Románia vezeti az EU halállistáját

A megelőzhető halálozások aránya Romániában a legmagasabb az EU-ban, és ez főként a szív- és érrendszeri betegségeknek, a tüdőráknak és alkohollal összefüggő haláleseteknek tudható be. A kezelhető okokból eredő halálozás pedig közel a kétszerese az uniós átlagnak, ezek között találjuk a prosztata- és mellrákos eseteket, amelyek megfelelő időben kezelhetők. A kezelhető halálozási okok aránya nálunk a harmadik legmagasabb az Unióban — áll az Európai Bizottság Romániáról szóló egészségügyi országprofiljában.

Romániában a várható élettartam a legalacsonyabbak között van Európában, és a COVID-19-világjárvány ráadásul még vissza is vetette a 2000 óta, ha lassan is, de javuló tendenciát. A járvány rávilágított az alapellátás, a megelőzés megerősítésének fontosságára a szolgáltatások és a közegészségügy terén, egy olyan egészségügyi rendszerben, amely jelenleg nagymértékben függ a fekvőbeteg-ellátástól. A COVID-19-világjárvány ösztönözte ugyanakkor olyan elektronikus információs rendszerek létrehozását, amelyek segítenek az egészségügyi erőforrások jobb kezelésében, és ezek módozatokat kínálhatnak az egészségügyi rendszer jövőbeli megerősítésére.

2000 és 2019 között több mint 4 évvel nőtt Romániában a várható élettartam, 71,2 évről 75,6 évre, viszont 2020-ban átmenetileg 1,4 évvel visszaesett a COVID-19-járvány hatására, 74,2 évre. Jelentős a nemek közötti szakadék is: a nők (78,4 év) csaknem 8 évvel élnek hosszabb életet, mint a férfiak (70,5 év).

A szív- és érrendszeri betegségek még mindig vezető halálokok, míg a rákos megbetegedések közül a tüdőrák okozza a legtöbb elhalálozást. 2020-ban a COVID-19 betegség okozta a halálozások 5,3 százalékát (15 979 eset), az iszkémiás szívbetegségek a 19,1 százalékát (49 864 eset), a stroke a halálesetek 16,3 százalékáért (42 569 eset) volt felelős, majd a tüdőrák (3,9 százalék, 10 075 eset), a májbetegségek (3,5 százalék, 9258 eset), a tüdőgyulladás (3,3 százalék, 8533 eset), a végbélrák (2,5 százalék, 6486 eset), a krónikus obstruktív tüdőbetegség (2,3 százalék, 5966 eset), a vesebetegségek (1,5 százalék, 3876 eset) és a mellrák (1,4 százalék, 3544 eset) következik.

Bár a rák esetében javul a túlélési arány, továbbra is jóval az uniós átlag alatt marad — mutatnak rá az országprofilban közölt számadatok. A prosztatarákosok esetén a túlélési esély Romániában 77 százalék, míg az EU-ban 87 százalék, a gyermekkori leukémiánál itthon 54 százalék, míg az Unióban 85 százalék, a mellrák esetében pedig Romániában 75 százalék, míg az EU-ban 82 százalék, a tüdőrákot illetően pedig idehaza 11 százalék szemben az EU-s 15 százalékkal.

Mik a legfőbb problémák?

A dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és az egészségtelen táplálkozás mértéke meghaladja Romániában az uniós átlagot, amely hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekkel és a rákkal összefüggő halálozások magas arányához. Ezzel szemben viszont a felnőttkori elhízás aránya Unió-szerte hazánkban a legalacsonyabb — jegyzi meg az EB jelentése. A túlsúly, az elhízás és a dohányzás aránya viszont a serdülők körében egyre magasabb, az elmúlt két évtizedben pedig folyamatosan növekvő tendenciát mutatott.

A jelentés szerint egészségtelenül táplálkozik a hazai lakosság 25 százaléka, míg az EU-s átlag 17 százalék, a felnőtt lakosság 17 százaléka rendszeresen dohányzik, ez egyébként megegyezik az uniós átlaggal, továbbá a lakosság 7 százaléka rendszeresen fogyaszt alkoholt, 1 százalékkal többen, mint EU-szerte, a légszennyezés pedig az EU lakosságának 4 százalékát érinti, míg Romániában 7 százalékot.

Kevés az orvos, asszisztens

Románia mind abszolút értékben, mind GDP-arányosan kifejezve jóval kevesebbet költ az egészségügyre, mint az uniós átlag, és bár az egészségügyi kiadásoknak mintegy 80 százalékát finanszírozza az állam, a zsebből történő hozzájárulás sokkal magasabb, mint az EU-ban, 18,9 százalékos. Az egészségügyi kiadások mintegy 44 százalékát a fekvőbeteg-ellátásra fordították 2019-ben, ami a legmagasabb arány az EU-tagországok között, az Unióban ugyanis ez az arány 29 százalék.

Annak ellenére, hogy nőtt az egészségügyi munkaerő száma, orvosokból és nővérekből még mindig kevesebb jut a romániai lakosokra, mint az uniós átlag. Tavaly ezer lakosra 3,2 gyakorló orvos jutott idehaza, míg az EU-s átlag 3,9, ugyanakkor nővérekből 7,5 jutott ezer lakosra, míg az uniós átlag 8,4.

Ha az egészségügyi munkaerő képzéséről van szó, Románia az élen jár: az ötödikek vagyunk a legtöbb végzett orvos és asszisztens száma alapján, viszont a migráció, a munkaerő elvándorlása miatt mégis alacsony marad idehaza az egészségügyben dolgozók száma, ami hátrányosan befolyásolja a lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését — jegyzi meg a jelentés.

Bumbuluţ Krisztina