Műanyagmentes Szamos: bemutatták a műanyag hulladékokról szóló felmérés eredményeit
Újabb mérföldkő a Műanyagmentes Szamos (Un Someș fără plastic!) nevű környezetvédelmi kampány megvalósulásában: az Élet Fája Egyesület és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar közösen készítette el azt a felmérést, amelyben többek között arra voltak kíváncsiak, hogy mi a lakosság véleménye az egyre nagyobb gondokat okozó műanyag hulladékokról, csökkentésük fontosságáról. A kérdőív eredményeit április 26-án, a tanfelügyelőségen mutatták be.
Az eseményen Békéssy Erzsébet, az Élet Fája Egyesület elnöke köszöntötte a meghívottakat, örömét fejezve ki az újabb eredményes lépés miatt. Rövid köszöntését követően Sălăgean Mariana főtanfelügyelő-helyettes üdvözölte az egybegyűlteket, majd a diákokhoz szólva elmondta, hogy amit most csinálnak, arra mindig szeretettel emlékeznek vissza majd. A főtanfelügyelő-helyettes azt sem rejtette véka alá, hogy már régebben, osztályfőnökként és kémiatarnáként is szerette az ilyen jellegű tevékenységeket, felhívva a teremben lévő pedagógusok figyelmét arra: az ő dolguk is a környezettudatosság irányába terelni és nevelni a diákokat. Végezetül sok sikert kívánt a kampány hátralévő részéhez és megígérte, hogy a továbbiakban is számíthatnak a tanfelügyelőség támogatására.
Ezt követően Márk-Nagy János, az EKE elnöke és a projekt koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket, majd bemutatta a Műanyagmentes Szamos kampányban résztvevő egyesületek — Erdélyi Kárpát Egyesület, Élet Fája Egyesület és Multisalva Egyesület — sikeresen lezajlott, illetve a jövőben megrendezésre kerülő tevékenységeit.
A lényegretörő ismertető után Békéssy Erzsébet az Élet Fája Egyesület január óta megvalósuló projektjeiről: a 37 Szatmár megyei iskolában zajló környezetvédelmi nevelésről, a Műanyag Kódexek létrehozásáról, azok kiállításáról, valamint a nemrégiben zajló, a kolozsvári egyetemmel közösen végzett felmérésről mesélt a jelenlévőknek.
Mint mondta, az online kérdőívet összesen 1015 ember töltötte ki, és az eredményeket pedig a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar munkatársai dolgozták fel, és az eredmények bemutatására Nicoleta Sanda Brișan egyetemi oktatót kérte fel.
A szatmári közösség elismerésre méltó
A bemutató előtt Nicoleta Sanda Brișan megköszönte a kialakult közösség lenyűgöző együttműködését.
"Tevékenységeink során sok emberrel, sok közösséggel volt alkalmunk együtt dolgozni, de itt, Szatmárnémetiben ti különlegesek vagytok. Azért vagytok különlegesek, mert megvan az erőtök ahhoz, hogy sok mindent együtt csináljatok, ami manapság elég nehéz; hogy képesek legyetek összehozni néhány őszinte embert, akikkel ennyi mindent együtt véhez vigyetek. És itt, Szatmárnémetiben megtaláltuk ezt a minden dicséretet megérdemlő közösséget, amelyik tenni akar." — méltatta az egyesület munkáját az egyetemi oktató, elmondva, hogy több okból is szívesen mondtak igent az együttműködésre: mert környezetvédő emberek, mert egy olyan közösségre bukkantak, akik a környezetvédelmi problémákra próbálnak megoldást találni, illetve azért, mert rengeteg bátorságra és nyitottságra leltek a dolgok végrehajtásakor.
Nem csak az egyetemeknek szólnak az egyetemi kutatások
Az egyetemi oktató arról is beszámolt, hogy az oktatás és a kutatás mellett az egyetemek – nem csak a környezettudományi kar, hanem a Babeş-Bolyai Tudományegyetem minden intézménye — a közösségek felé nyitást is fontosnak tartják, mivel nem minden kutatás kell az egyetemeken belül maradjon: van amely egyenesen a közösségeket célozza, hiszen egy külön missziója, hatása van a társadalomra.
Ilyen az Élet Fája Egyesülettel végzett kutatás is, amelyet egy szeminárium formájában be is mutatott a jelenlévőknek.
