Monarchia — demokrácia

Mihály király apai ágon német, anyai ágon görög származású, ő maga már román, vérében nem ortodox. Nevét II. Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem tiszteletére kapta, aki a román hagyomány szerint először egyesítette Havasalföldet, Moldvát és Erdélyt, utalva ezzel az 1918. december 1-jén bekövetkezett „nagy egyesülésre”, ami ma Románia nemzeti ünnepe.

A három állam egyesítője valójában Báthory Zsigmond Erdély fejedelme volt, akinek pecsétjén Erdély, Moldva és Havasalföld címere szerepelt. II. Vitéz Mihály sohasem volt Erdély megválasztott fejedelme.

Mihály király életútja — mint a legtöbb királyé — nagyon sok kihívással és megpróbáltatással volt telített. A királyokat uralkodóknak nevezik, de legtöbb esetben nem a saját meglátásaik szerint cselekednek, hanem a politikai érdekeknek megfelelően. Így volt ez Mihály uralkodásának első szakaszában, amikor gyerekként került a trónra, és így volt a II. világháború idején.

Miután a szovjet csapatok Románia határaihoz értek, 1944. augusztus 23-án, Mihály király letartóztatta Antonescu marsallt és átállt a szovjetek oldalára, ennek köszönhetően Románia győztesen került ki a háborúból. 1946. március 6-án teljesítette Észak-Erdély visszaszerzésének feltételeit azzal, hogy kommunista kormányt nevezett ki. Az átállás miatt több amerikai és szovjet kitüntetést is kapott, azonban miután többször vitába keveredett a kommunistákkal, 1947. december 30-án lemondatták, megfosztották román állampolgárságától, és az ország elhagyására kényszerítették. Mihály Svájcba menekült, ott vette feleségül Anna (Ana) Bourbon pármai hercegnőt, akitől öt lánya született.

Az 1989-es decemberi forradalom után a király változást remélt. Úgy döntött, hogy hazatér országába, azonban a Ion Iliescu vezette új, posztkommunista vezetés hatalmát féltve erre nem adott lehetőséget. 1990 húsvétján a hatóságok nem engedték meg, hogy Mihály király bejöjjön az országba. 1990 karácsonyán újra kísérletet tett, de az otopeni-i repülőtérről nem engedték, hogy tovább menjen Curtea de Argeşre, hogy meglátogassa ősei nyugvóhelyét. Az országból kiutasították és orosz repülőgépre ültették.

1991-ben az új román alkotmány elfogadása után, 1992 húsvétján engedélyezték számára a beutazást. Bukarestben egymilliós tömeg fogadta és éljenezte. Iliescu és posztkommunista holdudvara öt évre kitiltotta Romániából. Iliescu bukása után, 1997-ben Emil Constantinescu államelnök engedélyezte Mihály király hazatérését, a román állampolgárságát is visszaadták.

A király azt követően sem volt népszerű a politikusok körében. A folytonosan zűrzavaros politikai helyzetben, ami egyre nehezebb gazdasági helyzetet eredményezett, nagyon sokan látták úgy, hogy a monarchia oldaná a feszültséget, megszűnnének a pártharcok és a korrupció.

A király halála után az egész országban beindult a színjáték, többek között maga Iliescu is elismerően szól Mihály király életéről és munkásságáról.

Mi kellene legyen a tanulság? A monarchia ma már mindenhol a világon szimbolikus. A monarchiákban is a demokratikus elvek működnek. A probléma csak az, hogy rosszul. Ha az államelnök nem tudja a pártokkal betartatni az alkotmányosságot és a törvényességet, az a királynak sem sikerülne. Mihály királynak Románia történelme szempontjából a legnagyobb sikere az 1944. augusztusi tette volt, ennek köszönhetően kapta meg Észak-Erdélyt. Az akkori magyar politikusok alkalmatlanok voltak arra, hogy hasonló lépést tegyenek. Mihály király lépése nem volt kedvező a magyarok számára, de a politika arról szól, hogy ki hozza a pillanatnyi legjobb döntéseket.