Putyin fegyverletételt követel Ukrajnától

Az ukrajnai orosz támadás leállítása csak abban az esteben lehetséges, ha Kijev felhagy a katonai műveletekkel, és teljesíti Moszkva követeléseit — jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök azokon a telefonbeszélgetéseken, amelyeket vasárnap Emmanuel Macron francia, valamint Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott.
A Kreml tájékoztatása szerint Putyin az Erdogannal folytatott eszmecsere során azt állította, hogy az általa „különleges műveletnek” nevezett háború az előzetes tervek szerint halad. Azt hangoztatta, hogy az orosz haderő mindent megtesz a lakosság életének megóvása és biztonsága érdekében, és hogy „célzott csapásokat kizárólag a katonai infrastruktúra ellen hajt végre”. Az orosz elnök felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel szemben élesen kirajzolódik a Donyec-medencét továbbra is tűz alatt tartó nacionalista és neonáci alakulatok különös kegyetlensége. Ezek — mint mondta — az ukrajnai városokban élő pajzsként használják fel a helyi lakosokat, beleértve a „gyakorlatilag túszul ejtett” külföldieket.
Putyin tájékoztatta Macront a zaporizzsjai nukleáris erőműnél péntekre virradóra történt incidensről, amelyet az ukrán radikálisok által megrendezett, és egy diverzánscsoport által elkövetett „provokációnak” nevezett. Az „ukrán radikálisok cinikus propagandakampányát” tette felelőssé amiatt, hogy a történtekért megpróbálták az orosz erőket hibáztatni.

Az orosz vezető szerint az orosz erők az ukrán őrséggel és személyzettel közösen biztosítják az atomerőmű normális működését. Mint mondta, a háttérsugárzás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAü) adatai szerint is normális.
„Az erőmű fizikai és nukleáris biztonsága megbízhatóan védelem alatt áll” — fogalmazott a közlemény szerint, hozzátéve, hogy ugyanez áll a csernobili létesítményre is. „Mindez azért történik, hogy kizárjuk annak lehetőségét, hogy ukrán neonácik vagy terroristák katasztrofális következményekkel járó provokációkat szervezzenek” — hangoztatta Putyin.
A polgári lakosság kimenekítésének problémájával kapcsolatban Putyin azt javasolta a francia elnöknek, hogy humanitárius kérdésekben tárgyaljon Kijevvel, amely szerinte sem Mariupolnál, sem Volnovahánál nem tarja magát az orosz fél által — szerinte — tiszteletben tartott, előzetesen elért fegyvernyugvási megállapodáshoz.

Putyin mindkét tárgyaláson kifejezte Oroszország készségét az Ukrajnával és más országokkal való tárgyalásra a konfliktus rendezése érdekében. Ugyanakkor óvott a tárgyalási folyamat elhúzására irányuló kísérletektől, amelyeket az ukrán haderő átcsoportosulásra használ fel. Hangsúlyozta tárgyalópartnereinek, hogy az orosz előrenyomulás felfüggesztése csak akkor lehetséges, ha Kijev leállítja a katonai műveleteket, és eleget tesz Oroszország követeléseinek.
Erdogannal tárgyalva az orosz elnök kifejezte reményét, hogy az ukrán fél a tárgyalások következő, hétfőre tervezett fordulója „konstruktívabb megközelítést tanúsít majd, teljes mértékben figyelembe véve a kialakuló realitásokat”.
Putyin és Erdogan megállapodott abban, hogy országaik diplomáciai és katonai vonalon folytatják a kapcsolattartást. Az orosz elnök megerősítette az orosz fél készségét arra, hogy minden szükséges segítséget megadjon a török állampolgároknak a hadműveleti területek biztonságos elhagyásához. A két vezető hangsúlyozta szándékát a kölcsönösen előnyös orosz-török kereskedelmi és gazdasági együttműködés folytatására. Erdogan a Kreml közleménye szerint bírálta a Nyugaton az orosz kultúra és képviselői elleni heves és erősödő „diszkriminációs kampányt”.

Nem tartják be a tűzszünetet

Továbbra is lövi az orosz tüzérség a Kijevtől északnyugatra található Irpiny városát. Az orosz-ukrán béketárgyalások megállapodásai szerint humanitárius folyosókat hoztak létre, amelyeken a civilek elhagyhatják a területet, az oroszok viszont, ahogy Mariupolnál, itt sem tartották be a tűzszünetet, és lőni kezdték a civileket. 
Közben újabb átmeneti tűzszünetet jelentettek be Mariupolban vasárnap — tisztviselők szerint a civilek a város három pontjáról induló buszokkal evakuálhatják Mariupolt, egy előre egyeztetett útvonalon, amely Zaporizzsjában végződik. A magánjárművek is csatlakozhatnak az evakuáláshoz, de arra kérik őket, hogy a buszok mögött, a Vöröskereszt által vezetett konvojban haladjanak, és a sofőröknek meg kell tölteniük az összes helyet az autóikban.

Szombaton hasonló, rövidebb mentőakcióra készültek, hogy evakuálják az ostromlott városban rekedt civileket, de azt lényegében percek után be kellett szüntetni, miután az oroszok a tűzszüneti megállapodás ellenére tovább lőtték a várost. A dél-ukrajnai Mariupol „humanitárius blokád” alatt áll — jelentette ki szombat este a kikötőváros polgármestere az ukrán televízió műsorában.
Vadim Bojcsenko szerint az orosz csapatok elvágták a várost ellátó mind a tizenöt áramvezetéket, így Mariupolban már ötödik napja nincs áramszolgáltatás. Mivel a hőerőművek áramot igényelnek, ezért az emberek fűtés nélkül maradtak a hidegben. Áram nélkül a távközlési hálózat is összeomlott. A polgármester szerint a város vízellátását biztosító fővezetéket még a harcok előtt elvágták, és a tartalékrendszer is felmondta a szolgálatot. Mint fogalmazott, az orosz fél módszeresen leválasztotta a várost mindenféle szolgáltatásról, hogy így növelje a belső nyomást. Bojcsenko állítása szerint a bombázás és a tüzérségi támadások következtében ezrek sebesültek meg a 440 ezer lakosú városban. Hozzátette, hogy a halottak számát nehéz megbecsülni, mivel hatodik napja folyamatosan lövik Mariupolt. A polgármester elmondta, hogy a város romokban hever, hatalmas a pusztítás. 

Csütörtökön a két fél humanitárius folyosók megnyitásáról állapodott meg, hogy a polgári lakosság elhagyhassa az ostromlott ukrán városokat, bár Mariupolnál szombat délután újra harcok törtek ki. A konfliktus szereplői egymást hibáztatták a korlátozott tűzszünet megsértése miatt. Bojcsenko azt állította, hogy az orosz hadsereg lövéseket adott le arra a búvóhelyre, ahová a feltankolt buszokat rejtették el, amelyeken az embereket akarták evakuálni a humanitárius folyosókon. Hírösszefoglaló