Első körben bemutatta a kutatást végző egyetemet, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karát, majd a mikroműanyagról szóló felmérés eredményeire fordította a szót.
A legtöbben tisztában vannak a mikroműanyag fogalmával
Részletes beszámolójában mindenekelőtt tisztázta a mikroműanyag fogalmát, majd szemléltette az egy-egy, a fogalomról érkezett válaszok arányát. Mint kiderült, az felmérésben részt vevő emberek nagy része sejtette, hogy mi is lehet a szóban forgó tárgy, illetve azt is jól megtippelte, hogy a mikroműanyagok száma folyamatosan nő az idő múltával: évente 42 000 tonna mikroműanyag kerül a természetbe.
A felmérésben továbbá olyan kérdések szerepeltek, hogy honnan értesültek a kitöltők a mikroműanyag fogalmáról, melyek a Föld mikroműanyag által leginkább szennyezett részei, mennyire tartják veszélyesnek a mikroműanyagot, kit tartanak hibásnak a hatalmas mennyiségű mikroműanyag miatt, illetve arra is, hogy mit lennének hajlandóak megtenni a mikroműanyaggal való szennyezés csökkentésének érdekében.
Univerzális megoldásra lenne szükség
Miután minden kérdésre érkezett választ kiértékelt és elmondta, miért pont ezeket a kérdéseket tették fel, Nicoleta Sanda Brișan összegezte a felmérés eredményeit, és elmondta, hogy olyan megoldást kellene keresni a mikroműanyaggal való szennyezés problémájára, amely a kutatóknak, a hatóságnak és az embereknek is kézenfekvő, általuk is kivitelezhető: “általánosságban elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés csökkentése közös erőfeszítést igényel.”
A bemutató végén megköszönte a felkérést és elmondta, hogy a jövőben is szívesen dolgozna együtt az Élet Fája Egyesülettel.
Egy jövőbeni projekt is napvilágot látott
A Műanyagmentes Szamos keretében zajló felmérés eredményeinek bemutatása után Carmen Roba tudományos kutató – szintén a környezettudományi karról — vette át a szót, és egy olyan környezetvédelmi programról tartott bemutatót, amely jelenleg Kolozsváron és Besztercén zajlik, ám ősztől az Élet Fája Egyesület égisze alatt Szatmárnémetiben is működik majd. A cél röviden az, hogy nálunk is kialakítsanak egy vízminőségi-monitorizálási rendszert, amelynek keretében a megye különböző pontjain a diákok mérik majd fel a víz minőségét.
A projekt a Citizen Science az alternatív forrásokból származó ivóvízminőség meghatározására név alatt működik és főként — ahogy azt a neve is mutatja — a különböző forrásokból származó ivóvíz minőségét vizsgálja.
Carmen Roba elmondta, hogy általában különböző források és kutak vizeit tesztelik, külön megvizsgálva a víz pH értékét és különböző összetevőit. Hogy a jelenlévőknek legyen egy konkrét elképzelésük is a folyamatról, a kutató elmagyarázta a tesztelés lépéseit, külön kitérve azokra a teendőkre, amelyeket a projektben résztvevő diákoknak kell majd elvégezniük. Emellett többek között ismertette a durva víz negatív hatásait is, illetve a víz minősége és az emberi szervezet egészsége közötti összefüggést is bemutatta.
Tartalmas előadások voltak
Az előadások végén Márk-Nagy János summázta a tartalmas előadások lényegét, egyetértve azzal, hogy a mikroműanyagokkal való szennyezés csökkentésére közösen kell megoldást találni, illetve azzal is, hogy fontos tudni, hogy Szatmár megyében mennyire jó a víz minősége.
Végül Mariana Săsăran tanfelügyelő szólt a résztvevőkhöz, örömét fejezve ki, hogy részt vett a mai előadásokon és gratulálván a tartalmas bemutatókhoz. Kiemelte, hogy nagyon örül annak, hogy diákok fognak részt venni a víz minőségének megvizsgálásában, illetve megköszönte Békéssy Erzsébetnek is a sok éves együttműködést. Köszöntője végén a tanárok munkáját is megköszönte – úgy az iskolán belüli, mint az iskolán kívüli tevékenységeket –, majd a diákoknak sok sikert kívánt a további projektekhez való részvételben.
A rengeteg információval gazdagító esemény egy közös csoportkép készítésével zárult.
Szabó Beatrix
