Nem adják fel a hegymászók

Idén tavasszal Erőss Zsolt a világ egyik legveszélyesebb hegye, az Annapurna megmászására vállalkozott, ahol egyik társa életét vesztette.

Vasárnap újra vendégünk volt Erőss Zsolt hegymászó, aki az idei Annapurna-expedícióról tartott élménybeszámolót a szatmárnémeti Hám János Líceumban. Az erdélyi származású alpinista a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat keretében ezúttal a 8091 méter magas Annapurna meghódítására vállalkozott három hegymászó társával együtt. Az expedíció március végén indult Nepál fővárosából, Katmanduból. A nyolcezres csúcs előtt a hegymászók egy komoly magashegyi túrát tettek a nagy magassághoz való alkalmazkodás, akklimatizáció érdekében, ahová egy magyar trekkinges csapat is elkísérte őket. Több helyi települést érintettek, betekintést nyerhettek a 3000 méter magasságban fekvő falvak életébe, színes kultúrájába. A tibeti buddhista vallás jelképeit, imazászlókat és imaköveket figyelhettek meg, és láthatták, hogyan változik a Himalája növényzete, a völgyekben trópusi növényzet, rododendronok kísérték útjukat, és ahogy egyre feljebb hatoltak, úgy változott a növényzet, és megfigyelték a vidék jellemző állatfajait.

Veszélyes kihívás

Az expedíció április 19-én érkezett a világ egyik legveszélyesebb hegyének tartott Annapurna alaptáborába, amely 4200 méteren fekszik. A csúcs bevételét több hétig tartó akklimatizációs időszak kell megelőzze, mialatt a szervezet fokozatosan hozzászokik az egyre ritkább levegő által okozott oxigénhiányhoz. Az alaptábor és a csúcs között négy tábort építettek ki a hegymászók, akik az akklimatizációs időszakban egyre feljebb hatolnak, majd mindig visszatérnek az alaptáborig, hogy a szervezetük regenerálódni tudjon. Erőss Zsolt egy többtagú nemzetközi csoporttal szombat éjjel indult el a 7200 méteren álló négyes, csúcstámadó táborból, de nem sokkal az indulás után a visszafordulás mellett döntött. Társa, Horváth Tibor szombaton egyedül indult lefelé, és halálos balesetet szenvedett ereszkedés közben. A II-es és a III-as tábor között, az útvonal legveszélyesebb szakaszán egy jéglavina sodorta el. Erőss Zsolt bevallása szerint legjobb barátját vesztette el. Hegymászó társaival együtt úgy döntöttek, nem adják fel, szeretnék bevenni azt a három nyolcezres csúcsot, amelyekre még nem jutottak el magyar hegymászók, jövőre újabb expedícióra vállalkoznak. A 14 nyolcezres csúcsból három maradt hátra az expedíciósorozat keretében. A világ egyik legveszélyesebb hegyének tartott Annapurnán április-májusban javasolják a mászást. A hegymászók egyharmada nem jutott le élve a hegyről: a statisztikák szerint legnagyobb részük lavina áldozata lett, a többiek általában lezuhantak, vagy kihűléses halált szenvedtek.

 Pándi Annamária