Most már nem halogatható a „téliesítés”

Szeszélyes időjárással ugyan, de vitathatatlanul beköszöntött a tél, s pár fontos dolgot meg kell tennünk annak érdekében, hogy autónk „túlélje” a hideg évszakot — mi magunk pedig át kell(ene) váltsunk a téli vezetési stílusra: lassabban és figyelmesebben!

A fagypont alatti éjszakai hőmérsékletek, a komolyabb hideg, azaz a téliesedő időjárás betoppanásával a téli gumi felrakásának szükségessége ma már szinte minden gépkocsi-tulajdonosnak automatikusan eszébe jut — s ha eddig esetleg odázta is, most már nem halogathatja tovább a gumicserét, saját biztonsága érdekében sem, főleg, ha a megyehatárt átlépve dombosabb-hegyesebb vidékre készül autózni. Egyébként a szakemberek határozott véleménye az: ha a hőmérséklet 7 Celsius-fok alá csökken, igenis fel kell tenni a téli gumit — saját biztonságunk érdekében is, ugyanis a stabilan lehűlt aszfalton a nyári gumik könnyebben csúsznak, a féktávolság pedig 2–2,5 méterrel is megnő. A kilenc vagy annál több férőhelyes személyszállító járművek esetében csak azokat a gumiabroncsokat kell télire cserélni, amelyekre húzóerő hat, vagy csúszásgátló lánccal kell ellátni őket, és ugyanez vonatkozik a 3,5 tonnánál nagyobb önsúlyú teherjárművekre is, ám ezeknek rendelkezniük kell hóláncokkal vagy más csúszásgátló eszközökkel, felszerelésekkel (nem mellesleg a hólánc minden autó csomagtartójában „elfér”, s hogy adott pillanatban mekkora szükség van/lenne rá, azt mi sem igazolja jobban, mint hogy az elmúlt bő 24 óra leforgása alatt országszerte több tucat jármű akadt el a hóban az utakon, kaptatókon, meredekebb szakaszokon).

De a gumiabroncsok cseréje mellett az autótulajdonosok ne feledkezzenek meg a jármű fagyállószintjének és fagyáspontjának ellenőrzéséről sem (legalább mínusz 25, a biztonság kedvéért inkább mínusz 30 fokra érdemes belőni a fagyáspontot) — és persze nem csak a hűtőfolyadék kell fagyálló legyen. Bár jelentős összegű (és fölösleges) kiadásokat valóban a fáradt hűtővíz tud okozni, kisebb károkat és még nagyobb bosszúságot a nem télálló szélvédőmosó is előidézhet. A fagy beállta előtt érdemes a nyári, nem fagyálló szélvédőmosót kispriccelni a tartályból, majd fagyállót tölteni a helyére — sűrűbb koncentrátumban, ugyanis a rendszerben még nem megfagyó, csak enyhébb hőmérsékleten folyékony maradó mosószer a menetszéllel is hűtött szélvédőre spriccelve hamar jéggé válhat.

Lassabban és figyelmesebben!

S az autó téli felkészítése mellett nem árt magunkat is felkészíteni (vagy ha úgy tetszik: átprogramozni) a téli vezetésre, hiszen a vékony, szemmel alig látható rétegben lefagyott úttesten, hóban, latyakban teljesen más vezetéstechnika szükséges, mint a száraz, jól tapadó aszfalton. Nemcsak a szakemberek, de a józan ész is diktálja a két legfontosabb alapszabályt — sokkal lassabban és sokkal figyelmesebben! —, amelyek nemcsak az autósokra, de a gyalogosokra is egyaránt érvényes.

A szitáló ködben, sűrű hóesésben még fontosabb, hogy megfelelően lássunk ki az autóból, illetve az is, hogy bennünket jobban lássanak — elindulás előtt szánjuk rá azt a pár percet, és tisztítsuk meg teljes egészében a szélvédőt (nem csak két lyukat, vagy szélesebb sávot kaparva a jégrétegen), az oldalablakokat, de a lámpákat és jelzőket is! Sőt, az autótetőről se feledkezzünk meg, hiszen a menet közben lendületet kapó és meginduló nagyobb hómennyiség egy pillanat alatt rázúdulhat a szélvédőre. Útközben pedig érdemes egy fékpróbával felmérni a tapadást — természetesen olyankor, amikor nem jönnek mögöttünk, és nem balesetveszélyes a helyszín. Persze a fékezésnek is megvan a téli technikája: nem két lábbal kell a pedálra taposni, mert ezzel csak kipörgethetjük az autót, hanem motorfékkel s aztán lábfékkel lassítsunk. „De kocsipörgéshez vezethet a hirtelen felrántott kézifék is, ezt a mozdulatot kerüljük! A téli utakon nagyobb kormánymozdulatokkal, hosszabb manőverekkel kanyarodjunk, előzzünk, és soha ne rángassuk a kormányt, mert az is csúszkáláshoz, irányvesztéshez vezet. Ha a kanyarban kicsúszik az autó hátulja, akkor a csúszás irányába történő gyors ellenkormányzással hozzuk egyenesbe, viszont ha az eleje hagyja el a kanyarodás ívét, akkor soha ne tekerjünk a kormányon, hanem tartva, kis fékezéssel oldjuk meg a problémát! Különösen kinti útszakaszon fordul gyakran elő, hogy a kerék leszalad az útszélről, főleg a hóban — ilyenkor se kaptassunk túl hirtelen vissza, mert az autó könnyen körbepördül, és átmegy a szemközti sávba” — sorolja a hasznos gyakorlati tanácsokat Madarász Csaba sofőroktató. Arra viszont egyetlen szakembernek vagy oktatónak sincs betonbiztos tanácsa, mit tegyünk, amikor a járdáról vagy más jármű takarásából hirtelen s természetesen körültekintés nélkül lelép egy gyalogos/kanyarodik egy kerékpáros (mivel a síkos, jeges vagy havas járda és úttest nem minden biciklis számára jelent akadályt…). Amit tehetünk — bár ez minden évszakra ugyanúgy vonatkozik —: a zebrák, utcasarkok környékén még lassabban vezetünk, és fokozottan figyelünk, nem akar-e átmenni valaki. A hirtelen/kocsi mögüli előrelépésnél minden eset más, de télen soha ne tapossuk a fékpedált és rángassuk a kormányt, azzal ugyanis csak előrecsúszik az autónk; inkább igyekezzük kikerülni a gyalogost, mindig felmérve a legkisebb veszélylehetőséget. A gyalogosoknak pedig azt nem szabad elfelejteniük (saját biztonságuk érdekében), hogy ilyenkor többszörösére nő a féktávolság — közlekedjenek ők is figyelmesen, ne lépjenek le hirtelen, körültekintés nélkül az útra!

Szabó Kinga Mária