Mit csinált tavaly a megyei tanács?

Tételesen számolt be a megyei tanács vezetősége az útfelújításokról, egészségügyi fejlesztésekről, a turizmussal kapcsolatos eseményekről — nem hallgatva el azt sem: nyártól a heti 4 londoni járat mellett más célállomások is szerepelnek majd a reptér kínálatában.

„A 2018-as évet legfőképp munkával töltöttük — van, ahol már látszanak az eredmények, és sok esetben idén lesznek inkább láthatók” — mondta Pataki Csaba megyei tanácselnök tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen tételesen foglalta össze a tavalyi évet, és (az állami költségvetés hiánya miatt) nagy vonalakban vázolta az idei terveket. A több tételre tagolt évértékelő az utak fejezettel kezdődött — s bár valószínűleg többen felsóhajtanak, hogy „már megint az utak”, a téma mindenkit érint, hiszen a megyének nincs is olyan lakója, aki ne venné igénybe az aszfaltcsíkokat. Amint az elhangzott, a megyei tanács tavaly saját költségvetéséből 14,5 millió lejt fordított az összesen 838 kilométert kitevő utak karbantartására, és a kányaházi, lázári, vadaspusztai körforgalmak kialakítására/felújítására; az első és második Országos Településfejlesztési Program (PNDL 1 és 2) keretében pedig összesen 231 kilométernyi útszakasz újul meg alapjaiból — a munkálatok kivitelezése pedig különböző fázisokban van: 17 km-en már teljesen befejeződtek, s ezeket a megyei tanács át is vette, 150 km-en dolgoznak, és idén be is fejezik a felújítást, modernizálást, hiszen 80–90%-ban már elkészültek velük, 64 km-en pedig zajlanak a közbeszerzési eljárások, illetve a tervezési fázisok. „Költségvetés hiányában kicsit furcsa a tervekről beszélni, de idén mindenképp fel akarjuk újítani a boroszlói hidat, Tasnádon egy 2,1 kilométeres, a strandot kikerülő utat kialakítani, és lekövezni a Nagymajtény–Kismajtény közötti, 3,8 km-es földes utat. Abban is gondolkodunk, hogy a Szatmárnémeti–Lázári–Szárazberek utat összekötjük Mikolával, egy félkörívet kialakítva. Nem gondot, de nagyon mély nyomot fog hagyni a megye költségvetésében a Szatmárnémeti– Pálfalva–Szamoskrassó–Borválaszút közötti, 36 kilométernyi út rendbetétele és karbantartása. Ehhez az útszakaszhoz — amely hatalmas kiskocsi-, teher- és személyszállítási forgalmat bonyolít le — tíz éve nem lehetett hozzányúlni, ugyanis a 2008-ban, szakaszosan, 6 cm-es aszfaltréteg felkenésével végzett felújítási munkálat garanciában volt. Szerencsére a garancia most lejárt, így amint az időjárás engedi, megkezdhetjük a kráterszerű kátyúk betömését” — magyarázta a tanácselnök.

Egészségügy

A modern kori szatmári egészségügy legnagyobb beruházása lesz az új, hatemeletes, helikopterleszállós kórházi szárny megépítése — 11 millió euróból, határon árnyúló pályázat révén. Jóval kisebb összegű, de nem kevésbé fontos a megyei kórház sürgősségi osztályának kibővítését, modernizálását és modern gépezettel való felszerelését célzó pályázat — ami azt jelenti, hogy a jelenlegi sürgősségi kibővül egy 400 négyzetméteres, földszint-emeletből álló résszel, és külön gyermeksürgősségit is kialakítanak. Szintén határon átnyúló pályázat eredményeként, 550 000 euróból bővítik az újszülött- és az intenzív terápiás osztály felszerelését (előbbit inkubátorokkal, lélegeztetőgépekkel, melegítő- és újraélesztő asztallal, ekográfokkal; utóbbit csecsemőmodullal is ellátott korszerű lélegeztetőgéppel, infúziós pumpákkal és transzduktorral ellátott monitorokkal). Közel 3 millió lejből újul meg a tbc-kórház igencsak rossz állapotban lévő tüdőgondozó épülete, mint ahogy a tasnádi járóbeteg-ellátó is.

Turizmus

Hogy valójában mennyire lendült fel a szatmári turizmus, azt pontosan nem tudni, de az biztos, hogy a nemzetközi repülőtér forgalma tavaly rekordot ért el — 75 692 utas (24,5%-kal több, mint 2017-ben) fordult meg a légikikötőben, 37 239-en a nemzetközi, 37 775-en pedig belföldi járattal érkeztek. „Ha így folytatódik, idén elérjük, de meg is haladhatjuk a 100 000 fős utaslétszámot — annál is inkább, mivel márciustól heti három, áprilistól pedig heti négy járat indul/érkezik Londonból, nyáron pedig már más nemzetközi célállomások is szerepelnek majd a reptér kínálatában. Éppen ezért tervezzük a reptér épületének bővítését úgynevezett konténeres megoldással” — mondta Pataki. A lunaforrási sípálya 80%-ban elkészült, a környék értékét pedig a csodálatos természet mellett igencsak emeli az év végén engedélyezetté vált két túraútvonal is. A téma kapcsán feltevődött a kérdés: milyen haszna/célja van (ha van egyáltalán) a megyeközpontbeli turisztikai központnak, illetve a különböző településeken megépült turisztikai információs központoknak? Mint a tanácselnök rámutatott, az egyébként érdekes és idegenforgalmi szempontból kiaknázhatónak minősülő Pálinkaút és Borút projekt európai uniós pályázatból valósultak meg, ami egyben azt is jelentette, hogy a megyei tanácsnak öt éven keresztül kötelezően meg kellett szerveznie a hozzájuk kapcsolódó pálinka- és borfesztivált is. „Újra kell gondolni mindazt, amit a turisztikai központ jelent — s nem mellesleg, mivel a szatmárnémeti turisztikai központról van szó, a város polgármesteri hivatalával szimbiózisban kellene működnie —, hiszen például a megyei tanács nem adhat ki népszerűsítő kiadványokat, füzeteket, prospektusokat, az ilyenfajta pénzköltést tiltja a számvevőszék. Véleményem szerint a turisztikai központnak és a vidéki információs központoknak egy platformban kell(ene) tömörülniük, különálló entitásként, és nem a megyei tanács égisze alatt, s úgy megoldásokat keresniük a hatékonyabb tevékenység elérése érdekében. Biztos vagyok benne, hogy sokkal több és valóságos sikert érnének el” — fejtette ki Pataki Csaba.