Jelentés a „világot jelentő deszkákról”

A mezőfényi születésű, Szatmárnémetiben tanult Tempfli Eriket már sokaknak nem kell bemutatni. Budapesten él, zenészlegendákkal áll színpadra, néha pedig hazalátogat egy koncert erejéig, hogy az itthoni közönségnek is kedveskedjen zenei tudásával.

— Fél éve annak, hogy utoljára itthon zenéltél, egészen pontosan a szülőfaludban, Mezőfényen. Budapesten és Magyarország számos pontján olyan zenészek mellett állsz színpadra, akiket mi itthon csak a tévéből ismerünk. Milyen érzés ezek után itthoni közönség előtt játszani?

— Bizony, már eltelt fél év azóta, hogy Schwartz Dáviddal egy nagyon hangulatos, sikeres koncertet adtunk szülőfalumban, Mezőfényen, de még mindig gyakran eszembe jut, mennyire lenyűgözött az otthoni közönség. Emlékszem, hogy amíg le nem ültem a zongorához, a szokásosnál is jobban izgultam. Viszont ahogy elkezdtem zongorázni azoknak az embereknek, akik között a gyermekkoromat töltöttem, egy olyan különös nyugalmat és szeretetet éreztem, hogy másfél óra után is nehezen tudtuk abbahagyni a koncertet. Dávid azóta számtalanszor megemlíti, hogy ilyen közönséggel nemigen találkozott azelőtt, és ez nekem nagyon jólesik. Akkor megfogadtam, hogy szeretnék itthon játszani évente legalább egyszer, és mindig hozok magammal vendégművészt, ezáltal műfajilag is kicsit mindig más keretek közé helyezve a koncertet.

— Most olyan ponthoz ért a zenei karriered, gondolok itt a nemrég megtartott nagyszabású koncertre a Művészetek Palotájában, amire méltán lehetsz büszke, és talán álmodni se mertél ilyen élményekről gyerekkorodban.

— A Syrius Legacy zenekarnak immár több mint két éve vagyok a tagja. Ebben a két évben készítettünk két nagylemezt (Az ördög álarcosbálja – 2016-ban, Széttört álmok szvit – 2017-ben) a Tom-Tom Records gondozásában, és megfordultunk számos koncertteremben, jazzfesztiválokon, viszont most érkeztünk el az egyik legfontosabb állomásunkra: bemutathattuk a Széttört álmok szvit lemezünket a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában, Tátrai Tibor legendás gitárvirtuóz közreműködésével. A zenekar elsőrendű szerepe az ős Syrius zenekar zenei örökségét ápolni. Nem egy könnyen befogadható műfajú zenéről van szó, ennek ellenére az a tapasztalat, hogy akik eljönnek a koncertre, egy kicsit a műfaj rajongóivá válnak, magával ragadja őket az az energia, ami szinte nélkülözhetetlen a koncerteken. Szerencsére egy telt házas, többször visszatapsolós, remek hangulatú este volt. Azóta is a hatása alatt vagyok.

— Milyen érzés egy kis romániai faluból a világot jelentő deszkákra lépni?

— Szerencsésnek érzem magam, hogy a munkáim során olyan művészekkel állhatok egy színpadon, akikről álmodni sem mertem. Például az, hogy kedden a Tátraival játszottunk, felemelő érzés volt, akárcsak az első Charlie-koncert vagy amikor az LGT tagjaival játszom. Hihetetlen, hogy egész gyermekkoromban az ő zenéjüket hallgattam, és félve elképzeltem, hogy együtt játszunk, most meg… Én ezért elképesztően hálás vagyok.

— Tagja vagy az Abrakazabra zenekarnak is, ők is többször felléptek már Szatmár megyében ilyen-olyan rendezvényeken kísérőzenekarként. Mikor kezdtétek a közös munkát?

— Ezen a nyáron lettem tagja az Abrakazabra zenekarnak, amelynek tagjai élvonalbeli profi zenészek, és számtalan magyar előadó koncertjének kísérőzenekara. Én még csak néhány hónapja vagyok a zenekarban, de már kísértük többek között Charlie-t, Keresztes Ildikót, Vastag Csabát és Király Viktort. A zenekar egyik legsikeresebb projektje és egyben az én személyes kedvencem a Zenevonat produkció. Itt az eredeti LGT-tagokkal (Karácsony János, Solti János) játszunk LGT-dalokat, Veres Mónikával és Heincz Gábor ’Bigával’ kiegészülve. Hát ha valamiről, akkor erről tényleg álmodni sem mertem volna! Zseniális érzés velük zenélni! Tapasztalt zenészek, óriási zenei múltjukkal egyszerre olyan nyugalmat és energiát árasztanak, hogy mindvégig azt érzem, a világ legtermészetesebb dolga, hogy együtt muzsikálunk. Titkon nagyon vágyom arra, hogy Erdélyben is játszhassunk, sőt, Nagykároly környéke lenne nekem a legkedveltebb helyszín. Én hiszem, hogy majd ez is összejön.

— Vannak más zenei produkciók is, amikben részt vállalsz, vagy ez már bőven kitölti a mindennapjaidat?

— Most kezdtük el Veréb Tamás Dualitás című, musical- és popdalokat tartalmazó önálló estjének a próbáit, amely az Operettszínházban lesz műsorra tűzve. Játszom Kamarás Iván Idegenek az éjszakában című Sinatra-estjén, sessionzenészként a Ganxsta Zolee és a Kartelben is megfordulok, de játszom néha a Kistehén és Belmondo zenekarokkal is. Azt talán kijelenthetem, hogy nem unalmas az életem.

— Tényleg nem tűnik unalmasnak. Ennyi fellépés mellett azért jut néha időd az itthoniakra is?

— Ennyi teendő mellett sajnos mindig nehezen jön össze a hazalátogatás, de amikor itthon vagyok, akár csak másfél napot is, az olyan szintű feltöltődést ad, hogy az megfogalmazhatatlan.

Kinczel Tünde