Rengetegen kérik a tesztelésüket

Rendkívül leterhelik országszerte a mentőszolgálatokat a COVID-tesztelési kérelmek, a fővárosban és néhány megyében, például Konstanca és Temes megyében már akár három napot is várnia kell annak, akinek tünetei vannak, és a fertőzés gyanújának megerősítésére a mentőszolgálat által végzett tesztelést kérte. Szatmár megyében is egy-két nap elmaradással érkezik ki jelenleg a mentő, olyan nap is akadt az elmúlt héten, hogy 24 óra leforgása alatt több mint 200 lakos kérte a tesztelést — magyarázta érdeklődésünkre dr. Nótárius Gabriella, a Szatmár Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatója. Emellett pedig gyakran kérik a szakemberek segítségét a COVID-19-ben szenvedő betegek egyik egészségügyi intézményből a másikba való átszállításában, ugyanakkor az egyéb, súlyos esetek, balesetet szenvedett szatmáriak száma sem csökkent az előző évekhez mérten.
A rengeteg riasztás mellett az is nehezíti a mentőszolgálat dolgát, hogy az alkalmazottait sem kerüli el a koronavírus-fertőzés. Minden héten akad 2–3 mentős, akinek elkülönítésbe kell vonulnia a megfertőződés miatt, ám igyekszenek úgy megszervezni a munkarendet, hogy ez a lehető legkevésbé befolyásolja a páciensek ellátását — magyarázta a doktornő, azt is hozzátéve, hogy természetesen igyekszenek betartani minden egészségügyi óvintézkedést, hogy elejét vegyék a megfertőződésnek.

Ha felmerül a gyanú

Dr. Nótárius Gabriella azt is elmondta, hogy minden felső légúti megbetegedéssel küszködő betegnek azt ajánlja, először vegye fel a kapcsolatot a családorvosával. Ha a családorvos is koronavírus-fertőzésre gyanakszik, akkor mindenképpen érdemes elvégeztetni egy gyorstesztet. Az antigéngyorstesztek elvégzésére már több mint száz Szatmár megyei családorvosnál is lehetőség van, ráadásul ingyen.
Az is könnyítés, hogy azok számára, akik esetében a családorvos végzi el az antigéngyorstesztet, és annak eredménye pozitív, nem szükség a PCR-teszttel való igazolás. A háziorvos ugyanis bevezeti az eredményt a Corona Forms adatbázisba, az eredmény pedig ugyanolyan hivatalos, mint a PCR-teszté — tehát ezért már nem kell hívni a mentőszolgálatot.
Az egészségbiztosító pénztárral való szerződéskötéseket követően az elmúlt hét az átállásé volt a családorvosok számára, de a mentőszolgálat vezetője reméli, hogy a tesztelési szolgáltatás felpörög a szakemberek rendelőiben az elkövetkező időszakban, ami levesz valamennyit a mentősökre nehezedő teherből, és csökken a kiszállási idő azokban az esetekben, amikor nincs más lehetőség a tesztelésre, csak ha ők szállnak ki a helyszínre mintavételre.
Azt, hogy kik a tesztelést végző családorvosok, hol találják őket a lakosok, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság listában foglalta össze, melyet honlapján, a www.dspjsm.ro oldalon tett közzé. Ennek tanúsága szerint már 101-re nőtt azoknak a szakembereknek a száma, akik ingyenesen tudnak antigén-gyorstesztelést biztosítani a COVID-19 betegség tüneteivel rendelkező szatmáriaknak.
Ha pedig beigazolódik a COVID-19 betegség gyanúja, enyhe tünetek esetén a családorvos által tanácsolt kezelést kell követni — mondja a mentőszolgálat menedzsere. Az otthon gyógyulóknak is nagyon oda kell azonban figyelniük az állapotukra, főként azoknak, akik vérnyomásproblémákkal küszködnek, cukorbetegek, elhízottak, tüdő- vagy vesebetegek. Ha pedig úgy érzik, hogy rosszabbodik az állapotuk, légzési nehézségek lépnek fel náluk, tárcsázzák a 112-es segélyhívót, és kérjék a mentőszolgálat segítségét!

Nem jellemzők a hamis riasztások

Dr. Nótárius Gabriellától azt is megtudtuk, hogy szerencsére jócskán csökkent a hamis riasztások száma a koronavírus-járvány előtti évekhez képest, az esetek nagy részében valóban bajba került betegek vagy a súlyos állapotban lévő páciensek hozzátartozói riasztják őket, megalapozottan.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) honlapján közzétett statisztikai adatokból kiderül, hogy az elmúlt évben Szatmár megyében összesen 126 958 hívás érkezett az egységes segélyhívóra, melyekből 75 619 bizonyult valós segélykérésnek, azaz a hívások 59,5 százaléka. A riasztások 56,31 százalékát, mintegy 60 ezer hívást pedig a mentőszolgálathoz kapcsoltak tovább a diszpécserek, ami azt jelenti, hogy havonta mintegy 5 ezer alkalommal kellett kiszállniuk a mentősöknek a bajban lévő lakosokhoz.