Rengeteg a kérdőjel az iskolakezdéssel kapcsolatban
Találkozót szervezett ezen a héten az Oktatási és Kutatási Minisztérium a Szülői Szervezetek Országos Föderációjának képviselőivel, hogy többek között arról is egyeztessenek, milyen lehetséges forgatókönyveket dolgoznak ki a koronavírus-járvány által beárnyékolt 2020/2021-es tanévre vonatkozóan.
A föderáció tagjaként a Magyar Szülők Szövetsége is részt vett a javaslatcsomagok kidolgozásában. Három lehetséges forgatókönyvvel számolnak, mivel a szülők, szülői közösségek ebben a járványhelyzetben három csoportra oszlanak. Az első változat szerint 100 százalékos lesz a tanulók jelenléte az iskolában, tehát ahogyan a vírus megjelenése előtt is, minden diák részt vesz az órákon az osztálytermeiben, mondhatni visszatérnek a régi kerékvágásba. Mindezt azonban úgy, hogy teljesüljenek a társadalmi távolságtartás szabályai, tehát maszkviselés és fertőtlenítés mellett.
A második — és egyben Monica Anisie tanügyminiszter szerint is a legvalószínűbb — forgatókönyv alapján az osztályközösségek tagjai felváltva járnak iskolába: az osztályok egyik fele bejár az iskolába, a másik fele pedig otthon marad, és online vesz részt az órákon — ez váltásban működhet, két hétig az osztály egyik fele járna iskolába, két hétig a másik. Ahhoz, hogy eközben az online oktatás is hatékony legyen, szükség lenne arra, hogy az iskolai programot a digitális oktatás követelményeihez igazítsák, legyenek interaktív digitális tankönyvek. Az online oktatásban részt vevő diákok laptopján, tabletjén egyébként az órák ideje alatt kötelezően be kellene legyen kapcsolva a kamera, ha pedig nem indítja el a tanuló, akkor hiányzónak számítana.
A szülői föderáció javaslata szerint nem lenne szükség online oktatásra azokban az iskolákban, ahol alacsonyabb a diáklétszám, és a tanintézet meg tudja szervezni, hogy két váltásban történjen az oktatás. Ezt a döntést az iskolák vezetőségeire bíznák.
A harmadik opció szerint kizárólag online zajlik majd az oktatás a szeptemberi tanévkezdést követően, bár ezt a szülői szövetségek csak akkor tartják lehetségesnek, ha ismét szükségállapotot és kijárási korlátozást vezetnek be az esetlegesen elharapódzó koronavírus-járvány miatt.
Újdonság, hogy kedden az iskolakezdés szabályait kidolgozó tárcaközi bizottság egy olyan lehetőséget, kiegészítést is latolgatott, amely alapján a helyi önkormányzatokra bíznák, hogy a járványhelyzettől függően eldöntsék, hogy az adott településen melyik lehetőséggel indítják el az iskolát. Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke azt nyilatkozta, hogy ez tűnik a leglogikusabb döntésnek, hiszen az önkormányzatok a tanintézmények működtetői, így az ő felelősségük megteremteni a biztonságos oktatás feltételeit. „Vagyis ha valahol gócpont alakul ki, és megszorítások szükségesek, ott át lehessen állni a digitális eszközök használatával történő oktatásra, ahol viszont a járvány kis mértékben vagy egyáltalán nincs jelen, ott ki lehessen nyitni a tanintézményeket” — magyarázta az MSZSZ elnöke. Vannak olyan térségek, amelyek gócpontnak számítanak, rengeteg az új eset, itt érthető, hogy nem döntenének úgy, hogy megnyitják az iskolákat, az olyan megyékben, településeken viszont, ahol nagyon kevés az eset, és csak elvétve fordul elő megbetegedés, mint például Szatmár, ott visszatérhetnének a diákok az iskolapadokba.
