Nem ajánlott az útfertőtlenítés

Az elmúlt hónap elején komoly fertőtlenítési akció zajlott Szatmárnémetiben: a vírus elleni küzdelem részeként motoros és kézi permetezők használatával fertőtlenítették az utcákat, járdákat, parkolókat, valamint az Apaserv Rt. járművével mosták át az utakat. A fertőtlenítéshez vegyszereket is használtak, a polgármesteri hivatal pedig folyamatosan közölte, hogy éppen a város melyik lakónegyedében zajlanak a munkálatok, hogy az adott városrészen a megadott időszakban a lakosok lehetőség szerint tudjanak otthon maradni, zárt ablakok mellett, hiszen az ezekkel a szerekkel való érintkezés vagy belélegzésük ártalmas lehet. Nemcsak Szatmárnémetiben, hanem a fővárosban, Temesváron, Brassóban, Aradon, Gyulafehérváron is — hogy csak néhányat említsünk — hasonló módon fertőtlenítették a közterületeket időszakosan, abból a célból, hogy csökkentsék a koronavírussal való megfertőződés esélyét.

Most azonban kiderült, hogy mindez csak pénzkidobás volt, a fölösleges és káros vegyszerhasználatról nem is beszélve: az Országos Közegészségügyi Intézet közleménye szerint ugyanis ezek a módszerek nem ajánlottak a SARS-CoV-2 vírus és más kórokozók eltávolítására, semlegesítésére. A közegészségügyi közlemény kihangsúlyozza, hogy a járdák, utcák, parkolók nem számítanak fertőzési pontnak, ráadásul a fertőtlenítőszerek a lerakódott kosszal, szeméttel érintkezve elveszítik hatásukat, a kézi permetezők használatával pedig úgysem lehet teljesen befedni a kórokozókat — ezek használata felesleges volt és továbbra is az lesz.

Az INSP egy másik mítoszról is lerántotta a leplet: a lakosok fertőtlenítőszerekkel való befújása, permetezése — például fertőtlenítőkapuk, -szobák, -folyosók révén — semmi esetre sem ajánlott. Ez a módszer nem csökkenti annak esélyét, hogy a befújt személy cseppfertőzéssel továbbszórja a vírust, ráadásul rendkívül káros a szervezetre a különböző vegyszerekkel való érintkezés, azok belélegzése. A gyakran használt klór például szem- és bőrirritációt, légzési nehézségeket, emésztőszervi panaszokat, például hányingert, hányást okozhat — írja az INSP.

Mit tegyünk?

A COVID-19 betegséget okozó vírus elsősorban szoros érintkezés és cseppek (nyál és orrváladék) útján terjed, lehetséges levegőn át való terjedés azokon a területeken, ahol aeroszolgeneráló eljárásokat végeznek, mesterségesen megoldott a szellőzés — ez utóbbi esetben ajánlott a berendezés gyakori takarítása és fertőtlenítése.

A közegészségügy ismét kihangsúlyozza, hogy a lakosság mosson kezet rendszeresen és alaposan, legalább 20 másodpercig szappannal és folyó vízzel, vagy tisztítsa meg kezeit alkoholos fertőtlenítővel! Hazaérkezés után, ételkészítés előtt és közben, étkezés előtt, WC-használatot követően, tüsszentés, köhögés, orrfújás után, beteggel való érintkezés előtt és után, állatokkal vagy állatok ürülékével való érintkezés után mindig kezet kell mosni. Szemhez, szájhoz, archoz ne nyúljon, illetve csak kézmosást követően! Szellőztessen rendszeresen! Otthonában tisztítsa rutinszerűen a gyakran megérintett felületeket — például asztalok, ajtókilincsek, villanykapcsolók, fogantyúk, íróasztalok, WC-k, csapok, mosogatók és mobiltelefonok. Kerülje a nagy tömeget (például hipermarketekben), zárt légterű helyiségeket! Köhögéskor, tüsszentéskor használjon papír zsebkendőt, amit használat után azonnal dobjon el! Amennyiben erre nincs lehetősége, ne a kezébe köhögjön, illetve tüsszentsen, hanem a behajlított karja könyökhajlatába!

Bumbuluţ Krisztina