Minden külhoni magyar gyerek tanulhasson magyarul
A magyar kormány célja, hogy minden vegyes házasságban született gyermek járhasson magyar bölcsődébe, óvodába, különben „elvesznek” a magyarság számára — mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Budapesten.
Szombaton Budapesten, az Országházban tartották a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett családi naphoz kapcsolódó konferenciát, amelyen a magyar kisebbség helyzetét és a megmaradás lehetőségeit vitatták meg határon túli szervezetek vezetői. Potápi Árpád János hangsúlyozta, hogy a fogyás ellenére 15–16 milliós magyar nemzetről beszélhetünk, ebből az országhatáron túl, a Kárpát-medencében él 2–2,5 millió magyar, és ugyanennyi a világ más tájain. Hozzátette, a kormány számára fontos, hogy a határon túli magyarok megőrizzék magyarságukat, ezért támogatják a határon túli magyar régiók egészségügyi intézményeit, többek között szeretnék kiterjeszteni a védőnői hálózatot az egész Kárpát-medencére. Az óvodafejlesztési programról azt mondta, hogy az első átadások megtörténtek, a „nagy bumm” 2018–2019-ben várható. Az államtitkár elmondta, hogy támogatják a magyar vállalkozásokat is, egy átlagos határon túli magyar kisvállalkozó ugyanis 90 százalékban magyar embereket foglalkoztat, környékbeli magyar üzletemberekkel alakít ki üzleti kapcsolatot, és elsősorban magyar cégekkel üzletel. Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a népesedésért és a családokért (KINCS) vezetője arról beszélt, hogy január 1-je óta a határon túliak is igényelhetik az anyasági támogatást és a babakötvényt. Az anyasági támogatás egyszeri, 64 125 forintos támogatás, amelyet az eltelt másfél hónapban több mint ezren igényeltek, ez felülmúlja várakozásaikat — mondta. Hozzátette: a legtöbb, 823 igénylés a Kárpát-medencei magyar területekről érkezett — ebből 605 Romániából —, de igényelték Iránból és Új-Zélandról is. A babakötvény egyszeri összege 42 500 forint, amely az infláció felett 3 százalékkal kamatozik.
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári szervezetének elnöke arról beszélt, hogy ez a nemzetrész van a legnagyobb veszélyben, a kelet-ukrajnai konfliktus után megerősödtek az asszimilációs törekvések az országban. Rámutatott: a múlt ősszel elfogadott oktatási törvény a kárpátaljai magyar közoktatás kivégzéséről szól. Véleménye szerint ez pedagógiai kérdés, amelyre politikai választ adtak Ukrajnában, és megköszönte a magyar kormány fellépését az ügyben. Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, 17–18 ezer kárpátaljai magyar dolgozik és 2000–2500 diák tanul külföldön. A munkaerő-migráció 50 százaléka Magyarországot tekinti célországnak, 30 százalék indul Csehországba. Felhívta a figyelmet arra, hogy az erős anyaországi nemzetpolitika a határon túli nemzetrészekben is erős identitást eredményez, a gyenge pedig gyengét. Szavai szerint az anyaország nemcsak morálisan, de anyagilag is segíti a kinti magyarokat. 21 ezer család kap oktatási-nevelési támogatást Magyarországtól a magyar iskolába járó gyermekek után, gyermekétkeztetési támogatásban csaknem ötezer gyermek részesül.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy ha a felvidéki magyarság elhiszi, hogy a továbbiakban csak akkor erősödik, ha nyelvet vált, akkor az asszimiláció felgyorsul. Kitért arra, hogy a felvidéki magyarság tábora 430–450 ezres, de a magyar nemzetiséget bevallóknál többen beszélik a nyelvet, ugyanis sokan nem vállalják bátran magyarságukat, tartva a hátrányos következményektől. Szólt arról is, hogy tavaly 58 felvidéki magyar óvoda újult meg a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban, és a tervek szerint további 95 óvodával erősödhetnek. Kiemelte, hogy a gazdaságélénkítő program a Felvidéket is elérte, és hiszik, hogy ezáltal is „erősödik a szövet, ami megtartja a felvidéki magyarságot”.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezető-helyettese arról beszélt, jogbiztonság, gazdasági biztonság és kisebbségi biztonság kell ahhoz, hogy a kisebbség megmaradjon. A jogbiztonságról szólva azt mondta, Romániában jelenleg nem törvényeket, hanem igazságszolgáltatást használnak arra, hogy elvegyék a kisebbségi jogokat, ugyanakkor azonban néhány kérdésben — mint a marosvásárhelyi iskola újraalapítása — „előre tudtak lépni”. A frakcióvezető-helyettes kiemelte a gazdaságélénkítő program jótékony hatását, a kisebbségi biztonságról pedig azt mondta, ahol a kisebbség többségben van, ott biztonságban érzik magukat, de ahol szórványban, kisebbségben vannak, a nacionalista hangulatban sérülhet a kisebbségi biztonság. Ugyanakkor fontosnak nevezte a diszkriminációs tanács működését. A politikus a hallgatók támogatását kérte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, hogy április 3-ig összegyűljön az egymillió támogató aláírás, és európai jogvédelmet tudjanak szerezni az őshonos kisebbségeknek.
