Rémhír, nincs féreg a maszkokban!

A Szatmár megyei lakosok közül is egyre többen osztották meg ezen a héten azokat a videókat, amelyekben azt állítják egyesek, hogy a járvány fékezését célzó, egyszer használatos maszkokban apró férgek élnek, sőt, olyanok is akadnak, akik gyilkos nanoszálakra gyanakszanak. Az átlagpolgárok ezekben a kis videókban azt magyarázzák, hogy elég az egyszer használatos sebészeti maszkokat víz alá tartani, majd mikroszkóppal vagy akár a telefon kamerájának felnagyító üzemmódjával láthatóvá válnak az előbukkanó kis férgek. Vannak, akik nem állnak meg ennél a megállapításnál, hanem meggyőződéssel hangoztatják, hogy a férgekkel teli maszkokból egy-egy nagyobb lélegzetvétellel máris a tüdőben landolnak ezek a „férgek”, ahol szaporodni kezdenek, és megbetegítik a viselőjüket, ami akár elhalálozáshoz is vezethet.

A rohamtempóval terjedő őrületre folyamatosan érkeznek a reakciók a lakosoktól, sokan el is hiszik, hogy a maszkokban kis férgek élnek, amelyeket azzal a céllal tenyésztenek bennük, hogy megbetegítsék az embereket.  Megnyugtatásul rögtön leszögeznénk: természetesen a maszkokban nem élnek ilyen férgek. Mióta felröppent ez az álhír, nem csak nálunk, hanem Magyarországon, Németországban és más országokban is, számtalan szakember is megszólalt a témában, üzeneteiket pedig a legnépszerűbb közösségi oldalon is igyekeznek eljuttatni a lakossághoz.

A németországi DPA hírügynökség például biológiaszakértő segítségével kiemeli: a videókban látható sötét szálak valószínűleg a gyártás során (például a gyárban dolgozók munkaruhájáról) vagy a kicsomagolás után kerülhettek a maszkra. A lényeg viszont, hogy sem nem férgek, sem nem mérgezett nanotechnológiai rostok, hanem ártalmatlan anyagok, például szövetszálak. Mozogni pedig a hőváltozás vagy statikus elektromosság hatására kezdenek.

Egy nemzetközi tényellenőrző lap, a Correctiv anyagából kiderül, miért csak a sötét szál mozog: azért, mert az nem a termék rögzített része. Ezek a szálak ártalmatlanok, naponta több hasonlót lélegzünk be tudtunkon kívül, immunrendszerünk megbirkózik velük. A koronavírus néhány ember szerint egy ember alkotta vegyi fegyver, így nem csoda, hogy a vírus elleni védekezés egyik szimbóluma, a maszk is nagyobb figyelmet kap. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ezek a maszkok és pálcikák nem a vírussal jelentek meg, évek, évtizedek óta használják ezeket az egészségügyben és más területeken.

A magyaroszági, Zala megyei hírportálnak, a zaol.hu-nak nyilatkozó dr. Felső Péter mikrobiológus vizsgálat nélkül ugyan nem akart ítéletet mondani a videókon látható fonalakról, de állítása szerint akkor sem kellene félni, ha a szálak esetleg tényleg apró férgek lennének. Ezen az éghajlaton nagyon kevés úgynevezett emberpatogén — vagyis emberben betegséget okozni képes — féreg található, emeli ki. Térségünkben az esetleges patogén férgek széklettel való szennyeződéssel terjedhetnek, például abban az esetben, ha valaki terjesztő, és a végbelét követően a szájához nyúl, vagy más eszközt érint meg. Így is kizárólag a petéket terjeszheti. És itt a lényeg, hogy ezen az éghajlaton az emberpatogén férgek esetében a hordozó legyen ember vagy állat, nem kifejlett férget ürít, hanem petét, és azzal fertőződik meg a személy. Ebből a petéből az ember bélrendszerében alakul ki a féreg.

A klinikai mikrobiológus az arcmaszkok fertőtlenítését feleslegesnek gondolja, mint ahogy például sálakat sem szoktunk fertőtleníteni. Sőt, a maszkok alkoholba áztatása kifejezetten káros is lehet, mert gyengítheti szűrőhatásukat.

Bumbuluţ Krisztina