Ingyen gázbekötés: van is, nincs is

A gáz- vagy árambekötés esetén továbbra is a működtető gazdaságossági szempontjai az elsők, a hálózatüzemeltetőt nem lehet költségekkel terhelni, még akkor sem, ha a hálózatra és annak végén lévő fogyasztóra azért van szüksége, hogy el tudja adni az energiát.

Nem jó megoldás

A parlament energetikai bizottsága és az energetikai tárca tavaly próbált megoldást találni arra, hogy az új házat építők ne fizessenek ki több ezer lejt azért, hogy közművesítve legyen az ingatlanjuk, de mára kiderült, hogy nem sikerült teljesen koherens megoldást találni erre a problémára. Míg tavaly arról volt szó, hogy a bekötésekért nem kérhetnek pénzt az energetikai hálózatot fenntartók, idén olyan kósza hírre bukkantunk, hogy az ilyesmiért, ha részletekben is, de fizetni kell. Ennek tisztázása érdekében kerestük meg tegnap Antal István Lóránt szenátort (RMDSZ), az Energiaügyi, Energetikai Infrastruktúra és Ásványi Erőforrások Bizottságának elnökét.

Egyoldalú gazdaságosság

Antal elmondta, hogy tavaly a fogyasztók érdekében azt csinálták, hogy az energiaszolgáltatást szabályozó 123-as törvényből kivették azt a meghatározást, hogy csak akkor kell ingyen elvégezze a bekötést a hálózatüzemeltető, ha az gazdaságilag hatékony. Ez a meghatározás sajnos csak egyoldalúan volt annak előtte értelmezve, hiszen csak a szolgáltatóra vonatkozott; ha a fogyasztó számára lett volna gazdaságos a bekötés, akkor az nem volt figyelembe véve és ingyen megoldva. Mára azonban túlzásnak bizonyult minden bekötést ingyenessé tenni, ismerte el Antal, mert amikor nyilvánosságra került a módosítás, ötszörösére emelkedett az igénylések száma, az energiaelosztó cégek pedig — érthető módon — nem tudtak ezzel lépést tartani, és leállítottak minden ilyen nemű munkát, megértést és változtatást kérve a törvényhozóktól.

Fizet, de visszakapja

Az idén életbe léptetett alkalmazási normák rendezték valamelyest a helyzetet, amelyekben meg lett engedve, hogy a felek megegyezzenek, és a fogyasztó kifizesse a bekötést, de annak a költségeit a rendszerüzemeltető legtöbb öt éven belül törlessze meg, mutatott rá a szakbizottsági elnök. Egyezség tárgyát képezi az is, hogy hány részletben, milyen összegekben. Azt a kitételt megtartották, hogy a cég éves forgalma akár öt százalékára is büntethető, ha még ilyenformán sem elégíti ki a csatlakozási igényt. Sajnos a törvény és az alkalmazási normák további finomításra szorulnak, ismertette Antal, mert van még egy tényező a dologban, mégpedig a gáz- vagy az árambekötéshez szükséges építési engedély és az összes hatósági engedély megszerzése, ami akár két évig is elhúzódhat; ezzel is kiskapuzhat a szolgáltató, ha nem fűlik a foga a bevezetés megoldásához.

Javítanának rajta

Antal István Lóránt azt reméli, hogy az utolsó simítások kidolgozását elvállaló energetikai minisztériumi munkabizottság még idén elvégzi ezt, és egyértelmű, hibás és káros értelmezésektől mentes szabályozás készül el az év végéig.

Princz Csaba