×
2021. 12 05.
Vasárnap
Vilma
2 °C
Borult idő
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.38 RON
100HUF = 1.36 RON
Belföld

Koronavírus: lelkileg és anyagilag is megvisel

2020.04.17 - 09:08
Megosztás:
Koronavírus: lelkileg és anyagilag is megvisel
A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés első eredményei szerint az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a járvány egészségügyi hatása, a legnagyobb problémák jelenleg pénzügyi és lélektani jellegűek — derítette ki az Erdélystat felmérése.

A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés első eredményei szerint az erdélyi magyarok körében még nagyon alacsony a járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be. A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek. A szigorító intézkedésekkel a válaszadók többsége egyetért, kétharmaduk szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását. A kutatást az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette, önkéntes alapon. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez.

A felmérés négy nagyobb témára fókuszált, a most megjelent eredmények az első két kérdéskört, az egészségügyi érintettséget és a szigorító intézkedésekhez való viszonyulást elemzik. A lapunkhoz is eljuttatott összegzés alapján következzenek a legfontosabb eredmények.

Egészségügyi érintettség, percepciók

A válaszadók egészségügyi érintettsége még nagyon alacsony: mintegy 3%-uk gondolja azt, hogy megfertőződhetett a vírussal, voltak erre utaló tünetei (viszont a tesztelési szakaszig nem jutottak el), csupán 0,1%-uk számolt be arról, hogy pozitív koronavírusteszt-eredménye van, és 1% alatti azoknak az aránya, akiknek a családjában, közeli ismerősei körében volt bizonyítottan a koronavírus által okozott betegség vagy haláleset.

Megfertőződését a válaszadók kevesebb mint negyede tartja valószínűnek: 3%-a tartja nagyon valószínűnek, 19% pedig inkább valószínűnek, hogy elkapja a koronavírust, a többség ennél kisebb esélyt lát erre.

A megfertőződésüket a legmagasabb kockázati csoportba tartozók tartják a leginkább valószínűnek, tehát a nagyon súlyos krónikus betegek, illetve a közepesen súlyos betegséggel rendelkező 60 év felettiek. Valamivel átlag feletti a közép-erdélyi, városi, fiatalabb, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében is a megbetegedést valószínűnek tartók aránya. Gazdasági ágazatok szerint a megfertőződés kockázatát a közigazgatásban, az egészségügyben és a szolgáltatási alapágazatokban — energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék — dolgozók becsülik jelentősnek.

Egy esetleges megbetegedés esetében nagymértékben megoszlanak a vélemények arról, hogy ennek lefolyása mennyire lenne súlyos: a válaszadók 51%-a enyhe vagy közepes szintű tünetekre számít, amivel nem kerülne kórházba, 23%-uk gondolja, hogy kórházi kezelésre szorulna, illetve 5% azoknak az aránya, akik nagyon súlyos, akár végzetes kimenetelű megbetegedéstől tartanak. A betegségük súlyos lefolyását inkább nők, idősek, alacsonyan iskolázottak, illetve a magas kockázati csoportba tartozók tartják valószínűbbnek.

A védekezést mindenki fontosnak tartja, a válaszadók 99%-a szerint fontos a rendkívüli védekezés a járvány idején. A legelterjedtebb védekezési formák a kérdőívben felkínáltak közül a gyakoribb, alaposabb kézmosás, az otthon tartózkodás, a személyes kapcsolatok csökkentése. Ugyanakkor a válaszadók mintegy fele gyakrabban takarít, fertőtlenít, és mintegy egyharmaduk védőfelszerelést használ, ha kimegy a házból. Hasonló az aránya azoknak, akik ebben a periódusban több vitamint szednek, mint a megszokott körülmények között.

Kijárási tilalom, közösségi távolságtartás

A válaszadók kétharmada szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását: a felmérésben résztvevők abszolút többsége (53%-a) csak a legszükségesebb dolgok miatt hagyja el otthonát, további 13%-uk egyáltalán nem jár ki a házból (többségében saját elhatározásból, de vannak, akik karantén miatt). Csupán 8% azok aránya, akik nagyjából ugyanannyit járnak ki a házból, mint a szigorítások előtt.

