Normálisnak számít az évi 8–12 megbetegedés

Egy csapat lelkes gyermekorvos munkájának köszönhetően az elmúlt hónapokban több naprakész tájékoztató anyag született a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. A magyarországi Alapellátó Gyermekorvosok Tudományos Társaságának szakemberei most a szezonális megbetegedésekkel kapcsolatban állítottak össze egy hasznos tájékoztatót, az elmúlt hetekben ugyanis megnőtt a felső légúti hurutos tünetekkel küszködő gyermekek száma. Útmutatójuk ezúttal is rengeteg aktuális, hasznos tudnivalót tartalmaz, amelyeket lapunk olvasóival is megosztunk.

A közösségek újranyitásával ismét egyre jobban terjednek a felső légúti panaszokkal járó megbetegedések. Mivel a gyermekek az elmúlt másfél év jó részét egymástól elszigetelten töltötték, ezért ez az időszak gyakorlatilag kiesett a kisgyerekek immunológiai éréséből. A legkisebbek jelentős része a hagyományos kórokozókkal — influenza, parainfluenza, rhinovírus stb. — még egyáltalán nem találkozott, illetve a kisebb közösségi járványok (amikor például a fél ovódai csoport otthon van, mert mindenkinek folyik az orra) természetes immunológiai emlékeztető hatása, azaz boostere kimaradt.

A bölcsődébe, óvodába járó kicsik esetében az évi átlag 8–12, felső légúti panaszokkal járó megbetegedés normális jelenség. Az említett folyamatot figyelembe véve pedig valószínű, hogy idén többet lesznek betegek — írják a gyermekorvosok.

A klasszikus, típusos nátha leggyakoribb kórokozói a rhinovírusok. Ezek a vírusok orrfolyást, torokfájást, esetenként arcüreggyulladást, nagyon ritkán tüdőgyulladást okozhatnak. A vírus nagy számban ürül a légúti váladékokkal, ezért gyermekközösségekben igen könnyen terjed. A gyerekek cseppfertőzéssel — köhögéssel, tüsszentéssel, a légúti váladék érintésével, a kezük és tárgyak közvetítésével — adják tovább, hasonlóan a SARS-CoV-2-fertőzéshez.

A rhinovírusok okozta egyszerű náthánál a kezdeti legjellemzőbb tünet az orrdugulás és a bőséges átlátszó orrfolyás, amely a későbbiekben sűrűbb, tejfehér, majd zöldes színű lehet.

Csecsemők esetében sokszor alig jelenik meg az orrnyílásban váladék, és inkább úgynevezett szörcsögő hangot lehet hallani a légvételek kapcsán. Társuló tünetek lehetnek még a következők: láz, hőemelkedés, tüsszögés, torokfájás, fejfájás, izomfájdalom, köhögés, étvágytalanság.

Sajnos nincs olyan klinikai tünet, jellemző, ami egyértelműen segítene a klasszikus, náthás betegség és a COVID-19 betegség elkülönítésében — jegyzik meg a gyermekgyógyászok, akik ezért, amennyiben felmerül a koronavírus-fertőzés lehetősége, javasolják a tesztelést.

Mit tehetünk, ha a gyermek náthás?

A rhinovírus-fertőzéseknek nincs specifikus kezelésük: a betegség tünetei bármilyen beavatkozás nélkül is teljesen elmúlnak nagyjából 10–14 nap alatt. Minden kezelés lényege a kis beteg közérzetének javítása és az esetleges szövődmények kivédése. Fontos, hogy a gyerekek pihenjenek, és bőségesen kapjanak folyadékot, mert a betegség és a láz kapcsán extra folyadékigény lép fel.

A rendszeres orrtisztítás a legfontosabb: az alapos orrtisztítás segíti az arcüreg, a fülkürt szellőzését, és ezért fontos szerepe van a középfül- vagy az arcüreggyulladás megelőzésében. Éjszaka is érdemes ellenőrizni, hogy a csecsemő, kisgyermek kap-e az orrán át levegőt. A tartós orrdugulás az említett szövődményekhez vezethet, rontja az alvásminőséget, a szájon át légzés miatt kiszáradhat a garat nyálkahártyája, ami reggelre torokfájást eredményezhet.

