Manipuláció a terményárak körül

Az Európai Bizottság jelentése szerint kevés az idei termés, a hazai termesztők szerint jobb, mint az utóbbi évek átlaga. Minden bizonnyal az árak miatt folyik a manipuláció.

Az Európai Bizottság jelentése szerint a hosszú ideig tartó szárazság jelentős károkat okozott. A takarmányhiány miatt Európa-szerte egyre több szarvasmarha kerül vágóhídra. Az előrejelzések szerint idén nyolcmillió tonna marhahús kerül a piacra, ez 1,6 százalékkal haladja meg az elmúlt év termelését. A tejtermelő szektorban is érződik a szárazság és a forró nyár hatása, az előrejelzések szerint a vártnál kevesebb tej kerül a piacra, a becslések szerint 166,6 millió tonna lesz az összmennyiség. Nő ellenben a szárnyashústermelés, a tavalyi 14,6 millió tonnával szemben idén 14,9 millió tonna szárnyashúsra számítanak az elemzők. A növekedés a szárnyasinfluenza-járvány után újra benépesített tyúkfarmoknak köszönhető.

A várakozásokkal szemben a több európai országban dúló sertéspestis okán nem emelkedett, hanem csökkent a disznóhús ára.

Romániában az Európai Bizottság jelentésével ellentétben a takarmánynövényeket termesztő kisgazdák és mezőgazdasági vállalatok vezetői arról beszélnek, hogy vannak felvásárlók a takarmánynövényekre, de azok nem ígérnek megfelelő árakat.

Czier Tibor, a tasnádszántói mezőgazdasági társulás vezetője valótlannak tartja az Európai Bizottság jelentését, szerinte, mint sok más esetben, manipulálni akarják az árakat. A nyugat-európai országokban valóban kevesebb volt a termés, mint amennyire szükség van, mindenképpen rá vannak szorulva az importra, éppen ezért igyekeznek olyan jelentéseket tenni, amelyek az árak csökkentéséhez vezethetnek.

Szolomájer Ferenc gazdálkodó azt látja, hogy a mezőgazdaság valamennyi területén a kereskedők határozzák meg az árakat, és ők viszik el a nyereséget. 2018-ban még mindig ott tartunk, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók nem tudják, melyek azok a kultúrák, amelyeket érdemes termeszteni, véletlenszerűen döntenek arról, hogy mit termesztenek, de betakarításkor még nem tudják, hogy az a jó, s ha azonnal eladják, sokszor nevetségesen alacsony áron, vagy költenek tárolásra, és nem kizárt, hogy később is ugyanazon az áron értékesítik.

Kászoni János egy ideig működtetett egy felvásárlóközpontot abban a reményben, hogy kisgazdákat segít azzal, hogy felvásárolja a terményeiket, és természetesen biztosítva lesz az ő megélhetése is. Ez a vállalkozás első perctől nem működött, éppen amiatt, mert nem lehetett kiszámítani, mikor érdemes továbbadni a terményt. A tárolás nem olcsó, a legjobb tárolási körülmények között is van veszteség. Kászoni szerint a mezőgazdaság mindig nagy reszkírrel járt, s így van ez ma is.

Elek György