Irinyben ülésezett a KREK zenei bizottsága

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület zenei bizottságát látta vendégül hétvégén az irinyi eklézsia. A testület az egyházzene minőségi megjelenítését és alkalmazását hivatott előmozdítani.

Az egyházzenei reform két legfontosabb eredménye Királyhágómelléken az 1996-os Magyar Református Énekeskönyv bevezetése a gyülekezetekben, illetve 2005-től a színvonalas kántorképzés megszervezése és partiumi szintű kiterjesztése.

A kihelyezett ülés szombat délelőtt templomi áhítattal kezdődött, amelyen a bizottság tagjaiból rögtönzött kamarakórus ismert református énekeket szólaltatott meg Draskóczy László (*1940) feldolgozásában. Geréb Miklós helyi lelkipásztor — aki szintén együtt dolgozik a bizottsággal — János evangéliumából olvasta és magyarázta a napra szóló bibliai igét. A munkaülést Orosz Otília Valéria egyházkerületi zenei előadó vezette, részt vettek még: Fülöp Gábor nagybányai, Herman Csaba érmelléki egyházmegyei zenei előadók, valamint Kozma Márta, Nagy Judit Noémi, Márkus Zoltán zenetanárok, a kántorképző tanfolyam előadói.

A bizottság frissítette az egyházkerületben szolgáló kántorok szaknévsorát, továbbá véglegesítette a 2013-as év egyházzenei programjait. Kiemelt fontosságú rendezvénynek számít a július 29. és augusztus 17. között megrendezésre kerülő kántorképző tanfolyam, az október 11–12-én esedékes tudományos kerekasztal. Népszerű nyári lehetőséget kínál az ifjúság számára a hegyközszentmiklósi zenetábor, amely július első hetében várja a tanulni és kikapcsolódni vágyókat.

A bizottság nem feledkezett el a nyugalmazott kántorokról sem, akiknek elismerő oklevéllel kívánja méltatni évtizedes munkásságát. Zajlanak az előkészületei annak a javaslatnak, amelyet a püspökség elé kívánnak terjeszteni a kántorok felszentelése (ordinációja) tárgyában. Utóbbi azért válik időszerűvé és indokolttá, mivel sem a korábbi, sem a jelenlegi református ágendáskönyv nem tartalmaz útmutatásokat arra nézve, hogyan kell a kántorokat felhatalmazni az istentiszteleti szolgálatra. Egyházi törvényeink (Kánon 2006. évi 1. Jogszabály 31. §.) szerint a kántor „a lelkipásztor munkatársa a liturgiai szolgálatban”. Ez alapján őket is ünnepélyes, liturgikus keretben kellene felesketni és kézrátétellel megáldva szolgálatra indítani.