Milyen állatok tarthatók a városban?

Évente átlagban húsz, nem kívánatos háziállat jelenlétére hívják fel a lakosok a szatmárnémeti városi rendőrök figyelmét. Övezettől függ, hogy milyen állatból hányat lehet tartani az udvarokon, egy 2011-ben jóváhagyott tanácsi határozat alapján.

Szatmárnémetiben sokszor az udvarban élő állatok miatt nincs békesség a szomszédok között, lótartókra ugyanúgy van panasz, mint szárnyasokat nevelőkre. Hogy milyen állatot a város melyik részében szabad tartani, azt a városban kialakított övezetek alapján szabályozzák ugyanúgy, ahogyan az ingatlanadók mértéke is ennek alapján változik. Az A és B övezetekben elsősorban kutyát és macskát lehet tartani, a C és D övezetekben háziszárnyas nyugodtan tartható, míg Körtvélyesen, Szőke Mocsáron és Szatmárzsadányban bármilyen háziállat tartása megengedett. A városi belterületen való állattartást egyébként a 33/2011-es, néhány pontjában azóta már módosított szatmárnémeti helyi tanácsi határozat szabályozza.

Csak két példa álljon itt

Legutóbb egy Aviatorilor utcában tartott ló borzolta a kedélyeket, illetve egyik olvasónk a Grigore Alexandrescu utcában tartott méhek miatt kereste meg lapunkat. Mindkét cím a B övezetbe tartozik, tehát mindkét esetben korlátozottak az állattartók lehetőségei, a méheket azonban kivételezettekként kezeli a tanácsi határozat idei módosítása, lónak viszont nem lenne mit keresnie ilyen környéken. Egyébként is állatok húzta járművel voltaképpen be sem szabad hajtani Szatmárnémetibe, nemhogy az utcákat járni lovas szekérrel, napi rendszerességgel.

A méhekkel más a helyzet, önkormányzati rendelkezés értelmében a méhek csak március 15. és augusztus 31. között vannak „kitiltva” az A vagy B kategóriába sorolt szatmárnémeti portákról, az év többi részében meg van engedve, hogy azokat akár városközponti udvarokon is tartsák, tájékoztatta lapunkat Sergiu Blaga, a városi rendőrség közrendért felelős osztályának vezetője. Persze a méhtartásnak más feltételei is vannak, például hogy a közvetlen szomszédságot kihagyják repülési útvonalukból a rovarok, három méter magas hálós kerítéssel kell a méhtartónak öveznie az udvarát, Blaga szerint a szóban forgó Grigore Alexandrescu utcai címen ez adott is.

Bírságol napi rendszerességgel

A patásokkal más a helyzet, azokat az év semmilyen szakában sem szabad a felsorolt három külvárosi részen kívül másutt tartani Ha valaki városi udvarban nagyra nőtt haszonállatot lát, vagy zavarja az állattartással járó szag, a rendőrség 0261-727-020-es telefonszámán tehet feljelentést. Ilyenkor a nevét és a lakcímét is meg kell adnia, azonban a hatóság munkatársai ezeket az adatokat bizalmasan kezelik, biztosított az osztályvezető.

Ám a rendőrség lehetőségei is korlátozottak, figyelmeztetett Blaga, nem tehetik meg azt, hogy figyelmeztetés és bírságolás után elkobozzák a szomszédokat zavaró állatokat. Ehhez joguk sincs, de lehetőségük sem az állat elszállítására. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint havi egy-két ilyen jellegű bejelentést kap a hatóság, az állattartással kapcsolatos bejelentések nem haladják meg az évi húszat.

Princz Csaba

— A gyakorlat az, hogy a feljelentett gazdát felszólítjuk az állattartási tevékenység beszüntetésére — fejtette ki Blaga —, aminek ha nem tesz eleget pár napon belül, megbírságoljuk néhány száz lejre, ám az állat eltávolításáról szóló felszólítást továbbra is fenntartjuk. Ha ezt követően sem talál megfelelő helyet a jószágnak, akár minden nap újra és újra megbüntethetjük az illetőt, ha a feljelentés indokoltnak bizonyul. A gyakorlat szerint az állattartási szabályok ellen vétő előbb-utóbb megunja a „zaklatást” és a sorozatos büntetések miatt eléggé költségessé vált városi állattartást.