. A partiumi mezőgazdaság, a helyi paraszti porták egykori sajátos és nélkülözhetetlen, de ma már – a korszerű gépek és technikai berendezések miatt – elavulttá vált, mellőzött kellékeit, régi eszközeit a skanzenben gyűjtené és mutatná be az érdeklődőknek a hálózat.
Mivel a szervezet régen használt, eltűnő félben levő mezőgazdasági eszközöket, szerszámokat, felszereléseket keres, így a gyűjtés nem csupán értékmentést szolgálja, hanem oktatási, etnográfiai tudomány-népszerűsítő céllal az egykori szatmári, szilágysági, bihari és máramarosi gazdálkodó emberek, háziasszonyok mindennapjaiba is betekintést nyújtana a kiállítást megtekintő fiatalok, osztályközösségek, érdeklődők számára.

hirek/2023/februar/falugazda1.JPG

Ne a fészer sarkában porosodó lomként tekintsenek rájuk

„Azok a falusi porták, ahol az elődök több generációra visszamenőleg gazdálkodással foglalkoztak vagy napjainkban is foglalkoznak, néhány évtizede még bővelkedtek azokban a szerszámokban, eszközökben, amelyek a hagyományos népi gazdálkodáshoz és a mindennapi munkához tartoztak. Gondoljunk csak egy favillára, gereblyére, vetőgépre, szekérre, járomra, lószerszámra, boronára, vagy épp a szőlészethez, borászathoz elengedhetetlen présre, darálóra, lihura. Ötven-hetven éve a konyhai munkához vagy a szövéshez-fonáshoz is szintén számos praktikus célszerszámot használtak a háziasszonyok. Az osztovátáról például a legtöbb fiatal – ha csak nem néz utána az okos kütyüjén – azt sem tudja micsoda, holott nagyanyáink korában még teljesen természetes volt a használata. Sajnos gyakran látjuk, hogy a gazdálkodás és a paraszti háztartások régi alapeszközeire, célszerszámaira a mai falusi házaknál a múlt értékhordozói helyett a fészer sarkába vetett porfogóként, rosszabb esetben kidobni való ócskavasként vagy tűzrevaló lomként tekintenek. Épp ezért arra kérjük a háztulajdonosokat, a gazdákat, gazdasszonyokat, hogy ha a portáikon olyan régi mezőgazdasági tárgyak, a növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, méhészethez, szőlészethez, borászathoz vagy a paraszti élet egyéb területeihez kötődő eszközök vannak, amelyeket nem használnak, adományozzák nekünk. Az a célunk, hogy ezek a tárgyak, eszközök, a jövő generációi számára fennmaradjanak. Kérjük, értesítsék a térségbeli falugazdászokat és adományozzák nekünk, annak érdekében, hogy a partiumi falvak értékeit, agráriumhoz kötődő tárgyi emlékeit a Partiumi Falugazdász Hálózat csanálosi skanzenjében gyűjthessük, óvhassuk és másoknak is bemutathassuk” – hangsúlyozta Kovács Szabolcs, aki a gyűjtés kezdeményezője is.

Fotókat is várnak

Mint hozzátette, a partiumi falugazdászok számára érdekesek és értékesek a tájainkon készült régi, az egykori gazdálkodókat a határban vagy munka közben megörökítő fényképek is, mivel vallják, hogy kultúránk megőrzéséhez nem csak a népdalok és a népszokások, hanem a falvakat járó, egykori vándor-fotográfusok képei is hozzájárulnak.
„Nem csak az egykor használt eszközök, hanem a gazdákról készült régi fotók is hiteles korlenyomatok. Nagyon hasznos lenne, ha a fotó tulajdonosa azt is megtudná mondani, hogy a szóban forgó kép mikor és hol készült, illetve kit ábrázol. Ezek a fényképek ugyanis hiteles tanúsítói annak, hogy a partiumi településeken 100-150 évvel ezelőtt is milyen komoly, sokrétű gazdálkodás folyt, legyen szó akár növénytermesztésről, állattartásról vagy borászatról” – tette hozzá Kovács Szabolcs.

Hírszerkesztő

hirek/2023/februar/falugazda3.JPG