Krüzselyi Erzsébet Szavalóverseny — tizedjére
Szombaton a Szatmárhegyi Református Egyházközség gyülekezeti termében rendezték meg a X. Krüzselyi Erzsébet Szavalóversenyt.
Az elmúlt tíz év tapasztalatait Kovács József szatmárhegyi református lelkipásztor a szavalóverseny megálmodója és főszervezője foglalta össze: „Tíz évvel ezelőtt indult útjára a Krüzselyi Erzsébet szavalóverseny, a református gyülekezetek gyermekei ifjai számára. Azóta felnőtt egy generáció. Akik akkor kezdtek velünk, és a felsőbb tagozatosok korcsoportjában szavaltak, mostanra nagyok lettek, huszonévesek; munkába álltak, új tanulmányokba kezdtek, sőt, Istennek hála, többen családot is alapítottak. Hiszem, hogy sokan közülük az egyház, az Ige közelében maradtak.
A szavalóverseny tíz éve alatt nem sokat változott. Alapgondolata ugyanaz: az összegyűltek bizonyságot tesznek Istenről. Találkozási lehetőség a verseket olvasó, hallgató és szavalók számára, illetve azok számára, akik szívesen segítenek a felkészülésben, a szervezésben, támogatásban, és akiknek fontos, hogy egy tartalmas napot töltsenek együtt, terített asztal mellett beszélgessenek.
Ilyenkor nemzedékek fognak össze, hogy felidézzék Krüzselyi Erzsébet költőnő emlékét
A róla elnevezett seregszemle eredetileg az egyházmegye gyülekezeteit szólította meg. A meghívottak köre annyiban változott, hogy kibővült azon gyülekezetek felé, amelyek a történelmi Máramarosban találhatóak (Hosszúmező, Máramarossziget, Felsővisó), ahol a költőnő ifjú éveit töltötte. Felmenői anyai ágon kárpátaljaiak (pl. Visk, Nagyszőlős). Szatmárhegy mint a Gyülekezeti Szövetségnek tagja (Dobrával, Erdőddel, Magyargéressel és Kismajténnyal) — amely szövetség minden évben állít ki szavalókat, akik díjazottai ennek az alkalomnak.
Egy szavalóverseny megszervezése mögött sok munka áll. Egyik része a felkészítés. Már a második találkozótól kezdve jelentkeztek önkéntes nem lelkészek: lelkészfeleségek, a gyülekezetek területén tanító magyar szakos tanárok, vallástanárok, tanító nénik. Köszönet az ő plusz munkájukért. A felkészítők évről évre talán ugyanazok, de a zsűri nem. Az elfogultságot kerülendő, a tagok minden évben lecserélődnek.
A találkozó 2020-ban, a koronavírus-járvány idején elmaradt. Adventben, korlátozott létszámú meghívottak előtt viszont, 8 év gyűjtés után, kitartó munkával, nehéz anyagi körülmények ellenére, sikerült letenni az egész (Kárpát-medencei) magyarság asztalára azt a könyvet, amelyben összegyűjtve találjuk a költőnő addigra fellelt verseit és meséit.
Dávid Gyula, az erdélyi magyar irodalom legendás ismerője, korunk legismertebb irodalomtörténésze, a következő gondolatokat fűzi a kötethez: „Impozáns könyv, és futó belepillantásra is érzik rajta, hogy gonddal, szeretettel lett összeállítva — méltó tisztelgés Krüzselyi Erzsébet írói hagyatéka előtt.”
Számos szakmai értékelés után sikerült a besorolás: Krüzselyi Erzsébet az első magyar fogyatékkal élő költőnő.
Generációk
Az idei szavalóverseny a Generációk alcímet kapta. A kiválasztott írások bemutatják a nemzedékek közötti hasonlóságot és különbséget, szólnak a generációk út- és istenkereséséről.
A szervező a következő szempontokat vette figyelembe: a költőnő nagy időket élt meg. Képviseli azt a két világháborút megszenvedett generációt, amelynek a félelem, a letargia, a hitvesztés kísértésével kellett megküzdenie. Látta az árvaság, szegénység és betegség fájdalmát, amely a korszakot meghatározta. Újabb csapás volt az ország feldarabolása, később az államosítás, hogy a költőnő az új, kommunista rendszer istentelenségének és álságosságának korában haljon meg — Istenben remélve.
Mi egy más korban élünk. Modernnek mondjuk, de van benne sok dolog, amely korok feletti. Ilyen a betegség, háború, Isten, család, haza, természet, tudomány, elmúlás, távolság, aggódás stb. Ezek elválasztanak, de össze is kötnek. Ha valljuk, hogy Isten az idő — és így a történelem — Ura, akkor a Belé vetett hit az, amelyik leginkább összekapcsolja a múltat a jelennel és a jövővel, generációkon át.
A 2023-as jubileumi alkalomra 45 szavaló jelentkezett 15 gyülekezetből: Amac, Egri, Erdőd, Hirip, Kisbábony, Magyargéres, Mikola, Ombod, Óvári, Szamoskóród, Patóháza, Szárazberek, Szatmárhegy, Szatmár-Kültelek, Tamásváralja.
Isten áldása legyen a megjelenteken, a versmondókon, az őket elkísérőkön, a zsűri tagjain, az ellátást előkészítőkön, az igehirdetőkön, a természetbeni segítséget nyújtókon. Illese köszönet az anyagi támogatást nyújtókat: a szatmárhegyi Krüzselyi Erzsébet Nőszövetséget és a gyülekezet tagjait felajánlásaikért, a Szatmári Református Egyházmegyét és a Szatmár-Németi gyülekezetet a támogatásért. Különdíjak érkeztek a Szamos folyóirat és a LiterArt Egyesületet részéről.
Az eseményen számos, olyan könyv talált gazdára, amely a felsővisói Bardóczi doktor úr hagyatékának része. Köszönet az ő támogatásáért is.”
Az idei verseny díjazottjai
I–II. osztály
I. hely: Gázsa Zsófia, Egri
II. hely: Fóris Johanna, Szatmár-Kültelek
III. hely: Keresztúri Péter, Amac
III–IV. osztály
I. hely: Erdei Árva Mátyás, Szamoskóród
II. hely: Nagy Zsanett, Mikola
III. hely: Kovács Lilla, Mikola
V–VI. osztály
I. hely: Boros Bianca Tamara, Óvári
II. hely: Szabó Alexandra, Szatmárhegy
III. hely: Debreczeni Fanni, Óvári
VII–VIII. osztály
I. hely: Németi Tamás Mátyás, Mikola
II. hely: Szűcs Zsanett, Szatmárhegy
III. hely: Pinczés Szabina, Óvári
IX–XII. osztály
I. hely: Bors Hajnalka, Magyargéres
II. hely: Szabó Szintia, Szatmárhegy
III. hely: Szabó Patricia, Mikola
Különdíjak
LiterArt-díjak: Boros Bianca, óvári és Szücs Zsanett szatmárhegyi VI. osztályos tanulók.
Szamos-díjak: Bors Hajnalka, Szabó Szintia és Szabó Patricia.
Kovács József lelkipásztor, szervező
