Nem bővelkedett csapadékban a május

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) által közzétett adatokból világosan látszik, hogy májusban a korábbi évek átlagánál jelentősen kevesebb volt a csapadék Románia több vidékén is. A szárazság Románia szintjén leginkább a mi térségünket, Szatmárt sújtotta, az év első felében mi voltunk az ország legszárazabb vidéke. A Szatmárnémetiben működő meteorológiai állomás statisztikája szerint az 1991 és 2020 közti időszak átlagánál idén 84,1 százalékkal kevesebb csapadékot mértek. A kultúrnövényeknek nem tett jót, hogy száraz és meleg volt a május, hiszen még a népi mondás is azt tartja, hogy a májusi eső aranyat ér.
A szomszédos, magyarlakta vidékek közül Székelyhídon sem jobb a helyzet, ott ugyanis szintén a sokéves átlagnál lényegesen, 78,3 százalékkal kevesebb eső esett. Jelentős, 80 és 62 százalék közti volt a csapadékhiány az ország déli részén is.
A helyzet egyenlőtlenségét jól mutatja, hogy a legnagyobb, 51,7 százalékos csapadéktöbbletet a Buzău megyei Bisoca meteorológiai állomásán mérték. Vajon ennek a klímaváltozáshoz is lehet valami köze?

Veszélyben a kalászosok termése

Ifjabb Kiss József agrármérnök, aki a Börvely környékén található szántókon gazdálkodik, lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a növénytermesztés szempontjából komoly problémát jelent a csapadékhiány. „A tavalyi tél és az idei tavasz is a szokásosnál szegényebb volt a lehullott csapadék szempontjából. A talaj nem tudott megfelelően telítődni, mert hó sem volt elég. A vidékünkre hullott tavaszi 4 milliméter és a május eleji 7 milliméter négyzetméterenkénti eső nagyon kevésnek bizonyult” — részletezi a szakember, aki szerint már a növények stressztűrő képességét megnövelő lombtrágyák sem tudnak csodát művelni. Nagyon kellene az eső, különben a kalászosokban most fejlődő szemek megsínylik a szárazságot. Az őszi kultúrák talán nagyobb előnyben vannak, de a tavasziak termése veszélyben van, már most biztosan állítható, hogy a kukorica és a napraforgó hozama elmarad a tavalyitól.
A termények ára várhatóan meg fog emelkedni, hiszen az inputanyagok értéke az egekben, a műtrágya ára megháromszorozódott, és még így is a termelő fog a legtöbbet veszíteni az üzleten, hiszen ahhoz, hogy valamennyire megérje mezőgazdasággal foglalkozni, a betakarítást követően legalább a tavalyi ár kétszeresét kellene megkapniuk a földek tulajdonosainak. Kiss szerint az egykori Ecsedi-láp lecsapolása után nyert, úgynevezett kotus (tőzeges) talaj vízháztartás szempontjából nagyon rossz tulajdonságokkal rendelkezik, szinte olyan, mint a szivacs. „Ez a fajta termőföld a sok eső hatására magában tartja a csapadékot, a mélyebben fekvő területeken elmocsarasodhat, viszont szárazság esetén hamar elveszti a nedvességtartalmát, nem raktározza a vizet” — teszi hozzá az agrármérnök.

Medárd sem segített

Tegnap volt Medárd napja — az egyik legismertebb időjóslás szerint ha e napon esik az eső, akkor a következő 40 napon is így lesz, viszont amennyiben nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor 40 napos szárazság várható.
A népi hiedelem szerint Medárd napján mindenképp meg kell fürdetnünk egy kakast, mert tollas barátunk tisztálkodása azt eredményezi majd, hogy azonnal elered az életet adó eső. A tegnapi száraz időn ellenben a kakasfürdetés sem segített, bármennyire is tiltakozhatott ellene a baromfiudvar királya.
A leírások szerint egyébként Szent Medárd frank származású, katolikus püspök volt, a flandriaiak megtérítője. Úgy tartják, hogy gyermekként egy feje felett szálló sas védte meg őt az esőtől. Amikor azután felnőtt, egy hangosan mulatozó társaságot szeretett volna lecsendesíteni, ám ők nem hallgattak a jó szóra, így Medárd esőért imádkozott, majd az elképesztő erővel aláhulló zuhé 40 napon át nem is hagyta abba. A mulatozók jókedvének végül a természet ereje vetett véget.
A népi hiedelemvilágban több babona is kapcsolódik e naphoz: a bukovinai csángók szerint például ekkor kezdődött az özönvíz, míg mások úgy tartják, Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, éppen ezért soha nem is mentek ezen a napon fürödni. Viszont a lovaknak jót tett az aznapi víz, mert úgy vélték, ha Medárd vizével megitatják a patás állatokat, azok megmenekülnek a kellemetlen élősködőktől, nem lesznek rühesek. A bortermő vidékeken úgy hitték, hogy ha Medárd napján napsütéses az időjárás, akkor édes bortermés várható, ám ha esik, ugyan sok bor terem majd, de savanyú lesz a nedű. A csallóközi falvakban Medárdkor vetették el a lent, hogy ne legyen gazos, míg máshol ezen a napon kaszálták a szénát.

Van tudományos alapja

Mint a legtöbb legendára, a Medárd-napi esőzésre is szolgálhatunk tudományos magyarázattal: júniusra a szárazföld belső területei már erőteljesen felmelegednek, a könnyebb, meleg levegő pedig felfelé áramlik. A vertikálisan távozó légtömeg helyére párás, tengeri áramlatok érkeznek, és ezek záporokkal, zivatarokkal tarkított, változékony időt eredményeznek. Ezért nem lehet esetleges, hogy a népi logika által számon tartott 40 napos időszak a legtöbb évben csapadékban bővelkedik.
A népi bölcseletet alapul véve komoly szárazság várható, hiszen tegnap rekkenő hőség volt a térségünkben. A szakemberek azért vigaszra adnak okot, hiszen az előrejelzések alapján akár nyolcvan százalékban is biztosra állítják, hogy csapadékos hétvége elé nézünk. Remélhetőleg nem jéggel és extrém viharral jön majd az égi áldás.
Végh Balázs