Negyvenszázalékos lehet a gazdasági lassulás

Az Országos Statisztikai Intézet március végi mérése szerint első lépésben negyedével esik vissza a bruttó nemzeti össztermelés, április végére pedig akár negyvenszázalékos is lehet a csökkenés. A zsugorodás leginkább a helyzet bizonytalanságának tudható be; a cégek sokkal kevésbé óvatoskodnának és hoznának pánikintézkedéseket, ha tudnák, mikor ér véget a szükségállapot. Tegnap Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy egy újabb hónappal meg fogják hosszabbítani a szükségállapotot, a korlátozó intézkedések időtartamának végét viszont egyelőre nem tudni. Ez az oka annak, hogy védekező pozíciót vesznek fel a cégek, mert — ahogy azt több cégvezető is elmondta — ha tudnák, hogy május közepétől vagy júniustól biztosan visszaállnak a dolgok a régi kerékvágásba, áldoznának a tartalékaikból arra, hogy átvészeljék az addig hátralévő időszakot.

A statisztikusok rákérdeztek arra is, hogyan látják a cégvezetők a gazdasági élet alakulását a szükségállapot idején, illetve hogyha az május közepén véget érne, szerintük hogyan nézne ki termelés és aktivitás szempontjából az év hátralévő része. Kiderült, hogy a bizonytalanság nagy, a kérdésre válaszolók fele nyilatkozott úgy, hogy fogalma sincs, szerinte lehetetlen könyvelőségi számokban kifejezni az előttünk álló időszakot. Kiderült az is, hogy a kis- és közepes vállalkozók körében a legnagyobb a pánik, nagyobbik hányaduk szerint a felére fog visszaesni az idei évi teljesítményük, és ha nem lehetséges a gazdasági élet legkésőbb júniusi újraindítása, végleg be kell zárniuk.

Az alkalmazottak száma, ha lehet, még nagyobb bizonytalansági tényező, mint az üzleti forgalom megbecslése, ezzel kapcsolatban a cégvezetők kétharmada válaszolt úgy, hogy még nagy hibahatárral sem tudja megelőlegezni, hány emberrel fog tovább dolgozni, amikor véget érnek a járványügyi megszorítások.