Mária, a magyarok Boldogasszonya

Az Iparosotthonban tartott szombati rendezvényen Tóth-Páll Miklós, az Ady Endre Társaság elnöke, a magyar kultúra hete főszervezője köszöntötte a megjelenteket, és beszédében ismertette a társaság szerepét a magyar kultúra napja méltó megünneplésében. Elmondta, hogy a magyar kultúra napja és január 27., Ady Endre halálának évfordulója közötti időszak lett a magyar kultúra hete Szatmáron. Kölcsey Ferenc és Ady Endre szoros kapcsolatban volt Istennel, nem véletlen, hogy az Ady Endre Társaság működési szabályzatában vállalt célja is a keresztény értékrend védelme és nemzeti kultúránk megőrzése.
Petneházy Attila, a magyar-magyar kapcsolatokért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy a világ több népből, több nemzetből tevődik össze, viszont minden nemzet fiai csak a saját népüket tudják szolgálni, minden ember csak a saját hazájában tud otthonra találni és kibontakozni. Petneházy bemutatta Józsa Juditot, és beszélt munkásságának a fontosságáról.

A résztvevők előbb a Józsa Juditról készült kisfilmet tekinthették meg, mely a Történelmi Arcképcsarnok sorozatban készült. A kiállítás, melynek az alkotó volt a tárlatvezetője, a Mária, a magyarok Boldogasszonya című kerámiasorozat munkáit sorakoztatta fel. A kiállítás és a könyv korunkban, amikor Európában a keresztény értékrendet háttérbe szorítják, éppen a keresztény értékrend megerősítését szeretné szolgálni. Megismerhetjük leghatásosabb védelmezőnk, Boldogságos Szűz Mária életét a születésétől a mennybemeneteléig, az utóéletét, a kultuszát. A magyar nemzet ősi hitvilágából hét Boldogasszonyt őriz az emlékezetében. Ősvallásunk istenanyja öröklődött tovább a hét boldogasszony — Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Sarlós, Földtiltó, Olvasós, Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony — iránti tiszteletünkben, bár Boldogasszonyunknak ennél több számontartott ünnepe is van. Józsa Judit Boldogasszony Máriát tizennégy mázas kerámiaszoborban — tizennégy stációban — állította a középpontba. Kortárs művészként a középkorban alkalmazott, a szentek testéből kiáramló fénysugarak mintázása helyett más technikai megoldást keresett a szentséges fény megidézésére.
Józsa Judit elmondta, hogy a Teremtő rendeléséből, Szent István királyunk országfelajánlása óta Magyarország Mária országa, mi, magyarok pedig Mária népe vagyunk. Egyetlen nemzet se nevezi Máriát Szép Szűz Máriának, csak a magyar. És egyetlen nép se nevezi Máriát Nagyboldogasszonynak, csak a magyar. Az utóbbi évtizedekben Európa nagy változásokon esett át. A kortárs művész általában nem csak külső szemlélője a történéseknek, hanem kérdéseket tesz fel, és válaszokat, megoldásokat, talán megváltást is keres. Józsa Judit kiemelte: első szent királyunk minden királyi küzdelmen felülálló pártfogót hagyott örökül kereszténnyé vált utódaira. A magyar kultúra olyan erős keresztény kultúra lehetett, amely ősvallásunk egyistenhitének elemeit őrzi meg mindmáig, krisztianizált formában, a mai korban, amikor a társadalom nagy része jó esetben vasárnapi hívő, rossz esetben még az sem.
Józsa Judit tárlatvezetése a résztvevőkben felébresztett sok olyan gondolatot, melyek a rohanó életünkben háttérbe szorulnak. Sokan érezték úgy, hogy a megmaradásunk egyik legnagyobb titka megismerni a múltat, megtartani a hitet, és megmaradni a szülőföldön, hogy annak védelmezői lehessünk.

Elek György