Jubileumi néptáncseregszemle Bogdándon

Amikor harminc éve Sipos László elkezdte szervezni a Bogdándi Nemzetiségi Folklórfesztivált, az akkori idős emberek között voltak, akik egymás közt csak mosolyogtak az ötleten, hiszen Bogdándon mindig fesztiválhangulat volt, a családi és közösségi rendezvényekről sohasem hiányzott az ének és a tánc, de ott volt a hétköznapi életben is, hiszen munka közben is énekeltek. Valami még megfoghatatlan, átgondolatlan, kifejezhetetlen jövőt látva Sipos László meg volt győződve arról, hogy a népdal, a néptánc és minden népművészeti alkotás csak azokban a közösségekben marad meg, ahol létrejött. A bogdándi néptáncfesztiválon lehetőség adódik megismerni a kisebbségek folklórjának a szépségét és sokszínűségét.

A rendezvény az elmúlt évekhez hasonlóan vasárnap is a Sipos László Emlékmúzeum előtt vette kezdetét, ahol megkoszorúzták a névadó tiszteletére elhelyezett emléktáblát. A meghívott néptánccsoportok, a vendégek, valamint a bogdándiak és a más településről érkezettek az Ördöngős zenekarral az élen az emlékháztól vonultak fel a szabadtéri színpadig, ahol köszöntők hangzottak el.

Aurel Bojan, Bogdánd község polgármestere örömét fejezte ki, hogy ezt a rendezvényt százszázalékosan a Szatmár Megyei Tanács támogatja, és annak, hogy Bogdánd házigazdája lehet a rangos seregszemlének. A megye nemcsak a folklórfesztivált támogatja, hanem két nagyon fontos projektet is: az egyik a vízhálózat kiépítése, a másik a megyei út itt elhaladó szakaszának a felújítása, emlékeztetett köszöntőjében Pataki Csaba. A Szatmár Megyei Tanács elnöke kifejtette, hogy az, amit Sipos László harminc éve megálmodott, a megye egyik legnagyobb fesztiváljává nőtte ki magát. A bogdándi nemzetiségi néptánctalálkozó az elsők között van Szatmár megye értéktárának listáján. Sipos László személyében egy olyan ember hozta létre, aki egész életét a Tövishát magyar népi kultúrája megélésének és megtartásának szentelte. Az évtizedeken, mondhatnánk, hogy évszázadokon át felhalmozódott kulturális kincs a bogdándiak életének a része volt, nem is tehettek volna másként, beleszülettek abba, amit a szüleik és nagyszüleik létrehoztak, majd ebbe az életformába, életstílusba nevelték az utódaikat is. A bogdándi néptánctalálkozó összefogta a hasonló helyzetben lévő települések hagyományőrzőit, nyitott az egymástól távolabbra lévő tájegységek néptáncainak a megismerésére, és arra figyelmezteti a fiatalokat, hogy a változó világban is őrizzék kulturális értékeiket. A fesztivál sikere ma is elgondolkoztatja a hagyományőrzőket: felmerül a kérdés, hogy mi az, ami miatt ez a rendezvény ennyi éven át megmaradt, és a meghívott néptáncegyüttesek megtiszteltetésnek tekintik, hogy részt vehetnek a fesztiválon.

