Közeleg az egészségügyi világnap

Képesek vagyunk újra elképzelni egy olyan világot, ahol a tiszta levegő, víz és élelmiszer mindenki számára elérhető? Ahol a gazdaságok az egészségre és a jólétre összpontosítanak? Ahol a városok élhetők, és ahol az emberek ellenőrizhetik egészségüket és a bolygó egészségét? — teszi fel a kérdéseket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a közelgő egészségügyi világnap alkalmából. 
A világjárvány, egy szennyezett bolygó, valamint az olyan betegségek, mint a rák, az asztma, a szívbetegségek számának növekedése közepette a 2022-es egészségügyi világnapon a WHO az emberek és a bolygó egészségének megőrzésére irányítja a figyelmet. A WHO becslései szerint évente több mint 13 millió ember hal meg a világon elkerülhető környezeti okok miatt. Ez magában foglalja az éghajlati válságot is, amely az emberiség legnagyobb egészségügyi fenyegetése. A klímaválság egyben egészségügyi válság is.

Politikai, társadalmi és kereskedelmi döntéseink vezetnek az éghajlati és egészségügyi válsághoz. Az emberek több mint 90 százaléka a fosszilis tüzelőanyagok elégetése következtében egészségtelen levegőt szív be. A fűtött világ azt látja, hogy a szúnyogok egyre nagyobb területen és gyorsabban terjesztik a betegségeket, mint valaha. A szélsőséges időjárási események, a talajromlás és a vízhiány kiszorítja az embereket, és kihat az egészségükre. A szennyezés és a műanyagok legmélyebb óceánjaink fenekén és a legmagasabb hegyekben is megtalálhatók, és bejutottak táplálékláncunkba. Az erősen feldolgozott, egészségtelen ételeket és italokat előállító rendszerek az elhízás hullámát vezetik, növelik a rákos megbetegedések és a szívbetegségek előfordulását, miközben az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának harmadáért felelősek.

Miközben a COVID-19-világjárvány megmutatta nekünk a tudomány gyógyító erejét, rávilágított a világunkban tapasztalható egyenlőtlenségekre is. A világjárvány a társadalom minden területén feltárta a gyengeségeket, és hangsúlyozta, hogy sürgősen létre kell hozni olyan fenntartható jóléti társadalmakat, amelyek elkötelezettek a jelenlegi és a jövő nemzedékek méltányos egészségének elérése mellett, anélkül, hogy megsértenék az ökológiai határokat. A gazdaság jelenlegi felépítése a jövedelem, a vagyon és a hatalom egyenlőtlen elosztásához vezet, és túl sok ember él még mindig szegénységben és instabilitásban. A bolygót és az emberi egészséget érintő pusztítási ciklusok megszakításához jogalkotási lépésekre, vállalati reformokra és az egyének támogatására és ösztönzésére van szükség, hogy egészséges döntéseket hozzanak — szögezi le az Egészségügyi Világszervezet.

A levegő minősége

Az egészségügyi szaktárca és a közegészségügy „A mi bolygónk, a mi egészségünk” kampánya keretében készült tájékoztató anyagokban részletesen kitér a légszennyezettség által okozott károkra. A levegő minősége ugyanis jelentősen befolyásolja az egészségügyi mutatókat. Ezek nyomon követésével betekintést nyerhetünk a légszennyezettség országunk lakosságának egészségi állapotára gyakorolt hatásába. A 2020 végén kiadott egészségügyi és környezeti jelentés, amely a 2015–2020 közötti időszakot ölelte fel, rámutatott, hogy van néhány nagyobb város Romániában, ahol nem jegyezhető növekvő légszennyezettségi tendencia. Ilyen például Szatmárnémeti, Nagybánya, Zilah, Nagyvárad, Arad, Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgy. Ez az említett települések lakói számára jó hír, hiszen a szennyezett levegő komoly egészségromboló hatásokkal bír. 

Percenként átlagosan 12–16 alkalommal lélegzünk, ezzel naponta körülbelül 16 000 liter levegőt keringetünk át körülbelül 100 négyzetméternyi légzőfelületen. A belélegezhető méretű részecskék, a szennyező, káros anyagok a légutakba bejutva komoly egészségkárosodást okozhatnak. A szálló por (pm10) a talaj eróziójából, valamint az utak kopásából és ipari tevékenységből származó részecskéket tartalmaz. A szállópor-koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, ennek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel.

A szálló por részecskéi ingerlik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál kisebb porrészecskék lejutnak a tüdőhólyagokba. A szennyező anyagok gyulladást keltenek, asztmás rohamot provokálhatnak. Hatásukra heveny, illetve krónikus légzőszervi betegségek (pl. krónikus bronchitis) egyaránt kialakulhatnak, fokozódó nehézlégzés jelentkezhet, valamint csökken a nyálkahártya ellenálló képessége a kórokozókkal, allergénekkel szemben. Egyes kutatások szerint a légszennyezettség növelheti akár a stroke, a szívritmuszavarok, a koraszülésés és az érelmeszesedés kockázatát, továbbá megváltoztathatja az agyfunkciót, és árthat a magzat fejlődő agyának.

Bumbuluţ Krisztina