×
2021. 11 27.
Szombat
Virgil
5 °C
Borult idő
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.39 RON
100HUF = 1.34 RON
Szatmárnémeti

Minden hetedik-nyolcadik lakos változtatott

2021.10.12 - 11:27
Megosztás:
Minden hetedik-nyolcadik lakos változtatott
Fotó: Habarits Zsolt
Romániában a lakosság körülbelül 12–15%-a, vagyis minden hetedik-nyolcadik lakos változtatta meg a lakhelyét, elköltözve egyik településről a másikra az országon belül 2012 és 2019 között. Erdélyen belül a fő befogadó megyék Temes és Kolozs.

Romániában az előző népszámlálást követően, 2012 és 2019 között körülbelül 2,2–2,6 millió személy változtatta meg a lakhelyét, elköltözve egyik településről a másikra az országon belül. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 12–15%-a, minden hetedik-nyolcadik lakos részt vett a belső migrációs folyamatokban — állapítja meg az Erdélystat friss elemzése.
Az országon belüli vándorlás „virágkora” a szocializmus idején volt, Romániában ennek az irányított folyamatnak kimondott célja a falusi lakosság arányának csökkentése volt. Ennek ellenére jelenleg is Románia az egyik legkevésbé urbanizált európai ország: a városi lakosság aránya valamivel 55% fölött van.
Romániában és Erdélyben 1991 után a belső migráció intenzitása a 2000-es évek elejéig csökkent, majd 2005 után kisebb, 2015 után pedig már nagyobb mértékben nőtt.
2011 után leginkább Bukarest-Ilfov régió migrációs nyeresége növekedett. Erdélynek is pozitív az egyenlege, a migrációs arány itt is növekedett, de kisebb mértékben. A többi romániai régió esetén migrációs veszteséget láthatunk. Erdélyen belül a fő befogadó megyék Temes és Kolozs voltak. Másodlagos migrációs célpontoknak Szeben, Brassó, Arad és Bihar megyék tekinthetők. A többi erdélyi megyének belső vándorlási vesztesége volt ebben az időszakban, a két fő kibocsátó megyének Krassó-Szörény és Hunyad megye tekinthető.
Erdélyben a fő migrációs célpontok a nagyvárosi vonzáskörzetben levő települések voltak. Az erdélyi nagyvárosok közül egyedül Kolozsvárnak pozitív a migrációs egyenlege (többen költöztek be a városba, mint el onnan), de az igazi nyereséget a város határában levő községek (elsősorban Szászfenes, Apahida és Kisbács) könyvelhették el. Kolozsvárral ellentétben Temesvár jelentős népességkibocsátó nagyváros, de a vonzáskörzetében levő községek (elsősorban Gyüreg, Újszentes, Újmosnica) szintén számottevő migrációs nyereséggel bírnak. Kolozsvár és Temesvár után a Brassó, Szeben és Nagyvárad vonzáskörzetében levő községek és kisebb városok is pozitív migrációs mérleggel rendelkeznek. Az Erdélystat elemzői hangsúlyozzák, hogy az erdélyi nagyvárosi vonzáskörzetben levő községek népessége évi 3%-kal nőtt 2012 és 2019 között, vagyis 8 év alatt nagyjából a lakosságuk egynegyedével gyarapodtak.
Összességében az erdélyi városoknak, ezen belül főleg a kisebb városoknak jellemzően vándorlási veszteségük van: vagyis többen költöznek el a városokból, mint amennyien beköltöznek oda. A legnagyobb népességkibocsátó települések az egykori ipari vagy bányászvárosok vagy olyan községek, amelyek távol esnek a megyeszékhelytől vagy fontosabb városoktól. A fontosabb székelyföldi városok is népességkibocsátó települések. Sepsiszentgyörgy mellett Árkos, Csíkszereda mellett Csíkszentlélek, Székelyudvarhely mellett Felsőboldogfalva rendelkezik a legmagasabb vándorlási nyereséggel.

Szatmár kibocsátó megye

A belső migrációs folyamatokat elemezve Erdélyen belül is jelentős különbségeket figyelhetünk meg. Vannak célmegyék, ahová többen költöznek be a vizsgált periódusban (2012–2019), mint amennyien elköltöznek. És vannak kibocsátó megyék, ahol ez a folyamat fordított — állapítja meg az Erdélystat. Mint írja, Szatmár megye 2002-ig inkább befogadó megye volt, majd ezután migrációs egyenlege kisebb veszteségbe fordult. A 2012–2019 között összesített adatok szerint Szatmár megyében -1165 volt a migrációs egyenleg, ezer lakosra számítva az éves migrációs arány -0,4 százalék. Az állandó belföldi és külföldi migráció egyenlegének éves, átlagos aránya -1,2 százalék ezer lakosra számítva, míg az ideiglenes belföldi migráció egyenlege ezer lakosra vetítve -2 százalék.
A legnagyobb állandó belföldi (és külföldi) vándorlási egyenlegből számolt migrációs aránnyal rendelkező erdélyi települések között találjuk Szatmárnémetit is. Az Erdélystat szerint 2012–2019 között 5160 fővel csökkent a lakossága a megyeközpontnak, míg a város vonzáskörzetében lévő településeken 2832 fővel nőtt a polgárok száma. A legnagyobb népességkibocsátó erdélyi települések között Szatmár megyei községet is találunk, az Erdélystat elemzői itt Komorzánt említik.

A teljes elemzés az erdelystat.ro honlapon olvasható.

 

Radu Oprea: Románia elnéptelenedése jelenti a legnagyobb veszélyt
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője szerint Románia számára jelenleg az ország elnéptelenedése jelenti a legnagyobb veszélyt.
Eredmények tíz év távlatában
A magyarul tanulók képességvizsga-eredményeinek alakulását vizsgálja az Erdélystat friss elemzése: a fókuszban az elmúlt tíz évben megfigyelt trendek és az idei eredmények állnak.
Románia lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2021. július elsején 22,047 millió volt
Románia lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2021. július elsején 22,047 millió volt. Ez 0,4%-os csökkenést jelent 2020 azonos időszakához képest - derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Cookie