Kísérleti oktatási program indulhat
A 2020/2021-es tanévtől az egyetem előtti oktatási rendszerben kísérleti iskolák, osztályok is működhetnek — a kormány július 16-i, csütörtöki ülésén fogadta el az erről szóló határozatot. Ez azt jelenti, hogy a programba jelentkezett oktatási intézményekben kísérleti jelleggel új oktatási módszerek mentén tanulnak majd a diákok. Román és magyar tannyelvű iskolák, illetve akár egy-egy osztály is jelentkezhet a programba. A kísérleti programban való részvétel nem kötelező, egy-egy osztály pedig csak azt követően jelentkezhet, ha a pedagógusok, szülők és a diákok beleegyezésüket adják. Az alkalmazási módszertant augusztus elsejéig ígérik, jelentkezni pedig a tervek szerint az ezt követő két héten lehet majd, augusztus 15-ig.
A kísérleti program sokkal inkább megfelel a mai követelményeknek, egyúttal a diákok kezébe is választási lehetőséget ad — írják a határozat indoklásában. Az Országos Diáktanács által a 2018/2019-es tanévben készített felmérés szerint a hazai tanulók 42,1 százalékát nem kérdezték meg arról, hogy milyen opcionális tantárgyakat választana a következő tanévben, tehát nem sok beleszólásuk volt az oktatásba, melynek éppen ők a haszonélvezői, a jelenlegi oktatási struktúra tehát nem idomul a diákok elvárásaihoz.
Egy másik oka a kísérleti program bevezetésének nem más, mint a funkcionális analfabetizmus. A tavalyi év végén közzétett eredmények alapján a nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2018-as felmérése során az elmúlt 9 év legrosszabb teljesítményét érték el a romániai diákok. Mindhárom vizsgált területen — szövegértés, természettudományok, matematika — az átlag alatt teljesítettek a hazai diákok, és nőtt a funkcionális analfabéták aránya is.
A PISA-felmérés a mindennapi életben hasznosítható tudást vizsgálja a szövegértés, természettudományok és matematika terén. A diákok teljesítményét 1-től (leggyengébb szint) 6-ig (legmagasabb szint) terjedő skálán értékelték. Legalább 2-es szintet ért el szövegértésben a romániai diákok 59 százaléka (az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országainak átlaga 77 százalék). Ez azt jelenti, hogy a hazai diákok kicsit több mint fele képes kiszűrni a lényeget egy közepes terjedelmű szöveg elolvasása után, és konkrét kritériumok alapján használni, értelmezni azt. A 2-es szintnél gyengébben teljesítő diákokat, tehát a maradék 41 százalékot funkcionális analfabetizmus jellemzi: nem érti, hogy a szöveg, amit elolvasott, miről szól. A matematika terén a romániai diákok közel felének, 47 százaléknak kihívást okoznak az alapműveletek, ők a felmérésen 2-es szint alatti eredményt értek el. 5-ös vagy 6-os szintet ért el 3 százalék, az átlag 11 százalék. A természettudományokkal legalább 2-es nehézségi szinten a hazai diákok 56 százaléka boldogult, a vizsgált országok átlaga 78 százalék.
Mindent összevetve a romániai diákok körében a 2015-ben mért 39 százalékhoz képest 2018-ban 44 százalékra nőtt a funkcionális analfabetizmus aránya, mutatott rá a felmérés.
Az új oktatási modell több részből állna, a kísérletben részt vevő iskolák tantervi kínálatára összpontosítva: részben a közös törzsre alapozna, részben pedig az iskola kínálatából a diákok által kiválasztott lehetőségekre. Folyamatosan, az évfolyamok előrehaladtával növekedne a diákok által választható modulok száma, ugyanakkor a tantárgyak és tananyagok szintjén is autonómiát kapnának az iskolák annak érdekében, hogy minél inkább a kompetenciaalapú oktatás valósulhasson meg. A diákok román nyelvet és irodalmat, valamint kultúrát tanulnának, történelmet és földrajzot, matematikát, statisztikát és alkalmazott informatikát, művészeteket és esztétikai nevelést kapnának, ugyanakkor a természettudományok, a testnevelés és egészség, valamint az idegen nyelvek sem maradnának ki. A cél az, hogy tisztelettudó, őszinte, bátor és magabiztos fiatalokat neveljenek, akik képesek az életen át tartó tanulásra, erősítenék a személyes, kognitív és szociális kulcskompetenciáikat. Azt szeretnék, hogy a fiatalok megtanuljanak tanulni, önálló munkavégzésre legyenek képesek, elméletben és gyakorlatban, a valós életben is hasznosítható tudást szerezzenek.
Bumbuluţ Krisztina
