Kiöregednek a háziorvosok, és nincs utánpótlás

Az ápolónő fizetése után megmaradt alacsony fizetések, az irodai rezsi és az állami illetékek csak néhány ok, amik miatt a leendő orvosok távol maradnak ettől az egykor az ország egyik legerősebb orvostudományi ágától. 
A hatósági támogatás hiánya és az a tény, hogy nem biztosítják számukra az optimális feltételeket szakmájuk gyakorlásához, arra készteti azokat a keveseket, akik még mindig a családorvosi szakot választják, hogy számításba se vegyék a vidéki gyakorlatok lehetőségét, ahol a helyzet még ettől is drámaibb egészségügyi szempontból. Hogy megértsük, mi történt a családorvosi hálózattal, mi a háziorvos státusza a rendszerben, de azt is, hogy merre tartunk a következő években a román állam konkrét és koherens intézkedéseinek hiányában, a panorama.ro szaklap szakértőket kérdezett és különböző tanulmányokat nézett át.

„A 2000-es évhez viszonyítva hátat fordítottunk a betegeknek. Ha kezdetben az idő nagy részét négyszemközt töltöttük a beteggel, tanácskoztunk vele, beszélgettünk vele, akkor most a számítógéphez ülünk, telefonálunk, és beosztjuk a betegeket. Ez az adminisztratív rész több időt vesz el, mint amennyinek valójában a konzultációnak kellene lennie. Bár háziorvosok vagyunk, a pénzügyi-számviteli résszel kapcsolatos tevékenységekkel is megbíztak bennünket, és ez az orvosi cselekményt parazitálja” — magyarázza a Panorámának Gindrovel Dumitra háziorvos, az Országos Családorvosi Társaság (SNMF) alelnöke. 

Több menedzsment, kevesebb egészségügyi ellátás

Alapvetően az elmúlt 15 évben a háziorvosi státusz abszurd területre vándorolt. Minden a 2006 óta végrehajtott reformokkal kezdődött, aztán a háziorvosok — akiket az első láncszemnek tartottak, amelyhez a betegnek el kell jutnia, mielőtt szakorvoshoz vagy kórházba menne — irodavezetőkké alakultak. És kénytelenek voltak követni a könyvelés és a megtakarítás elvét. Az évek során a háziorvos csökkentette a beteg konzultációjára fordított időt. Bár elméletileg 15 perce van arra, hogy beszéljen az „irodája” küszöbét átlépő biztosítottal, a valóságban az egész megbeszélés legfeljebb ennek az időnek a felére korlátozódik. A konzultáció további része a papírmunka kitöltésével telik el — a receptektől a szakorvoshoz történő beutalásig. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számítástechnikai rendszereiben a bejelentések pedig fejfájást okoznak a háziorvosoknak. A nem mindig működő platformok azt az időt is elveszik, amit a háziorvosnak az előtte lévő pácienssel való beszélgetéssel kellene töltenie. Mindezek tükrében pedig egyáltalán nem meglepő, hogy a háziorvosok évről évre úgy érzik: szakszerűtlenné válnak. Kevesebb orvoslást végeznek, mint gondolták volna, amikor ezt a szakosodást választották. 

Az orvos nélküli falvak drámája

A következmények számosak, és minden szinten jelentkeznek: amellett, hogy a fiatalokat nem vonzza a szakma, Románia elérte azt a helyzetet, hogy 328 vidéki településen teljesen hiányoznak a háziorvosok. Konkrétan egész megyék „özvegyültek” meg az alapellátástól, mivel az ott praxisukat töltő háziorvosok vagy kiöregedtek, vagy egyszerűen nincs annyi szakember, hogy oda is jusson. Az Országos Statisztikai Intézet adatai azt mutatják, hogy Giurgiu, Tulcea és Kovászna megyében egyenként 100-nál kevesebb háziorvosi rendelő működik, például 2020-ban Giurgiu megyében 88 ilyen rendelő volt, Tulceában 92, Kovásznában pedig 95. Ugyanakkor Ialomiţa megyében is kevés háziorvosi rendelő van, mindössze 106, míg Szilágyban 107 háziorvosi rendelő áll a lakosok rendelkezésére. 

