Jódtabletta — felkérés a még intenzívebb öngyógyszerezésre?

Az egészségügyi miniszter, dr. Alexandru Rafila elmondta, hogy a iaşi-i Antibiotice gyógyszergyár múlt héten legyártotta a lakosságnak kiosztandó kálium-jodid tablettákat, amelyeket már el is juttattak a megyei közegészségügyi igazgatóságokhoz. Ezek az intézmények fogják szétosztani az orvosságot az embereknek a tájékoztató kampányt követően. Rafila hangsúlyozta, hogy a jódtablettákat nem szabad indokolatlanul, megelőző jelleggel bevenni, hanem csakis hatósági utasításra, amit abban az esetben adnak ki, ha Románia közelében nukleáris incidens történik, és az országban radioaktív jód kerül a levegőbe — írja az Agerpres. Ebben az esetben újszülötteknek egy hónapos korig negyed tablettát, egy hónapos kortól hároméves korig fél tablettát, 3 és 12 év közötti gyermeknek egy egész tablettát, 12 év fölöttieknek és felnőtteknek 40 éves korig két tablettát kell beadni. Negyvenéves kor fölött a kálium-jodid tabletta nem javallott, kivéve, ha az illető rendkívüli mértékben ki van téve a radioaktív jód belélegzésének, ami csak a nukleáris incidens helyszínén fordulhat elő. „Romániában ez nem tevődik fel” — szögezte le Rafila.

A tablettákat a hatósági felhívást követő legtöbb nyolc órán belül, egy alkalommal kell bevenni. Ha több mint 24 óra telt el a hatóságok felhívása óta, a tabletta bevétele már fölöslegessé válik. A kálium-jodidot eredeti csomagolásában kell megőrizni, szavatossági ideje 3 év. 
Rafila azt is elmondta, hogy jómaga azt tartaná a legjobb megoldásnak, ha a tablettákat a háziorvosok osztanák ki, de erről csütörtökön még tárgyalniuk kell az érintettekkel. 

Öngyógyszerezés, feketepiac

A romániai háziorvosok egyébként kifogásolják és ellenzik, hogy a hatóságok rájuk bíznák a jódtabletták szétosztását. „Aggodalommal figyeljük, orvosok és polgárok egyaránt, a nemzetközi történéseket, amelyek életeket veszélyeztetnek. Bekapcsolódtunk és bekapcsolódunk a COVID-19-járvány kezelésébe, bekapcsolódunk az ukrajnai menekültek egészségügyi szükségleteinek biztosításába, a kezelésükbe, tisztában vagyunk azzal, milyen veszélyekkel jár az, hogy a szomszédos országban fegyveres konfliktus zajlik. Ha a járvány előtt az öngyógyszerezés problémájával szembesültünk, főként az antibiotikumokkal való öngyógyszerezéssel a hiányos egészségügyi nevelés miatt, a pandémiával ez a gond még súlyosabbá vált. A lakosok közül sokan készleteket halmoztak fel különböző gyógykészítményekből — például olyan gyógyszerekből, mint a hidroxiklorokin, az azitromicin, az ivermektin, az umifenovir, valamint étrend-kiegészítőkből —, és öngyógyszerezéssel veszélyeztették az egészségüket, olykor az életüket is veszélybe sodorva. Az ilyen készítményekkel való feketekereskedelem országos probléma volt, és jelenleg is gondot jelent” — emelte ki az egészségügyi miniszterhez címzett nyílt levelében a hazai háziorvosok nevében dr. Dina Mergeani, a Háziorvosok Országos Szövetségének (SNMF) elnöke.

Mint írja, értik azt a feltételezést, hogy egy esetleges nukleáris katasztrófára fel kell készülni, de a családorvosoknak morális és szakmai kötelességük felhívni a figyelmet arra, hogy ez a lépés komoly veszélyekkel járhat a hiányos egészségügyi tájékozottsággal rendelkező lakosságra nézve, amelynek körében nem csak a pajzsimirigybetegségek, hanem minden egyéb kór aluldiagnosztizált. 

„Mivel a kálium-jodidnak számtalan ellenjavallata van, és nem alapozhatunk arra, hogy a lakosság felelősségteljesen alkalmazza majd a tablettákat, úgy gondoljuk, hogy ezeket a kijelölt állami intézményeknek kellene kiosztani abban az esetben, ha valóban bekövetkezik egy nukleáris baleset” — szögezi le.
Azzal, hogy a családorvosoknak kell kiosztani a jódtablettákat, káosz keletkezik a lakosság körében, zsúfoltság keletkezik a rendelőkben, a kiosztással járó bürokratikus tennivalók miatt sérül az orvosi tevékenység, azzal pedig, hogy nem mindenki jogosult ezekre, hatalmas felháborodásra és elégedetlenkedésre is számítani kell. Ráadásul ha be is következne valamikor egy nukleáris incidens, a jódtabletták nagy részét addigra valószínűleg a fektepiacon értékesítenék — teszi hozzá.
„Úgy ítéljük meg, hogy veszélyes a jódtabletták preventív módon való kiosztása, figyelembe véve a lakosságtól megszokott viselkedési formákat. Azt szeretnénk, hogy a döntéseket orvosi kritériumok alapján, a romániai realitáshoz mérten hozzák meg” — zárja a családorvosok levelét a szövetség elnöke, dr. Dina Mergeani.

Még nincs rá szükség

A kálium-jodid nem egy általános sugárvédő anyag, önmagában a radioaktív jód beépülését akadályozza meg. Erre csak akkor van szükség, ha a környezetben a radioaktív jód mennyisége megemelkedett, erről azonban nálunk szerencsére nincs szó. A kálium-jodid alkalmazása — amennyiben szükséges — nem napokon át javasolt. A készítmény szedése a katasztrófa bekövetkezése előtt és után 1–2 napig tanácsos, később már értelmetlen.

Bumbuluţ Krisztina