„Hiszem azt, hogy Szatmárhegyen újra fellendül az élet”
Huszti Gyula tizenhat éve tagja és egyben támogatója az RMDSZ szatmárhegyi szervezetének. Az alábbiakban arról kérdeztük, hogy milyen irányba halad Szatmárhegy, hogyan alakul a település jövője.
— Tizenhat évvel ezelőtt még erős összefogás jellemezte a szatmárhegyi magyarságot, a tanácsban is erősek voltunk — nyilatkozta lapunknak Huszti Gyula. — Ami akkor fékező volt számunkra, hogy Kuk Sándor személyében nagyon gyenge volt a polgármester. Botrányos ügyeivel akadályozta a tanács munkáját, gyakran előfordult, hogy év végéig nem használtuk el a község pénzét, emiatt azt vissza kellett utalni az államkasszába. A gépezet tizenkét éve kezdett beindulni, amikor Pap József lett a polgármester. Az első mandátuma idején, még nem voltak pályázati pénzek, de helyi forrásokból származó pénzekből is látványos eredményeket sikerült elérnünk.
— Mik voltak ezek az eredmények?
— Szatmárhegy községnek 56 kilométer utcája van, ebből 23 kilométer a községközpontban. Tizenkét éve még csak a főút volt aszfaltos, és a Részteleki út volt lekövezve, a többi út nagy része járhatatlan volt. Szatmárhegyet akkor nem lehetett összehasonlítani egy Nagykároly környéki községgel, de még a Szatmárnémeti közelében lévő községekkel sem. Ami azért is érdekes, mert a hetvenes–nyolcvanas években nagyon sok elvtárs megfordult Szatmárhegyen, de nem tudni miért, nem volt érdekük, hogy kiépítsék az infrastruktúrát, holott megtehették volna. Tény az, hogy ma már a község utcáinak több mint kilencvenöt százaléka járható. Volt azonban Szatmárhegynek egy előnye más községekkel szemben, mégpedig az, hogy a községközpont nagy részén volt vízhálózat. Voltak ezzel néha problémák, de működött. Ezt Pap József második polgármesteri mandátuma idején sikerült bővíteni és modernizálni. Véleményem szerint ez a nyolc év volt a legeredményesebb a rendszerváltás után.
— Egy látható fejlődés után bekövetkezett egy törés. Vajon miért?
— Nyolc év után kialakult egy nézeteltérés Pap József és a helyi RMDSZ–szervezet között, közben megjelent a Magyar Polgári Párt, így négy éve nem tudtunk polgármestert állítani, de bízunk abban, hogy most sikerülni fog.
Válságos időszak
— A kilencvenes évek elején szinte harcok folytak azért, hogy valaki telekhez jusson Szatmárhegyen, ma már nagyon sok újonnan épült ház lakatlan. Mi történt?
— Volt egy időszak, amikor mindenki itt akart telket vásárolni, házat építeni vagy venni. Mára ez a láz már lankadt. 1990–től több mint nyolcszázan lettek Szatmárhegy állandó vagy ideiglenes lakosai. Az, hogy most kevesebben érdeklődnek, azzal magyarázható, hogy a gazdasági válság miatt kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy építkezzenek, a rendszeres kijárást pedig sokan amiatt nem választják, mert nagyon rossz az út a repülőtér és Szatmárhegy között. Folyamatosan foltozgatják, de nem csinálják meg rendesen, emiatt néha sok a gödör, néha sok a domb. Amit én hiányolok, kevesen pályáztak szőlőtelepítésre. Sokan vannak azok, akik a kertjüket beültették szőlővel, de nagyobb területeken kevesen. Én hiszem azt, hogy Szatmárhegyen újra fellendül az élet, mert közelebb van a városhoz, mint a hasonló körülményeket biztosító avasi települések, és 2013–tól bizonyára olyanok is lesznek, akik gyümölcstelepítésre fognak pályázni.
Elek György