A legfrissebb adatok szerint Szatmár megyében tavaly összesen 171 családorvost kereshettek fel a szatmáriak, ezek közül 95 városon, 76 pedig vidéken működött. Az ellentétes oldalon az egyetemi központok állnak, amelyekben a legtöbb háziorvosi rendelő található. A listát a főváros vezeti 1385 háziorvosi rendelővel. Temes megyében 472, Dolj megyében 469, Iaşi-ban pedig 445 háziorvosi rendelő működik — mutat rá az INS. 

A legjobban a kórházi orvosok látják, hogy hova vezet a háziorvosok hiánya egy megyében: előrehaladott rákos megbetegedések, amelyekkel nincs már mihez kezdeni, alkoholizmusból eredő májzsugor, felderítetlen hepatitisz és hasonló esetekkel találkoznak olyan embereknél, akik azokból a falvakból származnak, ahol nincs háziorvos — mutat rá dr. Raluca Zoiţanu, a Családorvosi Egyesületek Országos Szövetségének (FNPMF) elnöke. „A háziorvoshiánynak súlyos következményei lesznek. A betegségek súlyosbodni fognak. A betegek akkor fordulnak orvoshoz, ha súlyos tünetek jelentkeznek. A férfi ellenáll a fájdalomnak — tartja a hiedelem, és semmiért nem hív mentőt. Felhívja, amikor már túl késő, és a kórházban már csak a vizsgálatokat tudják elvégezni, gyógyítani, életet menteni már nem lehet, már nincs rá mód. Külföldön ez nem így van. Nincs mód arra, hogy kórházba menjen a vizsgálatokra. Ott a kórházak súlyos betegeket kezelnek. A probléma az, hogy sokan a háziorvost akadálynak tekintik Romániában” — magyarázza Raluca Zoiţanu háziorvos.

A pandémia is visszavetette a háziorvosok számát

A Romániai Orvostudományi Kollégium becslései szerint a romániai háziorvosi hálózat megfelelő működéséhez a dolgozókon kívül további 2000 háziorvosra van szükség. A járvány pedig negatívan érintette a hálózat egészét, közvetlen következményekkel a lakosság egészségére nézve — derül ki a nép ügyvédje által 2021-ben készített jelentésből. A dokumentum szerint a nyugdíjazás küszöbén álló háziorvosok úgy döntöttek, hogy nem hosszabbítják meg szerződésüket az Egészségbiztosító Pénztárakkal, vagyis szögre akasztják a fehér köpenyt. Ilyen helyzetekről számoltak be a Hargita megyei önkormányzatok, ahol 165 háziorvosi rendelő működik, illetve Dâmboviţa megyében, ahol az INS adatai szerint 253 rendelő működik. Fontos azt is kiemelni, hogy az elmúlt két évben a rendszerből való kilépések nemcsak a nyugdíjba vonulást, hanem a családorvosok körében történt elhalálozásokat is jelentették, ami a szakág elöregedésének jelenségét mutatja. A világjárvány rávilágított arra is, hogy vidéken és a hátrányos helyzetű vagy nehezen megközelíthető területeken hiányoznak a családorvosok. „Az egészségügyi alapellátás az orvosok háziorvossá alakításával nem érte el célját az egészségügyi alapszolgáltatások lefedettségében, különösen vidéken” — zárul a nép ügyvédje által készített jelentés. 

Mennyit keres egy háziorvos Romániában?

Hogy sikerült Romániának elveszítenie a partnerséget a háziorvosokkal? Még ha évente akár 300–400 állást is hirdetnek meg a családorvoslásban, a hatóságok nem tudják vonzóvá tenni őket az orvosi végzettségűek számára. Az, hogy a fiatalok nem akarják ezt a szakot választani, azt mutatja, hogy Romániában nem könnyű háziorvosnak lenni. Az elutasítás okai anyagiak, szakmaiak, de szervezeti jellegűek is. 

