Mindent a szívedért — országos kampány

„Mindent a szívedért” elnevezéssel országos szűrőprogram indult a kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel rendelkező betegek azonosítására. A program célja, hogy csökkentse a szív- és érrendszeri betegségek okozta megelőzhető halálesetek számát. A kampányt az Országos Közegészségügyi Intézet, a Román Szívgyógyászati Társaság, a Román Egészségfejlesztési Egyesület, a marosvásárhelyi és temesvári kardiovaszkuláris intézet, valamint a Romániai Krónikus Betegek Szervezeteinek Szövetsége kezdeményezte és ülteti gyakorlatba.
A szűrőprogram keretében több mint 165 ezer 40 éven felüli lakost kívánnak megvizsgálni két éven belül, az ország minden megyéjében. Az első szakaszban, 2022. január–augusztus között a Temes, Arad, Krassó-Szörény, Hunyad, Gorj, Mehedinţi, Dolj, Vâlcea, Olt, Vrancea, Buzău, Galaţi, Brăila, Tulcea és Konstanca megyékben élők élhetnek a szűrési lehetőséggel, 2022. szeptember–2023. április között a fővárosiak és Ilfov megyeiek, valamint az Argeş, Dâmboviţa, Teleorman, Giurgiu, Călăraşi, Ialomiţa, Prahova, Suceava, Botoşani, Neamţ, Iaşi, Bacău és Vaslui megyeiek. Szatmár megye a screeningprogram harmadik szakaszában kapcsolódik be, 2023 májusa és decembere között, Bihar, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna, Brassó és Szeben megyékkel együtt. A kampány keretében 900 családorvos a szív- és érrendszeri kockázatnak kitett betegek azonosítását célzó képzésben vesz részt, ők azok, akik lehetőséget biztosítanak a szűrésre a lakosoknak. A projekt célja, hogy a vidéken élőkhöz is eljusson a szűrés, és a fogyatékkal élő személyeket, valamint a nehéz körülmények között és hajlék nélkül élőket is felmérjék.
A szűrővizsgálati program kezdeményezői azt remélik, hogy az idei és a 2023-as esztendőben sikerül mozgósítani 165 ezer embert, megvalósítani a vizsgálatukat a háziorvosi rendelőkben, akiket szükséges, természetesen további vizsgálatokban, szakorvosi konzultációban részesítenek, emellett nyolc regionális szív- és érrendszeri szűrőközpontot is nyitnának, és készítenének egy országos nyilvántartást is a kockázati csoportokba tartozó páciensekről.

A feketelista élén

Románia Európában az első helyen áll a szív- és érrendszeri betegségek miatti népességhalálozás tekintetében. A szív- és érrendszeri megbetegedések jelentik hazánkban az első számú halálokot, az összes halálozás 57 százalékát teszik ki.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) adatai szerint 2020-ban az előző esztendőhöz képest 17 447-tel nőtt a keringési betegségekben elhunytak száma: míg 2019-ben százezerből 654,9 romániai halálát okozták a szív- és érrendszeri megbetegedések, addig tavaly 735,2-re emelkedett ez a szám. A magas vérnyomás 7649-cel több áldozatot követelt 2020-ban, mint 2019-ben, az infarktus 1292-vel több lakos haláláért volt felelős, mint a korábbi évben, míg az iszkémiás szívbetegségek 4521-gyel több romániai elhunytához vezettek, mint az azt megelőző esztendőben.
A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság összesítése a 2020-as elhalálozási okok felsorolásakor fő okként szintén a keringési rendszer betegségeit emeli ki, a keringési rendszeri, szív- és érrendszeri megbetegedések miatti elhalálozások előfordulása ráadásul az elmúlt években növekvő tendenciát mutat: 2018-ban százezer szatmáriból 601,3 halálát okozták, 2019-ben visszaesés jött, akkor százezer lakosra 571,6 ilyen jellegű halálesetet összesítettek, 2020-ban viszont már 671,3-at.

A keringési betegségek kockázati tényezői

A szakemberek a program honlapján, a proiect-cardio.insp.gov.ro oldalon a kardiovaszkuláris megbetegedések rizikófaktorairól is tájékoztatnak, azokról, amelyeken a lakosság változtatni is tud.
Az egyik legkárosabb tevékenység, mellyel a szívnek és az érrendszernek árthatunk, a dohányzás. Akár napi egy szál elszívott cigaretta is 50 százalékkal növeli a szívinfarktus esélyét. Az orvosok azt tanácsolják a dohányzóknak, hogy minél hamarabb hagyjanak fel ezzel a káros szenvedéllyel. Ha szükséges, kérjenek segítséget a leszokáshoz szakembertől, a cigaretta letételét akár gyógyszeres kezeléssel is segíteni lehet.
Szintén rizikófaktort jelent a túlsúly, az elhízás, valamint az egészségtelen táplálkozás. A kiegyensúlyozott táplálkozás az életkornak, testsúlynak, napi fizikai tevékenységnek megfelelő tápérték bevitelét jelenti, szegény cukrokban, finomított zsírokban, transzzsírokban, sóban, viszont bőségesen tartalmaz teljes kiőrlésű gabonákat, rostokat, zöldségből és gyümölcsből 200–200 grammot naponta, halból pedig legalább heti két alkalommal kellene fogyasztani. Emellett a hidratálásra is oda kell figyelni, optimális testsúly mellett egy felnőttnek legalább 2 liter vizet kellene meginnia naponta.
Az ülő életmód is szívbetegségekhez vezethet, éppen ezért legalább heti 3,5–7 óra mozgást javasolnak a szakemberek, vagy napi 30–60 percet.
A rizikófaktorok között a magas vérnyomásra is figyelmeztetnek az orvosok. Magas vérnyomás esetén az erekben megnövekedett a nyomás. Minél kevésbé képesek kitágulni az erek a szívverés pillanatában, annál magasabb lesz a vérnyomás. A megnövekedett ellenállással szemben a szívnek erősebben kell pumpálnia, és ez az erek falának károsodásához vezethet. A nem kezelt magas vérnyomás eredményezhet értágulatot, szívinfarktust, stroke-ot, szívelégtelenséget vagy veseelégtelenséget.

Bumbuluţ Krisztina