NEM a verespataki törvénytervezetre

A szatmári szakszervezeti vezetők, a környezetvédők, illetve az RMDSZ két parlamenti képviselője egyhangúlag elutasítja a verespataki törvénytervezet jelenlegi formáját, illetve a ciántechnológiájú aranykitermelést, derült ki a tegnapi szociális párbeszéden.

Szeptember 27-én a prefektusi hivatalban szervezték meg a Szociális Párbeszéd Bizottságának soron következő ülését, melynek keretében a palagáz-kitermelésről és a verespataki aranybánya-beruházásról értekeztek a jelen levők. A párbeszéd során világossá vált, hogy a szatmáriak nem szeretnék, ha a természeti kincseket olyan technológiával hoznák felszínre, melyek a környezetet károsítják. A szociális párbeszédet a szakszervezeti képviselők kezdeményezték, és a megbeszélés elején Dan Burulea, a CNSRL Frăţia országos szakszervezet szatmári fiókjának elnöke ismertette a szakszervezet álláspontját a verespataki beruházás kapcsán: kijelentette, ők nem támogatják a tervezett beruházást, sem a törvénytervezetet, mely jelenleg a parlament asztalán található. Ezt követően Voinea Ungureanu, a Szatmárnémeti – Zöld Város Ökológiai Egyesület képviselője egy dokumentációt adott át a jelen levő két parlamenti képviselőnek: Erdei D. Istvánnak és Kereskényi Gábornak, melyben szintén a tervezett aranybánya-beruházás ellen szólnak. „A legutolsó választások alkalmával egy olyan politikai szövetségnek szavaztak a lakosok bizalmat, amely a verespataki beruházás ellen kampányolt. Én már nem értem, mi történik” — fogalmazott Voinea, aki ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a parlamentereknek arra kellene figyelniük, hogy a mostani hegyek helyén egy óriási mérgező tó marad majd. Márk Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) ügyvezető igazgatója elmondta, a projekt összeegyeztethetetlen a természetes fejlődés alapelveivel. A verespataki bányaberuházás tönkreteheti a környék kulturális és természeti örökségét. Hozzátette, nem a kanadai hátterű Roşia Montana Gold Corporation ellen tiltakoznak, hanem a bányászati módszer ellen. A cián ártalmas anyag, hatalmas károkat okozhat a környező folyókban. Az ügyvezető igazgató arra is rávilágított, amennyiben a beruházás zöld utat kap a kormánytól, az Európai Unió elindíthatja Románia ellen a kötelezettségszegési eljárást, melynek hatására jelentős pénzösszeg kifizetésére kötelezhetik hazánkat. Viorel Danciu, az Erdélyi Mediátorok Egyesületének elnöke úgy érvelt, hogy egy „ciántó”-ba tervezünk beruházni néhány munkahely érdekében, és ezt nem tartotta tisztességesnek, ezáltal ő is határozott nemet mondott a bányaberuházásnak. A találkozó keretében a jelen levő két RMDSZ-es parlamenti képviselő bejelentette: az RMDSZ-frakció a parlamentben nemmel szavaz majd a verespataki bányaberuházást érintő törvénytervezet esetében. Erdei D. kihangsúlyozta, a kormány asztalán levő törvénytervezet alkotmányellenes, mivel abban az érintett cég számára nagyobb járadékot számolnának fel, mint a többi hasonló cégnek. Kereskényi elmondta, hogy megítélése szerint a ciántechnológián alapuló aranybányászatról nem a parlamentnek, hanem a kormánynak kellene döntenie, a minisztériumoknak, amelyek a jelenleg érvényben levő törvények alapján engedélyezik vagy nem az oly sokat vitatott beruházást. Marcela Papici, Szatmárnémeti alpolgármestere szintén a verespataki beruházás ellen emelte fel hangját, kihangsúlyozva, hogy az ottani lakosoknak más területen kell munkahelyet biztosítani. Ioan Secan, a Demokratikus Szakszervezetek Romániai Föderációja (CSDR) szatmári szervezetének elnöke a minisztériumok és döntéshozók határozott állásfoglalását és elvszerűségét hiányolta a verespataki ügy kapcsán, mely a politikusok érdektelenségével magyarázható. Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta, ő nem mondhat sem igent, sem nemet a projektre, abban azonban biztos, hogy a környezetvédelmi minisztérium csakis akkor adja meg az arany kitermeléséhez szükséges engedélyt, amennyiben a szakemberek biztonságosnak ítélik meg ezt a beruházást.