×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
15 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Sikeresebbek az anyanyelven tanuló diákok

2021.04.29 - 18:00
Megosztás:
Sikeresebbek az anyanyelven tanuló diákok
Az iskolai és óvodai beiratkozások idején fontos beszélni az anyanyelven történő oktatásról. A témáról Csókási Budaházi Emese szakpszichológus-logopédus nyilatkozott, rávilágítva, hogy adott a lehetőség az anyanyelven történő tanulásra, és a szülőknek élniük kell ezzel.

— Még zajlik az előkészítő osztályba történő beiratkozás első szakasza. Ön mit tanácsol a szülőknek, mi alapján válasszák ki gyerekük számára az oktatási intézményt?

— Mindenképp csak alapos körültekintés és tájékozódás után hozzanak döntést, mikor oktatási intézményt választanak gyermekük számára! Fontos az oktatás színvonala, az anyanyelvi oktatás, a magyar szülők számára adott ez a lehetőség, használják hát ki, éljenek vele! Továbbá nagyon sok múlik azon a pedagóguson, aki ebben a rendkívül szenzitív életszakaszban foglalkozni fog gyermekünkkel. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő, jól képzett és nem utolsósorban jó pedagógiai érzékkel rendelkező személy legyen.

— Sokak számára komoly dilemma, hogy magyar tagozatra vagy az állam nyelvén működő osztályba írassák a gyermeküket. Szakpszichológus-logopédusként ön hogyan látja ezt a kérdést?

— Véleményem szerint magyar anyanyelvű szülők mindenképp magyar tannyelvű oktatási intézménybe írassák gyermeküket. Biztosított számukra a lehetőség, hogy ezt a megoldást válasszák. Nem csupán a nemzeti identitás megőrzése szempontjából fontos döntés ez, hanem a megfelelő ütemű és minőségű beszédfejlődés, az anyanyelv minél tökéletesebb elsajátítása szempontjából is.

— Miért fontos az ön meglátásában az anyanyelven történő tanulás? Milyen előnyökkel jár a gyermek fejlődésében?

— Az anyanyelv minél jobb elsajátítása teremti meg azt a biztos alapot, mely nyelvi struktúrára a későbbiek folyamán építeni lehet majd, legyen szó más, idegen nyelvek tanulásáról, illetve egyéb megszerezhető tudásról. Az anyanyelvén érti meg leginkább a gyermek a környezetében lévő személyek kommunikációját, a felé áradó rengeteg új információt, ily módon tesz szert a legkönnyebben arra a tudásra, mely felvértezi őt az élet további szakaszaiban.

— Most, hogy egyetemi szintig biztosított az anyanyelvi oktatás, mit gondol arról a jelenségről, hogy sok magyar szülő azért íratja román tannyelvű osztályba gyerekét, hogy jobban tudjon majd boldogulni?

— Ezt a felvetést egy óriási tévedésnek tartom. Sajnos nem ritkán találkozom ezzel az abszolúte hibás és sekélyes gondolkodásmóddal. Minden adandó alkalommal fel kell lépnünk ellene, annál is inkább, mivel semmilyen pozitív hozadéka nincs. Nagyon sok esetben a szülők időközben belátják, hogy hibáztak, és átíratják gyermeküket magyar tannyelvű osztályba, mert észlelik, hogy tanulási nehézségekkel küzd a gyerek. Jó lenne ezeknek a problémáknak elejét venni. Semmivel sem „boldogulnak jobban” azok a gyerekek, majdan felnőttek, akik román iskolába jártak, mint azok, akik magyarként anyanyelvükön tanulhattak, és utána sajátították el a román nyelvet. Sőt, ez utóbbiak sokkalta jobb eredményeket érnek el a továbbtanulás terén, a különböző felsőoktatási intézményekben. Talán némely szülő saját sikertelenségét magyarázza ezzel a minden tudományos alapot nélkülöző „elmélettel”, s úgy gondolja, azzal jót tesz majd a gyerekének, ha magyar anyanyelvűként is román óvodába, iskolába íratja. Ebben viszont nagyot téved.

— Lassan elérkezik az óvodába való beiratkozás ideje is. A kisebbek esetén milyen elvet követve döntsenek a szülők? Itt is gyakran lehet hallani olyan véleményeket, hogy román tannyelvű óvodába járjon a gyerek, úgy legalább az alapokat megtanulja. Ez nem zavarja össze a még magyarul is alig beszélő gyereket?