A jogszabályok szintén nem támogatják a családorvoslást. Bár néhány diplomás orvos a családorvosi rezidensképzés mellett dönt, a törvény lehetővé teszi számukra, hogy két-három év képzés után új rezidensvizsgát tegyenek, és másik szakot válasszanak. Általában azok, akik ezt csinálják, olyan kórházi szakot választanak, amely jobban fizet, mint a családi orvoslás — ugyanis a fizetés az egyik oka annak, hogy a fiatalok nem akarnak háziorvosi tevékenységet folytatni. Az egészségügyi szolgáltatói státuszú háziorvosok fizetése a listán szereplő betegek száma és az általuk nyújtott egészségügyi szolgáltatások szerint jár. Fizetésükre fejenkénti és szolgáltatási díjak vannak meghatározva. Az egy főre jutó pont és a szolgáltatásonkénti minimális garantált érték 2014 óta folyamatosan emelkedik, 2022-ben elérte a 10, illetve a 4 lejt. Nehéz megbecsülni egy romániai háziorvos jövedelmét. Ellentétben a kórházi orvos keresetével, ahol az orvos képzettségétől és a kórház méretétől függően fizetési táblázatok vannak, a háziorvosok, akik magánpraxissal rendelkeznek, saját rendelőik adminisztrátorai. 

Dr. Călin Bumbuluţ orvos, a Romániai Orvostudományi Kollégium alelnöke ugyanakkor rámutatott, hogy egy háziorvos bruttó jövedelme elérheti a havi 14 500 lejt, míg a fővárosban meghaladhatja a havi 15 000 lejt — ebbe a bruttó bevételbe azonban a háziorvosi béren kívül a védőnői bér, az államnak juttatott adók és a hivatali működési költségek, az irodai szoftverek karbantartási szolgáltatásai, a takarítási szolgáltatások és az irodai könyvelés is beletartoznak. Amikor meghúzzák a vonalat, a háziorvosok azt mondják, kevés pénz maradt a kezükben. Két-háromszor kevesebb, mint külföldi kollégáik esetében. „Sokszor megesett, hogy külföldi kollégáimmal beszélgetve megkérdezték: Istenem, de hogyan élsz? Lehet, hogy Románia olcsóbb, de nem olyan olcsó, hogy ilyen alacsony jövedelemből meg lehessen élni” — mondja Raluca Zoiţanu háziorvos, hozzátéve, hogy külföldön egy fiatal orvos 1500–3000 eurót keres. „Két-háromszor több, mint amennyit itt keresünk” — mondta a FNPMF elnöke. 

Munkanélküliek, még mielőtt elindulna a karrierjük

Még akkor is, ha sikeresen leteszi a háziorvosi szakvizsgát, az orvos néhány hónapig munkanélküli marad, amíg nincs pénze nulláról rendelőt nyitni, vagy amíg nincs jelentős összege, amellyel praxist vásárolhat. „Kevesen vannak, akik ezt bevállalják” — magyarázza Raluca Zoiţanu, rámutatva arra, hogy ez hogyan működik más országokban. Külföldön a frissen végzett háziorvosok anyagi támogatást kapnak a hatóságoktól ahhoz, hogy azonnal bekerülhessenek a munkaerőpiacra. 10 000 eurótól kezdődően vissza nem térítendő támogatást kapnak, amely elérheti a 30 000 eurót is attól függően, hogy mekkora az önkormányzat anyagi lehetősége, és mekkora az igény, hogy orvost hozzanak a közösségükbe. Ha Romániában a háziorvos státusza már nem ugyanaz, mint korábban, külföldön ez az orvosi cselekmény első pillére, és semmilyen formában nem lehet átugrani. „A háziorvos státusza országonként eltérő, de összességében sokkal jobb, mint nálunk, részben azért, mert a rendszer a szabályokat követi. Mindenféle lehetőségünk van, amellyel elkerülhetjük a háziorvost, amelyet a jogalkotó is hozott létre az általa alkotott jogszabályba foglalt különféle kivételekkel” — vallja Raluca Zoiţanu. Hozzáteszi, hogy az európai országokban az orvosi egyetemet végzettek nem menekülnek a családorvoslás elől, hanem éppen ellenkezőleg, a főiskoláról arra kérik őket, hogy vegyék figyelembe ezt a szakmát. Sőt, az út elején, a képzési időszakban az orvosok folyamatosan részt vesznek orvosi konferenciákon, kongresszusokon, hogy értesüljenek a legfrissebb hírekről. És nem a saját pénzükön, hanem a hozzájuk tartozó egyetemi központ pénzén.

Szilágyi Kinga