Messziről és mélyről táplálkozó kultúra

A magyar kultúra gyökerei nagyon messze és nagyon mélyre nyúlnak, éppen ezért ahhoz, hogy megismerjük és megértsük, valamilyen szálon el kell indulni ebben a bonyolult rendszerben, hogy a népi mesevilágtól, a mondákon és a regéken át bekapcsolódva a modern kultúra kezdeteinek a vérkeringésébe eljussunk a jelenbe, ahol összegezni lehet, mi az, amit eddig megalkottunk, megteremtettünk. Azt mondjuk, az, aki népdalt énekel, néptáncot jár, kultúrát hordoz. Ugyanezt teszi az is, aki zenél, aki rajzol, aki verset mond, aki olvas… Kultúrember az, aki értéket teremt, aki értékeket hordoz, aki értékekre épít, aki értékeket halmoz fel úgy, hogy a meglévőhöz mindig tesz valamit. A kultúra szellemiekben mérhető kincs, amit sokan megpróbálnak üzletté zülleszteni, eladhatóvá tenni, elanyagiasítani… Vannak, akik azt állítják, hogy kultúrembernek születni kell. Kultúrember ott születik, ahol adottak hozzá a feltételek. Ott, ahol van kapcsolat a gyökerekkel. A kultúrember az értékek családfáján keresztül, a szülőkről gyerekekre való átadásával és értékhordozással tesz mindig valami újat a már létezőre, újjászüli a régit, vagy teremt hozzá valami addig még ismeretlent. A magyar kultúra azért gazdag és egyedi, mert messziről és mélyről indult, s folyton nőtt, mint az érből lett folyam, nem keletkeztek rajta rések, de szenny se tapadt rá. Ha belegondolunk, hogy a történelem során hány nép és nemzet tűnt el kultúrájával együtt, megdöbbenünk. Hány nép tűnt el éppen amiatt, mert kultúrájának a gyökerektől a jövőbe vezető szála elszakadt, összeomlott a rendszer, amit már nem lehetett újraépíteni? A kultúra legerősebb megtartó és a jövőbe vezető szála az anyanyelv. A legtöbb nemzet azért tűnik el, mert lemond az anyanyelvéről, s ezzel beolvad más nemzetek közé. Magyar kultúra addig lesz, amíg lesznek magyarul beszélő emberek. A magyar kultúra annyira lesz gazdag, amennyit átmentünk a múltból, és amennyit ahhoz hozzáadunk. Minél többen beszélnek magyarul, annál több lehetőség van arra, hogy a magyar kultúra életben maradjon. Minél több magyar iskola, magyar egyház, magyar intézmény, civil szervezet, magyar család és magyar közösség létezik, annál nagyobb esély van arra, hogy a magyar kultúra életképesen gazdagodjon. A Magyar Kultúra Hete jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk: részesei akarunk-e lenni a magyar kulturális életnek, hozzá akarunk-e járulni népünk, nemzetünk, közösségünk, családunk, önző módon önmagunk megmaradásáért szükséges életforma kialakításához? Csak a civilizáció képes jobb létet teremteni az embereknek. Csak a művelt ember tudja legyőzni a nehézségeket. Az értelem és az érzelem együtt sokra képes. A gondolkodó ember mindig talál megoldásokat. Az érző ember életképessé teszi környezetét. Nagy baj az, ha valaki nem vágyik szeretetre, emberközelségre, tekintetre, szóra, érintésre. Ott idegen kultúra hatása érzékelhető, amelyik csak egy ideig hat, mert nincsenek gyökerei.