— De igen, nagyon is nagy zavart okozhat ez a hibás döntés a kis fejekben. Ebben a rendkívül érzékeny időszakban a legfontosabb az anyanyelv minél jobb, helyesebb elsajátítása. Itt teremtődnek meg azok a stabil alapok, melyekre majdan építkezni lehet, képletesen szólva. Csak jól kialakult, stabil anyanyelvi struktúrára lehet, hogy úgy mondjam, idegen nyelvet, nyelveket „terhelni”. Így könnyebben is tanul majd a gyerek. Persze olyan helyzetekkel is találkozhatunk, mikor a kicsi akár három nyelvet is tanul, használ a családban, óvodában egyszerre, ám ez nem jellemző, és nem ajánlanám ezt a megoldást, nyelvtanulási módszert egyetlen szülőnek sem. Semmiképp nem ettől lesz okos vagy okosabb egy gyerek.

— Milyen érvekkel lehetne meggyőzni a szülőket a magyar nyelvtanulás fontosságáról Szatmárban?

— Szatmáron az etnikai fordulat megtörtént. A folyamat egyszerre bújtatott és ránk erőszakolt, és nem lehet nem tudomásul venni. Ez egy hosszabb történet, aminek vannak aktuálpolitikai kicsengései (amiről nem az én dolgom beszélni). Annyit mégis elmondhatok, hogy Szatmáron erős tényező az önfeladás, a lagymatagabb alföldi vérmérsékletnek is köszönhetően. Emiatt itt, a Partiumban, még a hajdan túlnyomóan magyar többségű és jellegű Szatmárban is erősen fenyeget a szórványosodás veszélye. És ez szorosan a magyar anyanyelvhasználathoz is köthető, hiszen — közhely vagy sem — nyelvében él a nemzet. Az a magyar, aki magyarul beszél, érez és gondolkodik. A magyar nyelvhasználat melletti legerősebb érv a sokat idézett Teller Ede vallomása, aki egy világraszóló amerikai életpálya után is azt vallotta, hogy Ady Endre nyelvének ismerete nélkül Nobel-díjas fizikus helyett csak egy jó középiskolai tanár lehetett volna belőle. A magyar nyelvnek megvan a sajátos képi szerkezete. Mind a két agyféltekét megmozgatja. Ezzel is magyarázható, miért mélyebb a magyarul elsajátított tudás. És az ember általában szavakban, szóképekben gondolkodik. Minél bővebb és árnyaltabb a nyelvkincse, annál fejlettebb a gondolkodása is.

Hogy ne érjen az elfogultság vádja, két idézet két híres idegentől: George Bernard Shaw drámaíró: „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.” Jakob Grimm, a híres meseíró, az első német tudományos nyelvtan megalkotója pedig így ír: „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”

Ezt a csodálatos nyelvet ahhoz, hogy éljen, művelni, azaz beszélni kell, minél magasabb szinten. Sokan nincsenek ezekkel a dolgokkal tisztában, és elhanyagolják az anyanyelvi oktatás jelentőségét, mondván: „úgyis ember lesz belőle”, meg „ismerni kell az állam nyelvét”, meg untig hangoztatják az „érvényesülés” varázsszót. Konkrét példák vannak arra, hogy a román iskolába járó magyar anyanyelvű gyermekek nem érvényesülnek jobban a magyar iskolában végzetteknél. Ráadásul a más nyelven tanuló gyereknek kimarad a magyar kultúra alapjainak az ismerete, ami az élete során sok bosszúságot, hiányérzetet, kisebbségi érzést és ne adj' isten csalódást, leégést okozhat. Sok szülő a román nyelvtudás hiányára vetíti ki a kudarcait. Álprobléma, ugyanis a szakmai előrehaladás során mindenki önkéntelenül is eljut a nyelvtudásnak arra a szintjére, amit a helyzet megkövetel. A valaha elsöprő magyar többségű városunkban, Dsida Jenő szülővárosában és környékén, Ady, Kölcsey és Kazinczy szülőhelyéhez oly közel a magyar nyelv állapotán sürgős a javítanivaló. És ezt a munkát már az óvodában el kell kezdeni.

Sógor Beáta

„Mesterséges intelligencia, csináld meg a házim!”
Az AI, az interneten elérhető mesterséges intelligencia elterjedésével újabb kihívás elé került az oktatás. Mekkora probléma az, ha nem a gyerek csinálja meg a házi feladatot, hanem egy algoritmus? – dr. Frigy Szabolcs iskolai tanácsadót kérdeztük a jelenséggel kapcsolatban.
Az anyanyelv nemzetközi napja Szatmáron
Az UNESCO közgyűlése február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította, ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára. Tegnap a kölcseys diákok részt vettek a könyvtár ezzel kapcsolatos tematikus programján.
Anyanyelven a legkönnyebb tanulni
Az anyanyelven történő tanulás népszerűsítésére az RMDSZ idén kampányt indított Minden magyar gyerek számít címmel. Kallós Zoltán tanügyi államtitkár elmondta, hogy a gyermek azon a nyelven, amit a családban használ, sokkal könnyebben elsajátítja az ismereteket.