Két alelnöke is van a megyei tanácsnak

Rendkívüli tanácsülés keretében választották meg tegnap kora délután a grémium tagjai a Szatmár Megyei Tanács két alelnökét — a 24 igen és 7 nem szavazatot kapott Ioan Rus folytatja az előző mandátumban elkezdett munkát, fiatal társa, a 22 igen és 8 nem szavazatot kapott Cristian Valer Beşeni pedig — saját megfogalmazásában — legjobb tudása szerint fog dolgozni, korrektül együttműködve a megyei tanács fennhatósága alá tartozó valamennyi intézménnyel. Mint a választási procedúrát követően Pataki Csaba tanácselnök fogalmazott: elvárásai az alelnökökkel szemben  senki számára nem okoznak majd meglepetést, ugyanis változatlanok: a problémák minél hatékonyabb megoldása és direkt, szoros kapcsolat minden vidéki önkormányzattal. „Én csapatjátékos vagyok, Ioan Russzal eddig is jól dolgoztunk együtt s meggyőződésem, hogy Cristian Beşeni is csapatjátékos lesz. Négy éven keresztül már bebizonyítottam, hogy nemzetiségtől, vallástól, politikai színezettől függetlenül  minden szatmári tanácselnöke voltam és az is maradok. Csapatmunkánkra pedig annál is inkább szükség lesz, mert rendkívül  nehezebb év vár reánk és kiemelt figyelemmel kell elosztanunk minden banit.” – mondta.
Hogy az RMDSZ-frakció miért nem tett javaslatot az alelnöki tisztségre, hogy miért a nemzeti liberálisok közül lett mindkét alelnök, illetve miért csak most kerítettek sort a választásra, azt lapunk megkeresésére Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke fejtette ki: „A tanácsosok nagy többségével az elmúlt mandátumban sem volt — mondjam úgy — gond, s bár való igaz, hogy volt egy-két 'hangadó', akik még a kákán is göböt kerestek, de ők most már nem tagjai a grémiumnak. A megyei tanácsban nincs kimondottan éles ellenzékben senki — igaz, az ellenzék itt nem is azt jelenti, mint például a parlamentben. Az RMDSZ-frakción belül felmerült, hogy mi is nevesítsünk egy alelnökjelöltet, és ennek lett is volna etikai alapja, figyelembe véve a helyhatósági választásokon elért eredményeket s a frakció létszámát — viszont megyei szinten több olyan önkormányzatnál is alpolgármesteri tisztséget kapott a szövetség, ahol nemzeti liberális a polgármester, ezért is volt logikus, hogy a liberálisokkal folytatjuk az egyébként négy évvel ezelőtt szintén velük elkezdett munkát. Negatív példaként viszont meg kell említenem Szatmárudvarit és Szatmárpálfalvát, ahol a jelentős számú magyar ajkú közösség megléte ellenére ez nem volt betartva, és meg kell említenem Tasnádot is, hiszen sajnos ott sem tisztelték meg a szintén nem kis létszámú magyar közösséget, és nem RMDSZ-es lett az alpolgármester.
Ráadásul és nagyon nem mellékesen ezzel a lépésünkkel a szórványban élő magyarságon is tudunk segíteni, ugyanis az, hogy Arad alpolgármesteri tisztségét RMDSZ-es politikus tölthesse be, a mai döntésünktől függött” — magyarázta. Hozzátette azt is: az alelnökválasztás azért is húzódott el így, év végére, mert egyrészt a nemzeti liberálisoknál házon belül sem volt egyszerű a helyzet, és nem volt teljes konszenzus, hogy kik is legyenek a jelöltek; másrészt a vidéki önkormányzatok szintjén is be-becsúszott egy-egy homokszem a gépezetbe, harmadrészt pedig „szerettük volna, hogy az országos koalíció tükröződjön a megyei tanácsban is, hiszen így nagyobb az esély arra, hogy beruházásaink, projektjeink még inkább támogatottak legyenek. Persze ez nem jelenti azt, hogy a többi politikai párt képviselői mellőzve lennének — igaz, a szociáldemokrata frakcióban öten vannak, és négyfelé húznak, a népi mozgalmisták mindössze ketten vannak, így ők a törvény értelmében nem is minősülnek például frakciónak, de ugyanúgy viszonyulok hozzájuk, mint a többiekhez; ha építő jellegű javaslataik vannak, azokat ugyanúgy meghallgatom. Kiegyensúlyozott, nem vitától hangos négy év vár ránk — mint ahogy az elmúlt négy év sem erről szólt, hanem sokkal inkább a megye fejlesztéséről.”

Szabó Kinga Mária