×
2022. 08 16.
Kedd
Ábrahám
20 °C
Erős felhősödés
1EUR = 4.88 RON
1USD = 4.82 RON
100HUF = 1.21 RON
Egészség

Pfizer, Moderna és AstraZeneca — mi a különbség a vakcinák között?

2021.02.08 - 09:27
Megosztás:
Pfizer, Moderna és AstraZeneca — mi a különbség a vakcinák között?
A következő hetekben már három vakcinával oltanak Romániában a SARS-CoV-2 vírus okozta COVID-19 betegség ellen. Március végéig a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinái mellett 1,3 millió dózis érkezik az oxfordi egyetem és az AstraZeneca védőoltásából is.

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat. Romániában nemsokára három különböző gyártó vakcinájával is oltják majd a lakosokat, ezért utánanéztünk, hogy a koronavírus elleni oltással kapcsolatos tevékenységeket koordináló országos bizottság (CNCAV) által közzétett információk szerint mi is a különbség a Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca koronavírus elleni oltása között.

A Pfizer–BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS-molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.

Az Oxford–AstraZeneca által készített vakcina fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy, a szervezet által ismert adenovírushoz kapcsolnak (az adenovírusok megfázásszerű megbetegedést okoznak).

Mindegyik technológia esetén az a lényeg, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé teszi szervezetünket arra, hogy védekezni tudjon egy esetleges fertőzéssel szemben.

Mennyire hatásosak?

Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget. Ezt több tényező is befolyásolhatja, pl.: életkor, meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, korábban történt fertőzés, maga az oltóanyag. Egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50 százalék.

Jelenleg mindhárom készítmény hatásossága megfelel a követelményeknek: a Pfizer–BioNTech vakcinája 95 százalékos, a Moderna készítménye 94,5 százalékos, az Oxford–AstraZeneca oltása pedig 62 százalékos.

Azt egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy milyen tartós a vakcinák által nyújtott védettség. Az AstraZeneca a kutatásai során azt találta, hogy a vakcinája még 3 hónappal a beadása után is erős immunválaszt vált ki, de a COVID-19 megbetegedés elleni védettség teljes időtartama még nem tisztázott. Ennek megállapítására a Pfizer és a Moderna további 2 évig követik az önkéntesek állapotát és a vakcináik hatásait. Annyit viszont meg tudtak állapítani a klinikai vizsgálatok során, hogy ha valaki az oltás beadása ellenére is elkapta a koronavírus-fertőzést, az sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a betegséget, mint a nem beoltott betegek.

Alkalmazásuk és mellékhatásaik

A beadás mindegyik vakcina esetén a felkar izomzatába történik. A maximális védettség eléréséhez minden esetben két oltás szükséges, melyek beadása az AstraZeneca és a Moderna vakcinája esetén négy, míg a Pfizer–BioNTech esetében három hét különbséggel történik. Alkalmazásuk 18 éves kortól javasolt, kivéve a Pfizer/BioNTech vakcináját, amely már 16 éves kortól beadható.

Mindhárom vakcináról elmondható, hogy a beadás után enyhe, általános tünetekkel jelentkező oltási reakció alakulhat ki, egyéni jellemzőktől függően: ilyen például a fejfájás, láz, fáradtság, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, izomfájdalom, bőrpír, kiütés, viszketés, hányinger. Előfordulhat, hogy az oltás második részének beadása után ezek a reakciók valamivel erősebben jelentkeznek. Fontos azonban tudni, hogy ez nem azt jelenti, hogy az oltás miatt elkaptuk a fertőzést, ezek csak egyszerű oltás utáni mellékhatások, és hasonló immunreakciók bármilyen más oltás után is előfordulhatnak.

Bumbuluţ Krisztina

Fotó: MTI

Gondok a gyermekoltás bejegyeztetésével
A háziorvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy gondjaik vannak az új országos oltási nyilvántartással, mert a gyerekek egy részének oltási előzménye eltűnt, ami miatt nem lehet regisztrálni a rendelőkben elvégzett új oltásokat.
Sok az át nem vett oltási értékjegy
Több mint 2300 át nem vett, immunizálásért járó értékjegy van a nagykárolyi oltási központ székhelyén.
Újabb adag Pfizer-BioNTech-vakcina érkezett az országba
Újabb, összesen 17.550 dózist tartalmazó szállítmány érkezett hétfőn Romániába a Pfizer-BioNTech 12 éven felülieknek szánt koronavírus elleni oltóanyagából - tájékoztatott a COVID-19 elleni oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV).
Cookie