×
2021. 11 27.
Szombat
Virgil
4 °C
Közepes felhősödés
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.39 RON
100HUF = 1.34 RON
Külföld

Orbán: minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője

2021.10.23 - 19:00
Megosztás:
Orbán: minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője
Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője — jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott ünnepi beszédében; a kormányfő a 2006. október 23-i eseményekről is megemlékezett, hangsúlyozva, hogy tizenöt évvel ezelőtt az egyik oldalon a könnygázgránát, a másik oldalon „a becsapott és megalázott nemzet" állt.

A kormányfő a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út kereszteződésénél felállított, nemzeti színű zászlókkal feldíszített színpadon mondta el beszédét azt követően, hogy a helyszínre megérkeztek a Civil Összefogás Fórum (CÖF) — Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szervezte Békemenet résztvevői is.
A 65 évvel ezelőtti napokra és a tizenöt évvel ezelőtti délutánra emlékezve beszédét Orbán Viktor azzal kezdte: „nem szokványos helyszín ez; tizenöt évvel ezelőtt, ezekben a percekben, itt az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán farkasszemet nézett egymással a múlt és a jelen". Közölte: tizenöt évvel ezelőtt "az ifjú kommunisták október 23-ából november 4-ét csináltak".
Az egyik oldalon a könnygázgránát, a gumilövedék, a vipera, azonosító nélküli egyenruhák és vízágyúk; a másik oldalon a becsapott és megalázott nemzet állt, amelynek ötven év elteltével újra azt kellett hallania, hogy hazudtak neki reggel, éjjel, meg este — fogalmazott. Orbán Viktor hangsúlyozta: „az egyik oldalon a trükkök százaival kicsalt, foggal-körömmel védett hatalom, a másik oldalon a Szabadság óriás betűi mögött sorakozó, elkeseredett emberek" álltak. Szerinte ugyanakkor a nemzetek életében vannak pillanatok, amikor hirtelen mindenki úgy érzi, elég volt, nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig mentek.
„Dönteni kell, és a döntésünk megmutatja, kik is vagyunk valójában. Egy egész nemzetről derül ki, mit is ér. Hallgat vagy protestál, beletörődik vagy fellázad, félrenéz vagy felegyenesedik, elkullog vagy harcol" — mondta. Úgy fogalmazott: „mi, magyarok jól döntöttünk, protestáltunk, felegyenesedtünk, fellázadtunk és harcoltunk". Szabadság a rabsággal szemben, függetlenség a megszállás ellen, magyar hazafiak a kommunisták ellenében — folytatta a kormányfő, kiemelve: arra a csodálatos napra emlékezünk, amikor mi, magyarok megmutattuk magunknak, a világnak és az ellenségeinknek, kik is vagyunk valójában.

hirek/2021/oktober/23/bekemenet2.jpg
Orbán Viktor kijelentette: ma „arra a napra emlékezünk, amikor nem azt kérdeztük magunktól, hogy velünk van-e az Isten, hanem azt, hogy mi az Istennel vagyunk-e. Hatalmas erő költözött belénk, és megremegtek a kommunista uralom tartópillérei". Arra a pillanatra emlékezünk, amikor „a magyarok nemzete szempillantás alatt magára talált, és a magyar név megint szép lett, méltó régi nagy híréhez" — fűzte hozzá. Kijelentette: ezzel a Magyarországgal húzott ujjat 2006-ban ismét a kommunisták új nemzedéke, akik hazugságok árán jutottak hatalomra, adócsökkentéssel szédítettek, aztán adókat emeltek, kórházi napidíjat, vizitdíjat vezettek be, egekbe emelték a rezsiárakat. Elvették a 13. havi nyugdíjat és eltörölték a családtámogatásokat. Összejátszva a nemzetközi bankvilággal, devizahitelek csapdájába csalták családok százezreit — sorolta. Az országot kiárusították, mindent eladtak a külföldieknek, repteret, nemzeti energiacéget, közszolgáltatókat. Majd miután kifosztották, csődbe vitték az egész országot, és „a nyakunkra csatolták az IMF pórázát" — fogalmazott.
„Amikor pedig felemeltük a szavunkat, könnygázzal, gumilövedékkel és lovasrohammal válaszoltak. Szemeket lövettek ki, védtelen nőket és idős embereket ütöttek gumibottal" — tette hozzá. Ezen a helyen, ahol most állunk, 15 évvel ezelőtt erőszak, vér és könny lepte el a budapesti utcákat. Történt mindez az '56-os forradalom 50. évfordulóján, a világ szeme láttára. „Soha nem fogjuk elfelejteni nekik" — szögezte le.
Azt mondta, négy évet vártak, hogy elégtételt vegyenek és 2010-ben elsöpörték a szocialista Magyarországot. 1956-ban Gerő Ernőék Moszkvába menekültek, de 2006-ban a szocialisták vezetője itt maradt a nyakunkon, és mai napig itt kísért, mint „az Országház fantomja" — fogalmazott.
hirek/2021/oktober/23/bekemenet3.jpg
Rámutatott: évek kellettek jóvátenni a baloldal rombolását, de „talpra állítottuk" Magyarországot. A kormányfő kifejtette: „nagy kegyelem", hogy eközben a nemzeti egység végig fennmaradt, és munkások, mérnökök, földművesek, kis- és nagyvállalkozók, tudósok, tanárok, ápolók és orvosok összefogásával sikerült eltakarítani a romokat. Közölte: egymillió új munkahelyet hoztunk létre, „lerúgtuk magunkról a devizahiteleket", letörtük az adókat, és eljutottunk odáig, hogy jövőre a minimálbér is nagyobb lesz, mint az átlagbér volt a szocialisták idején. Visszaszereztük a közműcégeket és másfélszeresére növeltük a nemzeti vagyont, megadóztattuk a multikat, megvédtük a családokat, és egész Európában a legalacsonyabbra vágtuk vissza a rezsiköltségeket - sorolta. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy egyszerre becsülje meg az időseket és a fiatalokat. A 13. havi nyugdíjat visszaépítjük, jövőre nem kell adót fizetniük a munkából élő fiataloknak, a gyermeket nevelő családok pedig visszakapják az idén befizetett adójukat — mondta a miniszterelnök.
Értékelése szerint mára van „saját magyar világunk és magyar életünk", és van alkotmányunk is, amely garantálja, hogy soha többé ne tehessék meg azt, amit '56-ban és 2006-ban tettek velünk. Hozzátette: átlépték a nemzetrészeket elválasztó határokat, és újra egyesítették a magyarokat. Ehhez — folytatta — sok millió egybehangzó akarat és szorgalmas kéz kellett, de — tette hozzá — az sem ártott, hogy volt egy „épkézláb és cselekvőképes" kormány.

