×
2022. 05 19.
Csütörtök
Ivó, Milán
4 °C
Derült
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.70 RON
100HUF = 1.29 RON
Publicisztika

Hűsítő nyári zápor

2020.07.09 - 15:03
Megosztás:
Hűsítő nyári zápor
Johanna és Arnold a hirtelen jött nyári zápor elől menekültek be egy központi kávézó teraszára. Szerencséjük volt, mert találtak egy üres asztalt, ugyanis mindenki megpróbált mielőbb fedél alá kerülni, bár a több napja tartó forróság után jólesett a lehűlés.

Voltak, akik a szakadó eső ellenére tovább sétáltak, bőrig ázva szívták a friss levegő illatát. Olyanok is voltak, akik ordítoztak, nem oda illő szavakkal illették egymást. A terasz korlátja mellé állva „rosszarcú és különös módon öltözött” személyek álltak meg, hogy ennivalóra kérjenek valami aprópénzt. Látszott rajtuk, hogy — akár éhesek is lehetnek — nem élelmiszerekre fogják költeni a pénzt, ami csak az ott látottak alapján bőven összegyűlt.

Johanna és Arnold kértek egy-egy kávét, és figyelték a korláton kívül történteket. Ők sem maradtak teljesen szárazon, ami kellemetlen számukra, találgatták, milyen érzés az, amikor tetőtől talpig teljesen bőrig áznak és úgy mennek tovább, azt sem tudva, hogy mikor érnek haza.

— Engem mindig foglalkoztat az emberek viselkedésmódja — szólalt meg Johanna —, például az, hogy miért érzik magukat jól ezek az ordítozók, mi lehet a forrása annak, hogy ilyen sorsra jutottak ezek a kéregetők, vagy mennyire jelent felüdülést az eső azok számára, akik hagyják, hogy bőrig ázzanak. No de vannak még különleges viselkedési formák normálisnak számító emberek körében is.

— A viselkedési forma identitáskérdés — szólalt meg határozottan Arnold.

— Számomra az ilyen kéregető típusú vagy ordítozó emberek viselkedésformája nem meglepő, róluk tudjuk, hogy olyan környezetből jöttek, ahonnan ezt hozhatták magunkkal, és nincs erejük változtatni rajta, ezzel kell élniük. Sokkal érdekesebb az a réteg, melynek tagjai szintén otthonról hozták a primitivitást, de számukra adott a lehetőség, hogy kinőjenek abból. Bekerülnek olyan környezetbe, ahol látják és tapasztalják a jót, kénytelenek azt megtanulni, mert ha nem azt teszik, kiszorulnak a közösségekből.

— Sajnos elég kevesen vannak azok, akik alkalmazkodnak — szólt közbe Johanna. — Ennek fő oka, hogy megtanulják ugyan, hogy mit szabad és mit nem, mit illik és mit nem, mi az, amit muszáj és mi az, amit semmiképpen…, de amikor egy számukra szokatlan viselkedési formát hosszú távon alkalmazni kell, az elején fárasztónak tűnik számukra, majd dühítő lesz, egy idő után pedig olyan nagy odafigyelést kíván, annyira kell koncentrálni, hogy képtelenek úgy viselkedni, hogy az ne legyen észrevehető. Erre mondják azt, hogy kilóg a lóláb. Olyan személyek tartoznak ide, akik sok mindent elérnek az életükben, de nem tanulnak meg viselkedni, mert annyira erős bennük az ösztön, ami irányítja őket, hogy nem tudnak neki ellenállni.

— Az egyetemen részt vettem egy csoportban — érvel Arnold —, melynek az volt a feladata, hogy végezzünk egy felmérést, mennyire és milyen irányba befolyásolja egymást egy olyan házaspár, melynek egyik tagja nyugodt, kiegyensúlyozott, lélekben erős és alkalmazkodóképes, a másik pedig hirtelen haragú, eléggé közönséges, nem tud kinőni a középszerűségből. Az ilyen házasságok sokáig tartanak, de nem kiegyensúlyozottak. Az, hogy az egyik fél engedékeny, nem megoldás, mert a másik újabb és újabb okot keres, hogy feszültséget keltsen. A megfigyelések alapján arra következtethetünk, hogy sokkal nehezebb annak, aki folyton keresi a problémát, de a társa azokból nem csinál ügyet. Az is megfigyelhető, hogy a kisstílű személy húzza le maga után a fejlettebb jellemet, ritkább az az eset, amikor a kulturáltabb, a nagyobb tudással rendelkező személy viszi magával a gyengébb felet.

Közben elállt az eső, kisütött a nap, és a sétány is elkezdett felszáradni. Ismét megnőtt a forgalom. Johanna és Arnold még sokáig tudnák feszegetni a témát. Johanna minden elhaladó tekintetéből, mozgásáról, testalkatáról le tud valamit olvasni…

— Az identitás szó még nagyon sok ember számára ismeretlen. Mégis vannak, akiknek az identitása egy része veleszületett, ehhez még otthon kapott mintát és nevelést, később pedig ő maga kezdte el tovább erősíteni. Ez a természetes. Akik csak nőttek, és beérik azzal, amit otthonról hoztak, azoknak egyes esetekben elegendő is lehet, a legtöbb esetben viszont örökös hátrányt jelent — véli Johanna.

Elek György

Cookie