×
2024. 04 24.
Szerda
György
14 °C
enyhe eső
1EUR = 4.98 RON
1USD = 4.66 RON
100HUF = 1.26 RON
Egészség

Mit tegyünk, ha felmerült a COVID-gyanú?

2022.01.18 - 16:19
Megosztás:
Mit tegyünk, ha felmerült a COVID-gyanú?
Fotó: Reuters
Mit tegyünk, ha a COVID-19 betegség tüneteit tapasztaljuk, vagy kapcsolatba kerültünk fertőzött személlyel? Kihez forduljunk, hol teszteltethetünk, mi történik, ha kórházba kerülünk?

Rendeletben foglalta össze az Egészségügyi Minisztérium, hogy mit tegyen egy romániai polgár, ha arra gyanakszik, hogy megfertőzte a koronavírus, mi történik, ha a teszteredménye pozitív, és milyen esetekben kerülhet kórházba. A rendelet, melyet most írásunkban összegzünk, már megjelent a Hivatalos Közlönyben is, és újdonságot is tartalmaz.
Ilyen például, hogy ezentúl járóbeteg-rendszerben működő kezelési-állapotfelmérési központokban vizsgálják meg az enyhe tünetekkel rendelkező vagy tünetmentes fertőzötteket, és ugyanitt állítják ki számukra a COVID-19 kezeléséhez szükséges gyógyszerek receptjét. A központok létrehozásáról múlt héten fogadott el határozatot a kormány, ebben pedig az áll, hogy ezekben bárkit ellátásban részesítenek családorvosi küldőpapír és egészségbiztosítás nélkül is, a koronavírusteszt eredménye pedig bekerül az országos Corona Forms nyilvántartásba. Az ezekben ellátott személyek kezelési költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fedezi.
A tünetek súlyosságától függően, amennyiben az illetőnek oxigénterápiára van szüksége, akkor a mentőszolgálat kórházba szállítja még a COVID-teszt elvégzése előtt. Azok, akik nem szorulnak kórházi kezelésre, hanem elegendő esetükben az otthoni elszigetelés, hozzájuthatnak a központokon keresztül az eddig csak kórházi körülmények között alkalmazott antivirális kezelésekhez. Erre azért van szükség, hogy a kórházak sürgősségi osztályai ne legyenek leterhelve úgy, mint az előző hullámok idején. Az Egészségügyi Minisztérium egy interaktív térkép létrehozását is beharangozta a napokban, melyen megtalálhatók lesznek a központok elérhetőségei, ezt azonban még nem hozták nyilvánosságra.

Negatív vagy pozitív?

A koronavírus-fertőzés diagnosztizálását és kezelését lépésről lépésre szabályozó eljárásrend szerint az első és legfontosabb lépés, ha valaki a COVID-19 betegség tüneteit észleli magán, nem más, mint az, hogy felhívja telefonon a családorvosát. A második lépés a tesztelés: ez történthet a háziorvos rendelőjében, laboratóriumban, hivatalosan is tesztelést végző gyógyszertárban, a 112-es számot tárcsázva a mentőszolgálat segítségével vagy pedig a sürgősségi osztályokon.
Ha az antigéngyorsteszt negatív, a beteg mégis a COVID-19 jellegzetes tüneteit mutatja, akkor PCR-vizsgálatra is szükség van. Amennyiben a PCR-teszt is negatív, röntgen- vagy CT-vizsgálatra is irányíthatják a beteget, ha pedig szükséges, újabb PCR-tesztet végezhetnek.
Ha viszont a teszt pozitív, akkor a beteg koronavírus-fertőzöttnek minősül, a betegeket pedig a tüneteik és a veszélyeztetettségük függvényében a COVID-kezelési központokhoz irányítják. A kórházban fekvő (korábban már beutalt), pozitív teszteredményű betegeket azonnal elkülönítik, és az egészségügyi intézmény COVID-betegek számára fenntartott osztályaira utalják be.
A tünetmentes betegeknek otthoni elkülönítésbe kell vonulniuk, a háziorvosok felügyelik őket: az oltatlanokat 10 napig, míg az oltott személyeket 7 napig. A tünetekkel rendelkező koronavírus-beteg állapotát a családorvos vagy a COVID-kezelési központok orvosai mérik fel, ezekben csak azok jelentkezhetnek, akiknek pozitív lett a teszteredményük.
A házi elszigeteltségben lévő pácienseket azonnal a COVID-kezelési központokhoz irányítják, ha öt napon keresztül folyamatosan magas lázuk van, erős száraz köhögés lép fel, az oxigénszaturáció 94 százalék alá csökken, nehézlégzésük van, mély belégzéskor fáj a mellkasuk, illetve hosszan tartó legyengülést vagy erős izomfájdalmakat tapasztalnak.
A COVID-kezelési központokban vérnyomást, pulzust, szaturációt, testhőt és súlyt mérnek, azonosítják a rizikófaktorokat — például szív- és érrendszeri betegségeket, diabéteszt, elhízást, krónikus légzőszervi megbetegedést, vese- és májbetegséget, a 12–17 évesek esetében súlyos, kapcsolódó patológiákat —, kikérdezik a beteget arról, milyen gyógyszereket szed, s elemzik a laborvizsgálatok és imagisztikai vizsgálatok eredményeit.
A súlyos tüneteket mutató, oxigénre szoruló betegeket kórházba szállítja a mentőszolgálat. Beutalják azokat is, akiknél enyhe tünetek jelentkeznek, de olyan más betegségekben is szenvednek, amelyek kezelése otthonukban nem végezhető el. A fertőzöttek saját felelősségre elutasíthatják a kórházba szállításukat.
A háziorvos a beteget a napi megfigyelés eredménye alapján, távorvosi konzultációval gyógyultnak nyilvánítja, gyógyulási kritériumnak tekintve a megfigyelési időszak alatti tünetek hiányát, de legkorábban a 10 napos megfigyelés végén nem oltott személyeknél, illetve 7 nap után a beoltott vagy olyan személyek esetében, akik már átestek a betegségen az elmúlt 180 nap során. A gyógyult státuszról e-mailben tájékoztatják a közegészségügyi igazgatóságot, amelynek kötelessége ezt bevezetni a levél beérkezésétől számított 24 órán belül a Corona Forms platform adatbázisába.

Bumbuluţ Krisztina

 

Szatmári áldozata is van az influenzának
Szatmári áldozatot is követelt az influenza-szezon: a megyei közegészségügyi igazgatóság közlése szerint, az elmúlt héten egy, a 15–49 év közötti korcsoportba tartozó szatmári belehalt a vírusfertőzés okozta szövődményekbe.
Növekszik a megbetegedések száma
Ha enyhén is, de növekedett a felső légúti megbetegedéssel, influenzával, COVID-19 megbetegedéssel, tüdőgyulladással küszködő Szatmár megyei lakosok száma – derül ki a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság portálunkhoz eljuttatott adataiból.
Sok a beteg gyerek Szatmár megyében
Egyre több az influenzás, tüdőgyulladásos beteg Szatmár megyében. Egy hét alatt megkétszereződött a hivatalosan nyilvántartásba vett felső légúti megbetegedésben szenvedők száma – közölte portálunkkal a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság.