Kiállítás Harag György emlékére

Harag György (1925–1985), a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori főrendezője, az erdélyi, a magyarországi és a román színházművészet és színháztörténet korszakos művésze tiszteletére szervezett emlékévet a Magyar Művészeti Akadémia. 2020-ra volt tervezve, de a világjárvány miatt csak pénteken nyílt meg a Harag György Emlékév alkalmából készült kiállítás a szatmárnémeti Északi Színház előcsarnokában. Az eseményen jelen volt Harag Ilona, Harag György özvegye is. A kiállításmegnyitót Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója moderálta, Kovács András Ferenc Harag Györgyről írt versét Rappert Gábor színművész adta elő, az emlékévről a képeskönyv és a szöveggyűjtemény anyagának válogatója, szerkesztője, Kovács Örs Levente, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének munkatársa beszélt.

Nagybánya, majd Szatmárnémeti Harag György rendezői munkásságának első jelentős állomásai. A kolozsvári színművészeti intézet végzős évfolyama 1953-ban hívja Nagybányára a fiatal rendezőt azzal a céllal, hogy egy új magyar társulatot hozzanak létre. A Harag által hirdetett alapelv szerint a színháznak minden körülmények között dolgoznia kell, lehetőleg jól, s nem lehet olyan egyéni probléma, amely a napi munkát akadályozhatná. Folyamatos minőségi javulás és több kiváló előadás mellett rövid időn belül megmutatkozik a nagybányai-szatmári együttes egyik legfontosabb célkitűzése: élő műhelyévé válni a magyar drámaírásnak. Az az együttes, amely 1957 őszén beköltözik a felújított szatmári színház épületébe, már egy egységes művészi nyelvet beszélő társulat. A marosvásárhelyi „nagyrealista” iskola szelleme egészül ki itt a fiatal művészek forradalmi lendületével, s ez a tendencia jellemzi leginkább a szatmári évek legtöbb rendezését, bemutatóját. Az 1959/1960-as évad után, egy nyolcéves intézményalapítási és működtetési időszakot követően Harag György engedett az örök megújulás kényszerének, s így a biztos színházigazgatói szék és létbiztonság helyett a művészi útkeresés rögös útjára tért. A szatmári színház épületében működő sikeres magyar színházi társulat 1993 óta Harag György nevét viseli.

Az MMA In memoriam… portréfilmsorozatának keretében dokumentumfilm készül Harag György életéről, munkásságáról. A filmben a korabeli előadás-felvételek, archív anyagok mellett pályatársak visszaemlékezéséből képet kaphatunk a rendező munkamódszeréről, színházi mindennapjairól, emberségéről és arról a feltétel nélküli baráti szeretetről, amely mindig kiegészítette színházi tevékenységét. A film készítői, Dala István és Hollós László felkeresik azokat a határon túli helyszíneket, színházakat, amelyek kiemelten jelentősek voltak munkája vagy magánélete során. A riportokban felesége, Harag Ilona, színészek, barátok, kollégák idézik meg ez együtt töltött idők hangulatát.

Az MMA Kiadó gondozásában, 2020 tavaszán megjelent kétkötetes könyv elsődleges célja a Harag-életműnek és kapcsolódó kritikának a korábban megjelent műveknél teljesebb, részletesebb bemutatása, ismertetése. Az első kötetben az életmű-kiállítás szöveg- és képanyaga, a második kötetben pedig az életműhöz kapcsolódó Harag György-írások, interjúk, kritikák és publikációk kerülnek kiadásra. E. Gy.