Kaplonyi séta a Károlyiak nyomdokaiban

Kaplony község a Posta patak partjain fekszik, ott, ahol emez a hajdani Ecsedi-lápba folyt. Kalauzunk, a falu alpolgármestere, Csizmár Tamás lelkesen meséli, hogy gyerekkorában milyen, a láphoz kötődő kalandjaik voltak, milyen titkos utakat ismertek az akkor már lecsapolt ecsedi lápon. Természetesen sok hagyományos mesterség, megélhetési forrás, néphagyomány kötődik a láphoz. A falu fennmaradását is annak köszönheti, hogy a középkorban a tatárok, majd később a törökök nehezen közelítették meg a mocsaras vidéket, ahol a helyiek búvóhelyet és élelmet találtak, ez védte meg őket. Később, a kuruckorban a falu elnéptelenedett a pestisjárvány és a harcok miatt, de a falu és a környék birtokainak tulajdonosa, gróf Károlyi Sándor az 1711-es szatmári békekötés után 26 más településsel együtt ide is svábokat telepített, akik aztán elmagyarosodtak.
A gazdag múltú község Nagykárolytól 5 km-re, Szatmárnémetitől 40 km-re található. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a településen 3135 fő élt, amelynek 90%-a magyar, 3,18%-a roma, 3,15%-a német, valamint 2,9%-a román nemzetiségű.
A Károlyi Sándor által kezdeményezett, 1711–1737 közötti sváb betelepítés meghatározza a falu arculatát és felekezeti hovatartozását, amit az 1734 és 1774 között zajlott második telepítési hullám követett.

A falu kiemelkedő látványossága az 1080-ban Szent Márton tiszteletére alapított monostor mostanra már átépített temploma és a hozzá tartozó ferences kolostor.
A kaplonyi műemlékegyüttes a község központjában található. Tulajdonképpen három épület tartozik hozzá: a ferences templom és rendház, valamint a templom szentélyéhez csatlakozó, a Károlyi család temetkezési helyeként szolgáló kripta.
A templomi látogatásunkon Timár Sándor Asztrik atya kalauzol, a templomi ereklyék és gazdag történelmi múltat dokumentáló emlékek kincsesháza ez a szenthely. Címerek, ereklyék, könyvek, szarkofágok, oltárok hirdetik fennen gazdag múltunkat, a türelmes vezető szívesen meséli e falak történetét: a sváb családok betelepítésével együtt kezdik el az épületegyüttes újjáépítését, de ezeket az épületeket 1834 októberében az úgynevezett „érmelléki földrengés” súlyosan megrongálta. Az újjáépítési munkálatok Ybl Miklós tervei alapján, Károlyi György anyagi támogatásával zajlottak 1844–1847 között, ekkor került kialakításra a szentély keleti falának meghosszabbításában a Károlyi család elhunyt tagjainak koporsóit őrző kripta.

A kripta szentélyében egy kis méretű márványoltár, mögötte pedig az egy tömbből faragott carrarai márvány korpusz található.
A templom főoltárának képe Páduai Szent Antalt ábrázolja, Tóth Béla szatmári festő alkotása 1892-ből. A templom több jelentős művészi értékkel bíró tárgyat őriz, ide tartozik a 18. század első felére datálható 14 stációkép és a Jézus születését ábrázoló oltárkép, egy Szilassy János által 1757-ben készített aranyozott, rézből készült, zománcképekkel díszített monstrancia, valamint egy Mária-kegykép. Megmaradt a kolostor könyvtára is, gyűjteményében számos régi, ritka nyomtatványt őriznek. Hosszú évtizedek után, miközben a templom plébániaként működött, 2008-ban a ferences szerzetesek visszatértek Kaplonyba.

A görögkatolikus felekezet szintén képviseltette magát a településen, a 18. századból maradtak fenn a kaplonyi közösségre vonatkozó első írásos források. A jelenlegi görögkatolikus templom építése 1887-re fejeződött be. Tornya a kis méretű hajó része, és mindössze egy szinttel magasodik az épület tömbje fölé. A torony fedelére írták rá az építés évét. A templombelső a falfestményeivel, illetve az ikonosztázával az 1974–1982 között végzett restaurálási munkálatok eredménye. A templomban két nagy méretű szobor található, az egyik Szűz Máriát, a másik Szent Antalt ábrázolja, a templom falain kálváriastációk láthatók.
Kaplonyban született 1954. december 3-án Tempfli Imre római katolikus egyházi író, akit idén nyáron avattak Kaplony díszpolgárává.

Kaplonyi kuriózumok:

— Az ecsedi láp olyan hagyományos mesterségek kialakulásának kedvezett, mint pl. a halászat, pákászat, gyékényfonás.
— A láp lecsapolásának negatív hatásaként 1903-ban nagy tűzvész pusztította el Kaplony egész határát. Az elszáradt növényzet gyulladt be ekkor.
— A Károlyi kripta néhány befalazott sírkamrájára nem vésték fel az oda temetettek nevét, azokét, akik szégyent hoztak a családra, vagy rangon alul házasodtak.
— A szarkofágokon, amelyeket rézből készítettek, sok helyen lövések nyomait fedezhetjük fel. Az orosz katonák hagyták ott lövedékeik nyomait, amikor az elbújt lakosokat keresték.
— Kaplony fedeztetési állomása volt néhány híres magyar és erdélyi lófajtának.
A kaplonyi templom idegenvezetéséhez a 0361.805.476-os telefonszámon lehet időpontot igényelni.

Fetykó Amália Erika
Márk-Nagy Ágota
Szatmár Megyei Kulturális Turisztikai Iroda