A gyermekorvosok szerint 4 éves kor alatt az orrtisztítás egyetlen hatékony módja az orrszívás: lehetőleg háton fekvő helyzetben, amennyire lehet, hátrahajtott fej mellett. A hatékonyságot növeli, főleg sűrű, tapadós váladék esetén, ha a gyermek mindkét orrlyukába cseppentünk 2–3 csepp sóoldatot az orrszívás előtt. Nagyobb gyermekeknél orrmosó eszközt is lehet használni — jegyzik meg.

Az orrdugulás, orrfolyás miatt indokolt lehet a nyálkahártya-duzzanatot és váladékozást csökkentő hatású orrspray használata. A nyálkahártya-lohasztó, úgynevezett dekongesztáns hatóanyagot tartalmazó orrcseppek 6 éves kor alatti használata kerülendő.

Ha hőemelkedés, láz mellett a gyermek közérzete rossz, akkor indokolt a láz- és fájdalomcsillapítók adása. A párásítás és a sós vizes inhalálás csökkenti a légutak szárazságát, lazítja a váladékot, ezért ezek is javítják a beteg közérzetét. A szoba megfelelő páratartalma (40–60 százalék) és alacsonyabb hőmérséklete (17–20 Celsius-fok) is segítheti az éjjeli pihenést.

Mi lesz a köhögéssel?

A köhögés oka leggyakrabban az orrgaratból a hátsó garatfalon lecsorgó váladék, illetve a garat gyulladása, ezért a náthák esetében nem szükséges köptetőt adni. A nemzetközi gyermekgyógyászati ajánlások 4 éves kor alatt egyáltalán nem javasolják a vény nélkül kapható köptetők-köhögéscsillapítók adását, s ezen életkor felett is a legtöbb esetben indokolatlan. A legutóbbi évek kutatásai sorra bizonyították be, hogy a felső légúti vírusfertőzésekhez társuló köhögések legjobb ellenszere a méz: több vizsgálatban is arra jutottak, hogy a méz adása volt az egyedüli terápia, ami jelentősen csökkentette az éjszaka jelentkező köhögést. A méz egyrészről nyákoldó hatású, másrészről a garat-gége nyálkahártyáján bevonó réteget képezve segíti a nyálkahártya regenerálódását. A javasolt adag napi 1–2 teáskanál. Figyelem, 1 év alatti csecsemőknek a botulizmus veszélye miatt tilos mézet adni!

Mikor forduljunk orvoshoz?

A gyermekorvosok társasága azt ajánlja, hogy forduljanak orvoshoz a szülők a 3 hónaposnál fiatalabb csecsemővel, ha láz is jelentkezik; ha a gyermek aluszékony, gyenge, nehezen ébreszthető; ha a gyermek nehezen, esetleg hangosan sípolva veszi a levegőt, és ez az orrtisztítás után sem javul; ha a gyermek szaporábban, zihálva lélegzik, nagyobb gyermek pedig nem képes végigmondani összetett mondatot egyetlen légvétellel; ha nem fogad el folyadékot, vagy nincs vizelete 6 órán túl; ha a köhögés egy hét után nem javul, vagy a jellege megváltozik, szapora légzéssel párosul; ha a gyermek fülfájásra panaszkodik, amely megfelelő fájdalomcsillapítás mellett 24 óra múlva sem javul, vagy ha a fülfájás mellé láz is társul.

A megelőzésről

Megelőzésként ugyanazokat az eljárásokat javasolják, amelyek a koronavírus-fertőzés kivédésére is használatosak: a beteg gyermek maradjon otthon! Ha megoldható, kerülni kell a zsúfolt helyiségeket, vagy maszkot kell hordani. Gyakran mossunk kezet, és erre buzdítsuk a kisgyermekeket is! Ne érjünk a szemünkhöz, orrunkhoz és szánkhoz sem mosatlan kézzel! Szellőztessünk gyakran, lehetőleg kereszthuzat alkalmazásával!

„Gondos odafigyeléssel és ápolással a náthák többsége nyomtalanul gyógyul. Gyermekünknél tekintsünk rá úgy, mint egy szükséges rosszra, ami az egészséges immunrendszer éréséhez szükséges. Az idő előrehaladtával egyre enyhébb tünetekkel és ritkábban betegítik majd meg a légúti vírusok” — írják a gyermekorvosok.

Bumbuluţ Krisztina