Orbán Viktor miniszterelnök az Erzsébet teret és a Deák teret teljesen megtöltő, valamint a Károly körúton egészen az Astoriáig álló ünneplők előtt arról is beszélt: nem szabad elfejteni, hogy amikor a kormány letörte a rezsiárakat, „megskalpolta" a multik extraprofitját és hazaküldte az IMF-et, akkor az egész Európai Unió Magyarországra támadt, és akkor is ezt tették, amikor a kormány megállította a migránsokat, felépítette a kerítést és megvédte a határokat. Kijelentette: éppúgy, mint 1849-ben, 1920-ban, 1945-ben és 1956-ban, az európai főméltóságok megint a fejünk fölött, rólunk, de nélkülünk kívánnak dönteni. „Európaivá, érzékennyé és liberálissá vernek bennünket, ha beledöglünk is" — mondta a kormányfő, aki szerint Brüsszel ma úgy beszél és úgy viselkedik a magyarokkal és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel szokás. Megjegyezte: „a Brezsnyev-doktrína levegője" járja át Európát.
Azt mondta, ideje volna, hogy Brüsszelben is megértsék: „velünk még a kommunisták se boldogultak".  „Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, tüske a köröm alatt. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát. Mi vagyunk azok, akik '56-ban meglékelték a világkommunizmust és mi vagyunk azok, akik kiütötték az első téglát a berlini falból" — fogalmazott. Kiemelte: most is álljuk a sarat és csak annyit mondunk, hogy a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz. És — folytatta — mivel három a magyar igazság, harmadszor is igazunk lesz a rezsi- és a migránsügy után. Lesz népszavazás és a gyerekeinket is meg fogjuk védeni. „Magyarország lesz az első olyan ország Európában, ahol az iskola falainál megállítjuk az erőszakos LMBTQ-propagandát" — közölte.    
 A miniszterelnök úgy értékelt: a baloldal fáján csak baloldali politika nőhet, és csak egy baloldal van, akárhányféleképpen is maszkírozzák magukat. Hazugságokkal kezdik, erőszakkal folytatják és csődöt hagynak hátra - tette hozzá. Máté evangéliumából idézett: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik báránybőrbe bújva jönnek hozzátok! Gyümölcseikről ismeritek meg őket. A jó fa jó gyümölcsöket, a rossz fa pedig rossz gyümölcsöket terem".
„Ellenfeleink azt hiszik, ha báránybőrbe bújtatják a farkast, akkor nem fogjuk felismerni, de mi rögtön felismerjük, tudjuk róla, hogy farkas". „Azt is tudjuk, hogy a farkas meg fogja enni a nagymamát, sőt, már meg is ette. Ezért tűnt el az összefogás bendőjében mindenki, aki a farkassal cimborált" — mondta, majd megjegyezte, „higgyék el, van ott még hely az újabb és újabb percemberkék számára".
Szavai szerint a baloldal megint szervezkedik, „szórják a békétlenség, a gyűlölködés, a viszály és az erőszak magvait". Akik 15 évvel ezelőtt az emberek közé lövettek, ma újra színpadra készülnek — mondta Orbán Viktor, hozzátéve, „és valahol a nagy víz túlsó partján készülődik már Gyuri bácsi is".