A kijárási szigorításokat leginkább betartók egyrészt idősek, nyugdíjasok, magas kockázati csoportba tartozók, másrészt ide tartoznak az egyetemisták és a tanulók, harmadrészt pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkező, szellemi munkát végző aktív lakosság tagjai. Azon rétegek is jól körülhatárolhatók, amelyek tagjai a megszokott módon végzik tevékenységüket: a szolgáltatási alapágazatokban, a mezőgazdaságban és a közigazgatásban dolgozók, a vállalkozók, önfoglalkoztatók számottevő része.

A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek. A jelenlegi helyzet két fő problémája (27–28%-os említési aránnyal) a háztartások bevételeinek csökkenése, illetve a bezártság érzése, az ebből adódó szorongás, aggodalom. Jelentős (20% körüli) azok aránya is, akiknek a megszokott intéznivalók, illetve a bevásárlás nehezebbé válása, avagy a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás jelent problémát. Az egyedüllétet, a társas kapcsolatok hiányát a válaszadók 18, a hasznos időtöltés hiányát 16%-a említette. A lélektani jellegű problémák (bezártság érzése, egyedüllét, hasznos időtöltés hiánya, családon belüli feszültségek) legalább egyikét a válaszadók mintegy fele, 49,8%-a említette.

A kormány intézkedéseivel a többség egyetért, sokan további szigorításokat is jónak látnának: a kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit a válaszadók 68%-a helyesli. Az egyetértők felülreprezentáltak a szórványmegyékben, az idősebbek és a magasan kvalifikáltak körében. A bírálók inkább székelyföldiek, inkább férfiak és inkább fiatalok. Az intézkedésekkel legkevésbé az önfoglalkoztatók és a vállalkozók értenek egyet, viszont körükben is azok vannak többségben, akik helyeslik a döntéseket.

A megkérdezettek abszolút többsége (53%-a) megfelelőnek tarja a kijárást korlátozó intézkedések szintjét, 27%-uk további szigorításokat, 16%-uk pedig a megkötések enyhítését látná jónak. A jelenlegi intézkedések szigorítását a Partiumban élők, a magasan iskolázottak, illetve a bérből élők látnák nagyobb arányban indokoltnak. Az enyhítés mellett a székelyföldiek, az alacsonyabban iskolázottak, a vállalkozók és az önfoglalkoztatók voksolnak átlagon felüli arányban.

A felmérés április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező, 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők. A gazdasági és szociális hatásokat, illetve az oktatási kérdéseket bemutató második elemzés várhatóan jövő héten jelenik meg.

 

 

 

Kevesebb mint 90 a kórházban kezelt fertőzöttek száma
A járványgörbe laposodását nemcsak az jelzi, hogy napról napra kevesebb az új esetek száma, hanem az is, hogy konstans módon csökken az intézményes egészségügyi ellátásra szoruló koronavírus-fertőzöttek száma is, ami Szatmárban már 90 alá csökkent — a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórházban 30, a szatmárnémeti tüdőkórházban 1, az Avasfelsőfalui Városi Kórházban 13, míg a Nagykárolyi Városi Kórházban 25 koronavírusos pácienst kezelnek, intenzív terápiás ellátásra pedig 20 beteg szorul.
Rafila: fel sem merül, hogy kötelező legyen a templomokban a Covid-igazolvány
Nem lesz kötelező a Covid-igazolvány a templomokban és egyházi szertartásokon - erősítette meg vasárnap az egészségügyi miniszter.
Mobil oltópontokat juttat el a kormány a vidéki településekre
Mobil oltópontokat juttat el a kormány azokra a vidéki településekre, ahol igény mutatkozik az oltás iránt - közölte vasárnapi sajtótájékoztatóján Raed Arafat.
Cookie