M49-es: Lázár Jánossal találkozik Kereskényi szerdán
Szerdán késő délben találkozik Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester és Lázár János magyarországi építési és beruházási miniszter — együtt tekintik meg a szatmárnémeti körgyűrűhöz csatlakozó M49-es gyorsforgalmi út Jármi és Ököritófülpös közötti szakaszának munkálatait. Kereskényi bízik abban, hogy a szatmáriak (és nem csak) két- három éven belül birtokba vehetik az új gyorsforgalmi utat, mint ahogy abban is: Románia schengeni csatlakozásához Magyarország soros uniós elnöksége hozza majd meg a várva várt áttörést.
„Régi vágya a szatmáriaknak, hogy be legyenek kapcsolódva az európai közlekedési hálózatba. Ennek nagyon fontos feltétele volt, hogy mi is megvalósítsuk a szatmárnémeti körgyűrű beruházását — hála Istennek több mint egy éve használatba van adva, használják a szatmáriak és a városon, a térségen áthaladók, a tranzitforgalom. Olyan beruházásról van szó, ami nagyon kellett már a városnak. Nyilvánvalóan, hogy ezt az egészet próbáljuk hálózatban látni. Többszöri egyeztetésen jeleztük Magyarország miniszterelnökének is, hogy számunkra ez egy nagyon fontos prioritás, hogy az M3-as autópálya magyar részről eljusson a határig, Csengerig, ugyanakkor a román fél is a szatmári körgyűrűt Óvárin keresztül el kell juttassa a román-magyar határig, ami egy 14 kilométeres szakaszt jelent. Előrelépés van itt is: elkészültek a megvalósíthatósági tanulmányok, folyik a szakhatósági engedélyek beszerzése, meghatározták a kisajátítási folyosót és kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy pénzösszegeket különítettek el a kártalanításra. Gyakorlatilag ebben a pillanatban a műszaki terveken, a kivitelezési terveken dolgoznak és egy közlekedési auditon, ami fontos része annak, hogy a végső szakhatósági engedélyek meglegyenek.” – fogalmazott Kereskényi Gábor polgármester a City Rádió szerda reggeli VárosInfó műsorában. Mint hangsúlyozta: a román oldalon komolyan veszik ezt a beruházást és nagy öröm számára, hogy ma egy olyan sajtótájékoztatón lesz alkalma részt venni Lázár János építési és beruházási miniszterrel együtt, ahol a magyarországi oldal beruházását és ütemtervét tekintik meg. „Ott van egy rész, ahol folyik a munka a Jármi és Ököritófülpös közötti részen, és a végső szakasz, az Ököritó és a határmetszéspont, Csenger közötti részre is el kell kezdődjön a tervezési munkálat.
Úgy lesz az igazi, ha Szatmárnémetiből bárki felhajt a városi körgyűrűre, és akár Portugáliába, akár Németországba jön le az autópályáról. Nagy mértékben megkönnyíti nem csak az emberek komfortérzetét, de jelentősen hozzájárul a gazdasági fejlődéshez is, hiszen a beruházók az infrastruktúra nyomán jönnek bizonyos térségekbe. Az az igazság, hogy Magyarország is, Románia is gazdasági problémákkal, pénzügyi problémákkal is küszködi. A háború okozta válság, az infláció rányomja bélyegét a mindennapokra és ilyen körülmények között óriási dolog, hogy ezt a beruházást sikerült ott tartani a prioritási listán — itt nagy köszönetet szeretnék mondani Magyarország kormányának, amiért fontos számára, hogy ez a térség, és az észak-partiumi régió, észak-nyugat Románia is végre bekapcsolódhasson ebbe a hálózatba. Bízom benne, hogy belátható időn belül el is készül ez a munkálat és két – három éven belül birtokba vehetik az autósok ezt az új gyorsforgalmi utat. ”
Gyorsforgalom és schengeni csatlakozás
Gerhard Karner osztrák belügyminiszter múlt héten jelentette be, hogy továbbra sem támogatják Románia schengeni csatlakozását, pontosabban ellenzi a schengeni övezet bővítését, ugyanis meglátása szerint a rendszer egésze nem működik, s ezért nem nyitottak a kiterjesztésére. — jövőre talán nagyobb lesz az esély, amikor Magyarország lesz az Európai Tanács soros elnöke.
„ Az Európai Parlamenti választásokig, azaz jövő év június 9-ig sajnos semmiképp nem reális az, hogy Románia tagja legyen a schengeni övezetnek — főleg annak a tükrében, hogy az osztrákok megint nemet mondtak — , dacára annak, hogy az ország már vagy bő tíz éve megfelel mind jogi, mind technikai szempontból a csatlakozás feltételeinek. Ez egy fölösleges időhúzás és vegzálása egy olyan tagállamnak, amely azért jó diákként az európai normákat követi, az európai intézményrendszert tiszteli. Sajnos nem azt a választ kapjuk az EU-tól mi romániai állampolgárok, amit szeretnénk. Pont ezért fontos, hogy az Európai Parlamentben is egy olyan többség legyen, amely megfelelő érzékenységgel fordul ezek felé a problémák felé is. Elvárnánk azt itt az Európai Unió keletebbi végein, hogy ugyanolyan uniós állampolgárokként kezeljenek bennünket is, mint például a németeket vagy franciákat — ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges az emberek és az áruk szabad mozgása. Ami viszont nem történik meg. Elég csak azt említenem: aki az elmúlt egy hónapban volt a petei átkelőnél, láthatta mivel szembesülnek az egyszerű turisták; azok, akik gazdasági társulásokat működtetnek; azok, akiknek mindennapi kenyerük függ attól, hogy a fuvarozást, átkelést megoldják … Ez egy áldatlan állapot, amit minél hamarabb meg kell szüntetni. Nagyon bízom abban, hogy éppen Magyarország soros uniós elnöksége lesz az, ami a várva várt áttörést meg fogja hozni. Tudjuk, hogy az ország amelyben élünk, messze nem tökéletes, sok olyan terület van, ahol rengeteg még a tennivaló, de hangsúlyozom: a schengeni csatlakozás feltételeit Románia már nagyon régóta teljesítette és réges régen tagja kellene legyen a schengeni övezetnek.” — fejtette ki a városvezető.
Szabó Kinga Mária
