Összehangolt tevékenységre van szükség

A téma kapcsán Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) országos alelnöke közösségi oldalán véleményezi a miniszter elképzeléseit. „ Nem elfogadható, hogy azért hosszabbítsuk meg a tanévet, hogy a jelenlegi tananyagot „leadjuk, pótoljuk stb.". Minden pedagógiai értékkel és elvvel ellentmond. Valós értékű vakáció nélkül hagyni diákot és pedagógust (hisz tudjuk, hogy az ominózus kényszervakáció mennyire volt szünidő...) a legnagyobb lehető szakmai tévedés, amelynek az elmúlt húsz évben tanúja és elszenvedője lehettem” — írja, majd folytatja gondolatmenetét azzal, hogy a tanév egy munkaprogram, amelynek támogatnia kell, hogy az oktatói és iskolai nevelőmunka a lehető leggyermekközpontúbb, kreatívabb és támogatóbb körülmények között tudjon megvalósulni. Olyan szerkezete kell legyen, amely a jóllétet teszi lehetővé, amelyben a tanulói és a pedagógusi kiégés megelőzhető. Ehhez lehetőséget kell adni az oktatói-nevelői folyamatban résztvevők szellemi, testi és szakmai regenerálódásának is. Az RMPSZ alelnöke szerint a tanévszerkezet megállapításában sok mindent figyelembe kell venni, de a két legfontosabb a diák és a pedagógus. Csak ezután jöhetnek gazdasági, turisztikai és egyéb szempontok, s ezek is kizárólag akkor, ha a gyermek és a pedagógus jóllétét szolgálják. „A tananyag a gyermek azon képességeinek és készségeinek a fejlesztéséhez kell hozzájáruljon, amelyek segítik a 21. századi világ kihívásaival szembeni boldogulásában. A mostani tananyagot egy 200 napos tanévben sem lehet eredményesen megtanítani, hisz nem a fentieket szolgálja, nem biztosítja sem a diák, sem a pedagógus jóllétét, kreativitását, még képességeinek fejlesztését sem. Annál jobban növeli a frusztrációt, a szorongást, a társadalmi ellentéteket, a kiégést. Sürgősen a tananyagot kell a fentiek szerint átdolgozni, átrendszerezni, új célokat és új hasznosulást adni neki, a pedagógust képezni és erősíteni. Ameddig ez a helyzet marad, nem lesz változás. Még a tanév meghosszabbításával sem. Sőt, ellenkező hatást kelt. Nem szabad mégsem a tanévszerkezet módosítását zsigerből ellenezni, és nem kell elvetni egy hosszabb tanév bevezetését, amennyiben egy gyermekközpontúbb, s ezáltal pedagógusközpontúbb rendszer teremtődik. A tananyag újragondolásával, modernizálásával és ésszerűsítésével párhuzamosan egy olyan tanévszerkezetet képzelek el, amelybe 6-8 hetente vakáció van beiktatva minden diáknak, hogy az időszakos regenerálódás kerete, esélye vagy lehetősége biztosítva legyen. A pihent elme fogékonyabb, nyitottabb, kreatívabb és eredményesebb. A hatékonyabb és gyermekközpontúbb oktatási rendszerű országoknál mindez sok esetben megfigyelhető, s tudjuk azt is, hogy például a holland vagy finn oktatási rendszerekben nem kérdés sem a gyermekközpontúság, sem a pedagógusközpontúság, sem pedig a tananyag relevanciája. És az sem, hogy minden összehangoltan működik” — zárja gondolatmenetét Ferencz-Salamon Alpár.