Lennének viszont olyan évfolyamok is, amelyek esetében akkor is adott lenne az iskolába járási lehetőség, ha a második vagy harmadik forgatókönyv lép életbe: ők az előkészítő, első és második osztályos kisdiákok. Ez a három évfolyam akkor is járhatna iskolába, ha az idősebb diáktársaik nem. Azért adnák meg ezt a lehetőséget, mert az írást, olvasást és számolást nem lehet az online oktatás keretében elsajátítani, hiszen szükség van a tanítók segítségére, útmutatására, hogy ezeket a készségeket jól megalapozzák. Csíky Csengele szerint a legkisebbek esetében szinte elképzelhetetlen, hogyan lehet ezeket online megtanulni, megvalósítani — ezzel pedig a szülők és pedagógusok egyaránt tisztában vannak.
Ötvözni kell a kettőt
Kallós Zoltán helyettes Szatmár megyei főtanfelügyelő szerint addig sajnos nem működhet ugyanolyan hatékonyan a digitális oktatás, mint a fizikai, míg a tantervet, a tartalmakat nem igazítják ehhez, ráadásul minden diák és pedagógus kezébe használható laptop, tablet kell, ha pedig megvannak az eszközök, akkor internet-hozzáférésre is szükség van és segítségre ezek használatában ott, ahol szükséges — a diákok jelentős része ugyanis nem rendelkezik megfelelő jártassággal.
Az oktatási folyamatba integrált technológiai megoldásokra nagy szükség van, de Európa-szerte még jelentős eltérések vannak attól függően, hogy a lakosság milyen digitális infrastruktúrához és eszközökhöz fér hozzá, milyen szintű digitális kompetenciákkal rendelkezik. Fontos, hogy mindenki megfelelően felkészülhessen a jövőre, és a virtuális hálózatokkal egyre sűrűbben átszőtt világban tudjon boldogulni a társadalom hasznos tagjaként, az ehhez szükséges készségek és képességek fejlesztésébe pedig be kell fektetni — ez viszont nem működik egyik napról a másikra, és meg is látszott a tavasz folyamán, amikor a szükségállapot hozta korlátozásokkal Romániában is át kellett térni az online oktatásra.
A digitális éra kínálta lehetőségek kiaknázását, a kihívások leküzdését csak lépésről lépésre lehet megoldani: biztosítani kell az iskolák internet-hozzáférését, képezni a pedagógusokat, támogatni a diákokat a digitális kompetenciáik és készségeik fejlesztésében, mindehhez pedig eszközöket is kell adni a kezükbe — magyarázta, hozzátéve, hogy ehhez idő és támogatás kell.
A helyettes főtanfelügyelő szerint az online oktatás egyelőre nem tudja helyettesíteni az iskolába járást, jóval hatékonyabb, főként a kisdiákok esetében, ha a tanulók beülhetnek az iskolapadokba, és fizikailag is jelen vannak az órákon, viszont a digitális eszközöknek és oktatásnak is teret kell nyernie a romániai iskolákban. A kettőt ötvözni kell, szükség van a digitális oktatásra is, de személyes jelenlétre is úgy a diák, mint a pedagógus részéről, az emberi kapcsolatok kialakítására, ápolására is.
Kallós Zoltán is jó ötletnek tartja azt, hogy régiónkénti lebontásban, különböző forgatókönyvek bevezetése mellett lehessen dönteni. Szatmár egyike a legkevésbé fertőzött megyéknek, ha pedig ez így maradna, akkor az is megtörténhetne, hogy a diákoknak megengedett lenne az iskolába járás. Vidéken például, ahol alacsony a diáklétszám, zökkenőmentesen tudnának úgy tanulni a diákok a tanintézményekben, hogy közben biztonságban vannak, adottak a higiéniai feltételek és a társadalmi távolságtartás lehetősége; városon, ahol nagyobb létszámú osztályok vannak, ez már problémásabb lehet — tette még hozzá.
Maradnak a kérdőjelek
Rengeteg a kérdőjel az őszi tanévkezdéssel kapcsolatban, és nagy valószínűséggel szeptemberig nem is születik százszázalékos döntés, hiszen a helyzet napról napra változik. Monica Anisie oktatási szaktárcavezető szerint a legvalószínűbb, hogy a második forgatókönyvet vezetik be ezen az őszön. Ehhez azonban eszközök is kellenek, tabletek a diákok kezébe, a tanügyminisztérium ezért elkezdte a közbeszerzési eljárást, melynek folyamata szeptember 10-ig lezárul.
Bumbuluţ Krisztina
