Húszéves a Szatmár Megyei Tanács

Szabó István két mandátumon keresztül volt a Szatmár Megyei Tanács alelnöke és két mandátumon keresztül az elnöke. Az alábbiakban a testület élén kifejtett tevékenységéről kérdeztük.

— 1992-ben az országban utolsóként alakult meg a Szatmár Megyei Tanács. Mi volt ennek az oka?

— Abban az időben a megyei tanács elnökét a tanácsosok saját körükből választották meg, amihez kétharmados többségre volt szükség. Az RMDSZ az egyezkedések során igényt tartott az alelnöki székre, de ugyanezt tették a többi pártok is. Ahhoz, hogy az alelnöki széket ne kaphassa meg az RMDSZ, a többi pártok nem mentek el az alakuló ülésre. Így történhetett meg az, hogy július vége helyett csak december 22-én alakult meg a Szatmár Megyei Tanács. 1992-ben már komolyabb vita nélkül választottak alelnökké, 2000-ben pedig egyhangú szavazással lettem elnök.

— Milyen eredményeket ért el az RMDSZ ebben az időszakban?

— Az RMDSZ ebben a periódusban bebizonyította azt, hogy megbízható, szavatartó partner, nem szélsőséges, hanem azért dolgozik, hogy a közösségnek, a megyének jobb legyen. Az a munka, amit az RMDSZ-es tanácsosok az 1992—2000-es periódusban végeztek, azt eredményezte, hogy az RMDSZ–t mint a legmegbízhatóbb partnert fogadták el a román pártok. Nekünk pedig sikerült a legnagyobb frakciót létrehozni. Az első nyolc év másik következménye az volt, hogy míg 1992-ben Szatmár megyének tizenkét RMDSZ-es polgármestere és négy-öt alpolgármestere volt az NDF-fel közösen, addig 2000-ben huszonnégy polgármester és tizenkét alpolgármester jutott mandátumhoz. Teljesen megváltozott a megye politikai arculata. Ebben a periódusban indult el a községek infrastrukturális fejlesztése, nagyon sok beruházásba fogtunk, amit most mindenki természetesnek tart, de akkor nem volt könnyű feladat. Az embernek van egy olyan tulajdonsága, hogy a jót hamar elfelejti, a rossz pedig megmarad.

Visszaesés

— A júniusi helyhatósági választásokon rosszul szerepelt a Szatmár megyei magyarság. Mi ennek az oka, lesz-e lehetőség jobbítani?

— Az igazság az, hogy nagyon sokat számít, hogy kik vezetik az RMDSZ-t, és kik a jelöltek. Nagyon fontos, hogy kik alkotják a megyei tanácsot. Ha az a csapat nem nyeri el az emberek bizalmát, és nem képesek bebizonyítani, hogy képesek a megye vezetésére, az meglátszik a szavazatokon, és mivel sokszor nagyon kevesen múlik, emiatt ezen a nyáron nagyon sokat buktunk. Most egy nagy visszaesés tapasztalható és érezhető, de ez benne van a politikában. Olyan ez, mint a sport. Van, amikor sok minden sikerül, van, amikor nem. Én bízom abban, hogy a jelenlegi csapat, amelyik vezeti az RMDSZ-t, megszerzi a kellő tapasztalatot ahhoz, hogy visszaszerezze azt, amit elvesztettünk. A megye — de az RMDSZ is — annak köszönheti azokat az eredményeket, amelyeket az én elnökségem alatt elért, hogy nekem sikerült az embereket magam mellé állítani. Sokszor nemcsak a magyarokat, hanem a románokat is, de ha az RMDSZ-ről beszélünk, akkor a magyar egyházi felekezeteket is. Akkor sokan támogatták az RMDSZ politikáját és annak vezetőit. Én ezt szeretném megköszönni a szatmáriaknak.

— Még egy kérdés, ami nagyon foglalkoztatja a szatmáriakat. Sokan azt tartják, hogy Szabó Istvánnak is szerepe van abban, hogy a Dacia (a magyarok körében Pannónia Szálló) ilyen sorsra jutott. Mennyiben valós ez az állítás?

— Az a vállalkozó, akinek most birtokában van az ingatlan, szintén egy román vállalkozótól vette meg. Az épületet 1994-ben egy román csoport privatizálta, ezek a tulajdonosok nem csináltak vele semmit. Nekem annyi közöm van hozzá, hogy volt benne részvényem, amit én is úgy adtam el, mint a többiek. A jelenlegi vállalkozónak nem jöttek be a számításai, őt is érinti a válság, kevesebb a pénze. Állítólag rendbe tette a strandot, utána rendbe teszi a Daciát is.

Elek György