Orbán Viktor — akinek beszédére a jelenlévők többször tapssal, üdvrivalgással reagáltak — azt is leszögezte: a meghívó a szovjet megszállás alóli felszabadításra szólt és nem arra, hogy beavatkozzanak a magyar demokráciába. Ugyanakkor kijelentette: a magyarok sorsáról most is a magyarok fognak dönteni, az igazság pedig a szabadságharcosok oldalán áll. Kifejtette: október 23. emlékeztet minket, hogy ne feledkezzünk meg a saját személyes felelősségünkről. „1100 év beleégette a DNS-ünkbe", hogy itt, a Kárpát-medencében a szabadságért minden nap harcolnunk kell, újra meg újra — fogalmazott. Hozzátette: a szabadságharchoz nemcsak szív, nemcsak ész, de erő is kell, a mi erőnk pedig az egységünk. Hangsúlyozta: egységben az erő, „mi azért vagyunk együtt, mert ugyanabban hiszünk". A családban, a nemzetben, „mi mind hiszünk egy erős és független Magyarországban" — fűzte hozzá. Kiemelte: aki idegen támadásokkal szemben a családját, a nemzetét védi, az nemcsak az eszére, a szívére és az erejére számíthat, hanem arra is, hogy igaza van. Az igazság a szabadságharcosok oldalán állt akkor is és ma is — hangoztatta.
Kijelentette: „ha meg akarjuk védeni a családjaink biztonságát, országunk határait, a gyermekeink jövőjét, a munkánk gyümölcseit, a nyugdíjunkat, a fizetésünket, a rezsicsökkentést, ha meg akarjuk őrizni kultúránkat, szokásainkat, nyelvünket, vagyis ha meg akarjuk védeni a mindennapi életünk szabadságát, akkor mindenkinek ki kell vennie a részét a ránk váró küzdelemből". Minden magyarra számítunk, akinek számít Magyarország jövője — mondta, hangsúlyozva: „nekünk Magyarország az első, ezért kormányzásunkkal azok is jobban járnak, akik nem ránk szavaznak".

hirek/2021/oktober/23/bekemenet-1.jpg
Orbán Viktor arra is kitért: ugyan amit a baloldal csinál, annak több köze van „a szórakoztatóiparhoz, mint a felelős politikához", hiszen „öles betűkkel hirdették a plakátokon, hogy legyőznek bennünket, aztán a karácsonyt se érték meg". Ugyanakkor — figyelmeztetett — ne tévesszen meg senkit a hazai baloldal „éppen csak pislákoló ítélőképessége és látványos szerencsétlenkedése", mert ami számít, az a mögöttük álló nemzetközi szereplők ereje. Ami az igazi kihívás, sőt fenyegetés, az a nemzetközi hátország, pénz, média és a hálózat, amely mögöttük áll — fűzte hozzá Orbán Viktor, aki szerint ez olyan súlyos erő, amit csak több millió magyar együtt győzhet le és együtt szoríthat ki az országból. A miniszterelnök azt kérte az ünneplő emberektől: nézzenek a mellettük állóra, mert akkor láthatják, hogy rá számíthatnak. „Ő mindent meg fog tenni, hogy akár a legvastagabb falon is átmenjünk. Ez a mi erőnk, ez a mi hátországunk, és nincs annyi dollár vagy annyi euró a világon, ami ezt elvehetné tőlünk" — fogalmazott.
„Jöttünk, láttunk és újra győzni fogunk. A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" — zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor.

MTI

Orbán Viktor Románia új kormányfőjének: a szomszédok számíthatnak egymásra
Nicolae Ciucă Románia miniszterelnökévé választása alkalmából Orbán Viktor levélben fejezte ki gratulációját - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szombaton.
Emlékezzél vissza az egész útra!
„Aki él, az mind, mind örüljön,/ Mert az Élet mindenkinek/ Kivételes, szent örömül jön” — születésének 144. évfordulóján hajtottak főt Ady Endre emléke előtt a hagyományos és rendhagyó zarándoklaton.
Az uralkodó nélkül emlékeztek meg Londonban a brit háborús halottakról
A több mint egy évszázadra visszanyúló hagyománynak megfelelően gyászünnepséggel emlékeztek meg vasárnap Londonban az I. világháború és az azóta eltelt évtizedek konfliktusainak brit katonaáldozatairól. Az idei megemlékezésen az udvar előzetes bejelentésével ellentétben nem volt jelen II. Erzsébet királynő, aki hátfájdalmai miatt az utolsó pillanatban lemondta a részvételt.
Cookie