×
2022. 01 27.
Csütörtök
Angelika
0 °C
Borult idő
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.42 RON
100HUF = 1.38 RON
Vidék

Megmaradni a hagyományos keretek között

2021.12.08 - 18:30
Megosztás:
Megmaradni a hagyományos keretek között
Az elmúlt harminc év során — nem kényszer hatására, hanem az emberek egyéni döntése alapján — egyre nagyobb iramban veszítik el a szerepüket a falvak. Boros Gerzon Udvari községben arra törekszik, hogy amennyiben lehet, megőrizze a hagyományos életmódot.

Az utóbbi években elég sok olyan elemzés készül, melyek párhuzamba hozzák a Ceauşescu-korszak falurombolási tervét a falvak életének jelenlegi alakulásával. Most egy konkrét esetre próbálunk kitérni, mégpedig Udvari községre, ahol Kak és Etény településeket sikerült teljesen lerombolni, Berendnek és Kakszentmártonnak csak egy részét, azzal a céllal, hogy a lakosságot próbálják meg Szatmárudvariba tömöríteni, s ezzel felszabaduljon egy aránylag nagy méretű mezőgazdasági terület.
A Kakon született és nevelkedett Boros Gerzon az 1970-es árvíz után került Szatmárudvariba, s bár azóta itt él, még ma is örömmel és lelkesedéssel beszél a Kakon töltött éveiről, s bár keserű szájízzel említi a szülőfaluja lerombolását, még mindig reménykedik abban, hogy a települések újra benépesülhetnek, visszaépülhetnek. Örömmel tapasztalja, hogy van esély rá, hogy Berend újjáépül. Ha nem is a régi formában — azt a huszonegyedik században már nem lehet elvárni —, hanem a mai elvárásoknak megfelelően.
Berenden jó az infrastruktúra — meséli Boros Gerzon —, ki van építve a víz-, gáz- és szennyvízhálózat, van aszfaltos út és közvilágítás is. Egyre többen vásárolnak házhelyet, sokan építenek házat, olyan nagy a kereslet a házhelyekre, hogy amikor valahol akár egy hat-nyolc ár parcella eladó, annyit adnak a vásárlók, amennyit az eladó kér. Vannak vállalkozók, akik megvásárolnak üres telkeket, építenek rájuk házakat, majd eladják azokat. Az ilyen új építésű házakra azonnal vannak vevők. A község vezetőinek és a lakosságnak egy régi álma a berendi tó visszaállítása a régi állapotába, itt a legnagyobb nehézség egyelőre a kiszáradt meder vízzel történő feltöltése. Sokan vásárolnak telket a tó partján, azt remélve, hogy a horgásztavat és a körülötte lévő pihenőövezetet sikerül visszaállítani, de nem igazán a régi, hanem a mai elvárásoknak megfelelően. A tóban most nincs víz, és nem lehet tudni, hogy miként lesz lehetséges annak a feltöltése. A tó fenekét kitakarították, de újra benőtte a gyom. Valamikor nem volt gond a táplálásával, mert volt egy kanális, ebből folyt állandó jelleggel a víz a tóba, de a kanálisból is eltűnt a víz.
Boros Gerzon szívesen emlékszik vissza a gyerekkorára, arra az életmódra, amit ha csak teheti, megőriz ma is. Igyekszik háziállatokat nevelni az udvarán, a gyerekeit és unokáit is arra neveli, hogy értékeljék a házilag előállított, a saját termesztésű és tenyésztésű alapanyagokból elállított ételt, legyenek tisztában azzal, hogy mennyivel egészségesebb táplálékot fogyaszthatnak, mint amit iparilag állítanak elő. Akkor a legboldogabb, amikor látja, hogy az unokái otthon érezik magukat nála, és nevet adnak a kedvenc állataiknak.
Persze az élet a falvakon is jelentősen megváltozott: Berenden nincs több, mint négy-öt tehén a faluban, disznót és tyúkot még több helyen tartanak, de egyre kevesebben, mert a fiatalok jobban szeretik a bolti termékeket. Az idősebb emberek nagyobb része azért szeretne városról falura költözni, mert ott még van nyugalom, meg lehet termeszteni néhány hagyományos alapélelmiszert, a gyerekek pedig kint lehetnek a szabadban.
Ma már egyre többen vannak, akik menekülnek a városokból, mert vidéken sokkal csendesebb és egészségesebb körülmények közt élhetnek. Kakra is nagyon sokan kiköltöznének, de sajnos ott még nem történt meg a közművesítés. Ha az önkormányzat befektetne, és megfelelő életkörülményeket teremtene, új utcákat kellene nyitni, mert beindulna az építkezés. Tíz alatt van a számuk azoknak a berendieknek, akiknek már az őseik is ott születtek, s ők is az idősebb korosztályhoz tartoznak. Sok a vegyes házasság, és nem csak a magyar-román. Érdekes, érthetetlen és megmagyarázhatatlan Boros Gerzon számára, hogy a községben nincsenek munkahelyek. Valami miatt nem vonzó a befektetők számára Udvari község, pedig közel van a városhoz, és fejlett az infrastruktúra is. A munkavállalók városra ingáznak különböző vállalatokhoz, ami nem jelent nagyobb terhet, hiszen a nagyobb vállalatok céges buszokkal szállítják az alkalmazottaikat, s a közszállító cégek buszai is rendszeres időközönként közlekednek.
Miután végigsétáltunk az udvaron, és megnéztük az állatokat, Boros Gerzon mosolyogva közölte: „Nálunk mindig fontos esemény a disznóvágás, ilyenkor együtt van a család.”

Elek György

 

Májuskosár, májusfaállítás: élő hagyomány
Térségünkben még mindig él a májuskosár hagyománya, a kosarak május első napjának reggelén jelennek meg azon lányos házak ablakában, ahol komolyabb kapcsolat alakult ki az udvarlóval.
Családi hagyományokat visz tovább
Gyermekkorában is szeretett kertészkedni, majd egy kisebb kitérő és két egyetemi oklevél megszerzése után vezetett vissza az útja a mezőgazdasághoz. Simon Ferenc sándorhomoki fiatal gazdával szombaton Szatmárnémetiben, a Helyi Termékek Vásárán beszélgettünk.
Járvány idején Udvari községben
Udvari községben a koronavírus-járvány idején a megszorító intézkedések néhány szempontból előnyökkel is jártak: az emberek megművelték a kerteket, a lakóházakban és az udvarokon pedig olyan munkálatokat is elvégeztek, amelyek évek óta várattak magukra.
Cookie