A Szatmár Megyei Tanács a bogdándiakkal együtt a sajátjának tekinti a Bogdándi Nemzetiségi Néptáncfesztivált, és hisz abban, hogy a jövőben is rendszeresen megszervezésre kerül, éltetve azzal a helyi értékeket, és lehetőséget adva a másoktól való tanulásra — összegzett a megyei tanácselnök.
Cristian Valer Beseni, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke értékelte azt, hogy Sipos László kezdeményezésére Bogdánd immár harminc éve minden szeptember elején népviseletbe öltözik. A szervezők felismerték — és harminc év után is tudatában vannak annak —, hogy mennyire fontos a helyi népi kultúra megismerése és megismertetése. Az ilyen tevékenységeket támogatja a megyei tanács, és támogatni fogja ezentúl is, hangsúlyozta.
Radu Bud alprefektus is sikernek tekinti, hogy ennyi éve sikerül megszervezni a fesztivált, és felsorakoztatni rajta a nemzetiségi néptáncegyütteseket. Ezt a nagy jelentőségű rendezvénysorozatot mindenképpen folytatni kell, hogy ne vesszenek el a népi szokások, fogalmazott.
Adrian Cozma, a Nemzeti Liberális Párt Szatmár megyei parlamenti képviselője elmondta, hogy örül az együttlétnek egy olyan fesztiválon, mely felsorakoztatja Szatmár megye nemzetiségi néptánccsoportjainak a legjavát. Szatmár megyében vannak szép helyek, ezeknek pedig vannak szép hagyományaik, és ezeket a szokásokat és hagyományokat érdemes népszerűsíteni. A bogdándi néptáncfesztivál egyedi a megyében, mutatott rá.
Nagy Szabolcs RMDSZ-es parlamenti képviselő elsősorban a bogdándiakat köszöntötte. Elmondta, hogy a néphagyományok nem valami különleges dolgok a bogdándiak számára, hanem az életük részei, s abbéli örömének adott hangot, hogy a fesztivál résztvevői együtt tudnak ünnepelni, megmutatják értékeit, de kíváncsiak másokra is, ezáltal is gazdagodnak.
Robert Laszlo, a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont menedzsere elismerte, hogy a népi kultúra és a néphagyományok kedvelőjeként nagy öröm volt számára, amikor első alkalommal vehetett részt a bogdándi néptáncfesztiválon. Még nagyobb megtiszteltetés volt, amikor — a közbeszerzési törvény megváltoztatása után — a Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpontot bízták meg a fesztivál megszervezésével. Meglátása szerint a fesztivál sikerének titka abban rejlik, hogy Bogdánd Község Polgármesteri Hivatala, valamint a község lakosai hajlandók voltak az együttműködésre. A bogdándiak lelkesedése a továbbiakban sem csökkent, megosztották tapasztalataikat, és mindent megtettek azért, hogy a szervezést segítsék. A cél, hogy a továbbiakban se ütközzön akadályba a fesztivál megszervezése, és a színvonalát is növelni lehessen, ugyanis komoly szakmai ismeretekre van szükség ahhoz, hogy egy néptáncfesztivál úgy legyen megszervezve, annak programja úgy legyen összeállítva, hogy elnyerje a közönség figyelmét, felkeltse érdeklődését, mert a következő években csak akkor mennek el az érdeklődők, ha élményekkel gazdagon távoztak az előző eseményről, hangsúlyozta Robert Laszlo, és abbeli reményét is kifejezte, hogy a rangos seregszemle a következő években, évtizedekben is évről évre meg lesz szervezve. Az intézmény menedzsere végezetül a jubileumi évfordulóra kiadott albumot ajánlotta a résztvevők figyelmébe. Kevés olyan fesztivál van, melyre ilyen albumot készítenek. Az ember életében az a legnagyobb öröm, amikor valóra tudja váltani az elképzeléseit. Ennél is nagyobb öröm, ha vannak, akik továbbgondolják, és magasabb szinten valósítják meg az elképzeléseket — fogalmazott Robert Laszlo.

A köszöntők után emléklapokat adtak át azoknak, akik az elmúlt harminc évben részt vettek a fesztivál megszervezésében: közülük negyvenkilenc személy él, tizenhárman már csak post mortem részesültek elismerésben.
A harmincadik bogdándi néptáncfesztivál lehet egy visszatekintés, egy mérlegelés, hogy honnan indult és hova tart ez a fesztivál. A Szatmár Megyei Hagyományőrző Forrásközpont gondozásában megjelent kiadványnak az a célja, hogy bizonyítsa: a nemzetiségi néptáncfesztivál harminc év után is létezik, lehetőséget ad arra, hogy a helyiek mellett más néptánccsoportok is bemutatkozzanak, és bizonyítsák létezésüket.
A fesztiválon a következő együttesek léptek színpadra: a bogdándi Rozsmalint, a szatmárnémeti Röpike, a Szatmár megyei Szamoshát néptáncegyüttes, a zilahi Terbete, a Gemeinsam (sváb táncok), a szilágyszéri Kukurók, a piskolti roma néptánccsoport, az avasújvárosi Aranyos fodorkák, a hadadi Kisakácvirág, a Doruri sătmărene és a hadadnádasdi Dercések. Népdalokat énekelt Egri Szarvas Károly, kalotaszegi népzenét játszott az Ördöngős zenekar.

Elek György