×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
10 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

János dilemmái az életről

2021.04.27 - 19:00
Megosztás:
János dilemmái az életről
János a várostól nem túl távoli, de eléggé elszigetelt faluban született. Gyerekkorában az oda vezető rossz út miatt nem működött a közszállítás, s ha valami miatt mindenképpen városra kellett menni, akkor a lovas szekér volt a leggyakrabban használt jármű.

Mai szemmel visszatekintve erre az időszakra elgondolkodik az ember: mégsem volt olyan fejlett a huszadik század, mint ahogy gyakran beállítják, bár a fejlődés sem volt általános minden vidéken. A faluban akkor még a maga szerény körülményei között nagy létszámú iskola működött helyi tanerőkkel, amire ma is büszkék azok, akik ott tanultak, és közülük elég sokan eljutottak neves főiskolákra és egyetemekre. Sokak számára az ilyen történetek nem bírnak különösebb jelentőséggel, múltnak tekintik, amiről már nem érdemes említést tenni, hiszen túlhaladta a kor.

Jánost egy ideje elgondolkodtatja az a tény, hogy a ma emberét egyre kevésbé érdekli a múlt. Ennek lehet az oka az, hogy sok kellemetlen emlék maradt meg az emberekben a nehezebb korszakokból, János viszont folyton a szép emlékeket idézi fel, amikor a múltról beszél. Valahogy mindig úgy tekint vissza a saját múltjára, mint az ifjúságára, az ifjú évekből mindenki csak a szép emlékeket őrzi. Bár a mindenkori jelenben sok a panasz, az elégedetlenség, az idő múlásával mégis a későbbi jelenben úgy tűnik, hogy mégsem volt annyira reménytelen az az akkor rossznak tűnő időszak. Az idő múlásával döbben rá az ember arra, hogy mit mulasztott, mit csinálhatott volna jobban, mikor hibázott, mert amikor az ember mindent egyszerre akar, túl sokat kapkod, s emiatt nagy a hibalehetőség is.

A mindenkori „mai fejjel” gondolkodva teljesen másképp ítéli meg az ember a múltat. János is így van ezzel, sokat tűnődik azon, hogy miként lehetne a mindenkori jelenben olyan döntéseket hozni, melyeket évek-évtizedek múlva is ugyanúgy látunk, ugyanúgy tennénk meg azokat a lépéseket akkor is. Talán ekkor mindenki számára vállalható lenne a múlt, nem lenne szükség annak átértékelésére. Közben arra is gondol, hogy a fiatalkori látásmód lényegesen különbözik az időskori látásmódtól, hiszen ha csak a jelenből indulunk ki, egyre kevesebb olyan tényező van, ami különbséget tesz a fiatalok és az idősek látásmódja között. Lényegében ma már nem a nemzedékek látásmódjai között vannak különbségek, hanem történelmi korszakok között. Ezek a történelmi korszakok egyre jobban lerövidülnek, mert olyan gyorsan változik a világ, hogy akár öt-tíz év alatt is olyan mértékű szemléletváltás történik, ami eddig elképzelhetetlen volt. Olyan dolgok válnak természetesekké, melyek korábban elképzelhetetleneknek tűntek az idősebbek számára.

János még visszaemlékezik a szülőfalujára, gyerekkorára, az akkori életre, de a mai ismereteivel, tapasztalatával és meglátásaival sem tudott volna változtatni az akkori helyzeten, és ma már meggyőződése, hogy ha meglettek volna egyik napról a másikra a változtatás feltételei, a legtöbben megtagadták volna azok befogadását. Most viszont azt tapasztaljuk, hogy túl nagy az elhatározás az előrelépés felgyorsítására. Túl sok az olyan törekvés, melyek a kor meghaladását célozzák meg. Az emberek tanultak a történelemből annyit, hogy mindig valami jobb jön. Ahhoz, hogy jobb legyen, túl kell jutni egy nehezebb időszakon. A mai ember nem túlélni akarja a nehezebb időszakot, hanem átugorni. Vannak ugródeszkák, de sokkal kevesebb, mint amennyi egy nehéz időszak átugrásához szükséges. A mai nehézségek mások, mint a háborúk vagy a kommunista évek, de nem biztos, hogy könnyebben legyőzhetők. Mások az eszközök, mások a lehetőségek, de a túlélést aligha lehet felcserélni ugródeszkával.

A történelem során sokszor változott az egyén és a közösség viszonya, de még mindig nem alakult ki, hogy az egyén vagy a közösség sorsa kerüljön előtérbe ahhoz, hogy jobb legyen az élet.

Elek György

125 éve van Kossuth-kert nevű ékszerdoboza Szatmárnémetinek
Hármas emléknapot tartottak kedd délután a szatmárnémeti Kossuth-kertben, a Lövölde kertből lett Kossuth-kert felavatásának 125. évfordulója, illetve alapítójának, Kiss Gedeon születésének 200. és halálának 125. évfordulója alkalmából.
Mindig a szükséges változtatással
A világot mindig azok vitték előre, akik tudtak és mertek változtatni; akik képesek voltak jobbá tenni a jót, és jóvá változtatni azt, ami nem volt tökéletes.
Az erőviszonyok átalakulása
A Putyin–Orbán találkozó már annak előkészítésekor felkavarta a világpolitikát.