Hová lettek a dohányzásellenes intézkedések?
A rákos megbetegedések megelőzését célzó országos terv egyetlen olyan, a dohányzás leküzdésére irányuló intézkedést sem tartalmaz, amelyet a hasonló célú európai terv irányoz elő — hívta fel a figyelmet a több mint 350 civil szervezetet tömörítő Dohánymentes 2035 Kezdeményezés.
Az orvosi, akadémiai, ifjúsági és gyermekvédelmi profilú civil egyesületeket tömörítő szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a rákos megbetegedések megelőzését célzó hazai terv olyan intézkedéseket ír elő — például az egészséges életmód népszerűsítése, a szórólapok osztogatása, konferenciák szervezése —, amelyek nem vágnak egybe az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival, sőt, a dohányzás visszaszorításában hatástalannak bizonyulnak. Ezeket az intézkedéseket ugyanis a dohánytermékek hozzáférhetőségének és vonzerejének csökkentését célzó intézkedésektől elszigetelten kezelik.
A romániai férfiak körében évek óta a tüdőrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely az esetek több mint 90 százalékában vitathatatlanul közvetlen kapcsolatban áll a dohányzással. A szervezet szerint ennek megközelítésén is változtatni kell a kifogásolt tervben.
A Dohánymentes 2035 Kezdeményezés ugyanakkor nehezményezi, hogy a hazai rákellenes tervből hiányoznak a dohányfogyasztás csökkentését célzó intézkedések, például a dohányzásellenes törvény kiegészítése az elektromos cigarettára és a hevített dohánytermékekre vonatkozó részekkel.
A COVID-19-világjárvány nagyobb arányban érintette a dohányzókat. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a dohányosoknál a SARS-CoV-2-fertőzés esetén fokozottan fennáll a súlyos megbetegedés kockázata — állítja a szervezet, amelynek az a célja, hogy 5 százalék alá csökkentse a dohányzó 13 és 15 év közötti fiatalok arányát, és 2035-re felnőjön az első nem dohányzó nemzedék.
A civilek Klaus Iohannis államfő támogatásával 2016 szeptemberében dolgozták ki erre vonatkozó stratégiájukat, most azonban „döbbenettel” vették tudomásul, hogy annak egyetlen elemét sem iktatták be a rákos megbetegedések megelőzését célzó országos tervbe. Mint írják, létfontosságú, hogy Románia polgáraihoz, különösen a jövő generációihoz eljusson az egészségügyi paradigmaváltás a nem fertőző betegségek fő kockázati tényezőinek (alkohol, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, elégtelen stressz- vagy alváskezelés stb.) tudományos bizonyítékokon alapuló tudatosítása révén. Ezért bíznak benne, hogy a rákos megbetegedések megelőzését célzó országos terv végső formájába belefoglalják a dohányzásellenes intézkedéseket, szem előtt tartva a tudományos és orvosi szféra véleményét — olvasható a közleményben.
Mit tesz a dohányzás szervezetünkkel?
Az Országos Közegészségügyi Intézet felmérése szerint rengetegen dohányoznak Romániában: a lakosság 27,4 százaléka — megközelítőleg 5,6 millió ember, a férfiak 36,5 százaléka, illetve a nők 18,7 százaléka — cigarettázik naponta. A cigarettát első alkalommal megkóstolók átlagéletkora idehaza 17,9 év.
A rendszeresen dohányzó román állampolgárok 43,5 százaléka napi egy csomag cigarettánál többet szív el, illetve 71,5 százalékuk függő, és az ébredés utáni fél órában már rágyújt.
A kutatók becslése szerint a dohányosok várható élettartama 7–8 évvel rövidebb, mint a nem dohányzóké. A dohányzás számos halállal végződő betegség kialakulásában játszik szerepet. A dohányzás bizonyítottan fő oki tényezőként játszik szerepet a tüdőrákban, a COPD-ben (krónikus obstruktív légúti betegség), a perifériás érbetegségekben, számos daganatban (szájüregi, gége-, nyelőcsőrák). Más tényezők mellett a dohányzás is bizonyítottan oki szerepet játszik többek között az agyvérzésben, a szívinfarktusban és számos szerv (húgyhólyag, vese, hasnyálmirigy) daganatában.
A dohányzás még számos más egészséggel kapcsolatos problémához járul hozzá. A dohányzás növeli például a vérnyomást, ezzel magas vérnyomás betegséget is okozhat, ami a szívinfarktusnak és az agyvérzésnek a veszélyét emeli. Rontja az asztma tüneteit és az asztma gyógyszereinek hatékonyságát. A füst irritálja a szem ereit, ezért az könnyen begyulladhat.
A dohányzás ínygyulladáshoz, kellemetlen lehelethez és a fogak elvesztéséhez vezethet.
A dohányzás hozzájárulhat a gyomorfekély kialakulásához. A dohányzás sápadtabbá teszi az arcbőrt, és elősegíti a ráncok kialakulását, mert csökkenti a bőr vérellátását és a bőr A-vitamin-tartalmát.
Bumbuluţ Krisztina
