Javítani kell a rákellátás esélyegyenlőtlenségein

Ma, február 4-én van a rákellenes világnap. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) hároméves programot (Close the care gap) hirdetett, mely 2022–2024 között azt hirdeti: méltányos ellátás jár mindenkinek, a megelőzéstől a rehabilitációig. A rákellenes unió szerint a rákgondozási szakadék nem elkerülhetetlen, tehetünk az ellátási egyenlőtlenségek javításáért. Újragondolhatók a rendszereink, javítható az ember helyzete, bővíthető a rákkal kapcsolatos ismerete, és megkönnyíthető a szolgáltatásokhoz való hozzáférése.
Azt is kiemelik, hogy a rákellenes világnap több mint egy nap a naptárban. Ezt hirdeti a kampány is, igyekszik változást inspirálni és cselekvésre ösztönözni. A többéves kampány nagyobb nyilvánosságot és elkötelezettséget, több lehetőséget jelent a globális tudatosság növelésére, és végső soron nagyobb hatást.
Az idei, 2022-es évben a probléma felismerésére koncentrálnak. Mindenkinek meg kell értenie és fel kell ismernie a rákellátás terén tapasztalható egyenlőtlenségeket szerte a világon, ez ugyanis emberéletekbe kerül. A kampány rávilágít a társadalmi-gazdasági tényezőkhöz, a megbélyegzéshez és a megkülönböztetéshez kapcsolódó jelentős akadályokra, amelyek világszerte sok embert gátolnak abban, hogy életmentő megelőző szűrésekhez, diagnosztikához, kezeléshez és ellátáshoz jusson. Ezek az akadályok a rák kialakulásának és a túlélés kockázatában egyaránt nagy eltérésekhez vezetnek.
Becslések szerint 2030-ra a rák okozta korai halálozások 75 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban fog bekövetkezni. Fontos, hogy ez az ellátási szakadék nemcsak a magas és az alacsony erőforrásokkal rendelkező régiók között van jelen, hanem a legtöbb országon belül is léteznek egyenlőtlenségek a különböző népességcsoportok között. Ez gyökerezhet az életkorban, a kulturális környezetben, a nemi normákban, a szexuális irányultságban, az etnikai hovatartozásban, a jövedelemben, a végzettségben, az életmóddal összefüggő kérdésekben. Ezek a tényezők pedig csökkenthetik egy adott beteg esélyét a rák túlélésére. Ezekkel a problémákkal lehet és kell is foglalkozni — közölte a Nemzetközi Rákellenes Unió.
A szervezet rávilágít: a COVID-19-világjárvány jelentős fennakadásokat okozott a rákbetegellátásban, súlyosbította a meglévő egészségügyi egyenlőtlenségeket. Nagy a kockázata annak, hogy a később diagnosztizált rákos megbetegedések és ezáltal a rákhoz kapcsolódó halálesetek száma is növekedni fog.

Mi a rák?

A rosszindulatú daganat, vagy közismert nevén rák nem egyetlen betegség, hanem több mint 200-féle megbetegedés összefoglaló neve. Rendszerint több tényező és több, a genetikai állományban bekövetkezett változás indítja el a folyamatot. A szervezet bármely sejtjéből kiindulhat a szabályozatlan sejtburjánzás. Nem is vagyunk tisztában vele, de saját szervezetünkben is szinte mindennap keletkezhetnek rendellenes sejtek. Az esetek legnagyobb részében ezeket az immunrendszerünk felismeri és elpusztítja, ám ritkán mégis előfordul, hogy a szervezet védelmi rendszerén átjutva elváltozásokat okoznak. A rosszindulatú daganat sejtjei a vér- és nyirokrendszeren keresztül elvándorolhatnak a szervezet távolabbi helyeire is. Útközben elpusztulhatnak, immunrendszerünk megsemmisítheti őket, de megmaradva bárhol megtelepedhetnek, és újabb szabálytalan, ellenőrizetlen sejtszaporulat útján az egészséges sejtektől oxigént és tápanyagot elvonva áttétet képezhetnek.

A rák számokban

Évente 10 millió ember hal meg rákban, ez a második vezető halálok világszerte. A rákos halálozások 70 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban következik be. Évente milliók életét lehetne megmenteni a megelőzés, a korai felismerés és a kezelés megfelelő stratégiáinak megvalósításával. A becslések szerint 2030-ra évente 11,5 millió daganat okozta haláleset várható.
Romániában a tavalyi esztendő első kilenc hónapja során 40 406 új rosszindulatú daganatos megbetegedéssel küszködő lakost vettek nyilvántartásba az onkológiai szakrendeléseken, de sokkal többen küzdöttek az ősz elején a gyilkos kórral: 519 309 személy. Ez azt jelentette, hogy száz lakosból 2,7 személynek volt rákbetegsége.
Szatmár megyében 2021 januárja és szeptembere között 654 új daganatos beteget regisztráltak, így októberre a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők száma elérte a 11 557-et. Szatmárban az országos átlagnál rosszabb volt a rákbetegségek előfordulási mutatója: százból 3,5 személy küzdött a kórral.